Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
Miskolc, XLV. évi* 26 Szombat, 1936 február 1^fedőmagyarorsia Szerkesztőség és kiadóhivatal: telefonok«krla46ht*a*et 2-99. M. ktr. portolakos-ékpénztárt Miskolc, Horthy Miklós-tér 14. szerkesztőség 4-98. éjjel 62. csekkszámla száma: 35.384. Sarraut meglnyerte az első panamáii csatát 361:163 arányban bizalmat kapott a francia kormány A miniszterelnök érdekes kell és belpolitikai kijelentései Páris, január 31. A képviselőház péntek délutáni ülését nyugodt hangulatban nyitotta meg Bouisson házelnök. Elsőnek Sarraut miniszterelnök emelkedett szólásra, hogy feleljen az interpellációkra. A köztársaság elnöke — kezdte beszédét — felajánlotta nekem a kormány megalakítását. Megkérdeztem az illetékes személyiségek véleményét és bátorításukra elvállaltam a kormányalakítást. Amikor megalakítottam kormányomat, csak egy szempont állt előttem, a haza érdeke. Beszéde további során belpolitikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy mindent el fog követni, hogy az előző kormányok szükségrendeletei „emberségesek“ legyenek. A külpolitikáról szólva kijelentette, hogy Franciország nemcsak szavakkal, hanem szívvel is népszövetségi politikát követ. A kormány élénken óhajtja, hogy minél hamarabb véget érjenek azok a gyilkos ellenségeskedéseik, amelyekben ,a fehérek és feketék ezrei egymást öldözik. Külpolitikai kijelentéseit azzal fejezte be, hogy mély szeretettel gondol az olasz népre. A közrend kérdéséről szólva a következőket mondta: Biztosítom önöket, hogy megvédem a köztársaság megtámadott intézményeit és az az érzésem, hogy ezekkel együtt magát a köztársaságot és a hazát is megoltalmazom. Szünet után az interpelláló képviselők viszonválaszaira került sor. Marcell Heraud, majd Leon Blum képviselő, a szocialista párt vezére szólalt fel. Blum a következő két kérdést tette fel: 1. Szándékszik-e a kormány alkalmazni a jobboldali szövetségekről szóló törvényt. 2. A közelgő választásokra való tekintettel kisajátítja-e a kormány a rádió használatát, vagy pedig politikai célok felhasználására egyenként felosztják méltányosan az egyes pártok között. A felszólalások után Sarraut válaszolt Blum kérdéseire. A törvény a kezemben van, részesítsenek bizalomba, hogy alkalmazzam, ha szükségesnek mutatkozik. A rádió használatának kérdésében közlöm, hogy rendeleti úton biztosítani fogjuk annak méltányos használatát valamennyi jelölt számára. Szünet után a kormány bejelentette, hogy a Perfetty és Lafayet napirendi javaslatára felveti a bizalmi kérdést. A képviselőház a kormánynak 361 szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott. Ezzel az új kormány az első csatát a parlamentben megnyerte. A Perfett-féle napirendi javaslat, amelynek elfogadásával a képviselőház a kormánynak bizalmat szavazott, a következő: A képviselőház helyesli a kormánynyilatkozatot, bizalommal viseltetik iránta, visszautasításít minden kiegészítést és áttér a napirendre. • ini ' 11 mnd Bethlen a hitbizomány mellett! A volt miniszterelnök nagy beszédben foglalkozott a Házban a magyar föld problémáival, majd kijelentette, hogy elfogadja Meg kell találni a lehetőséget minél több kisbirtok teremtésére, de úgy, hogy megmaradjanak a nagy és középbirtokok A javaslatot megszavazom Nagy tisztelettel adózik a miniszterelnök bátorságának, aki ezt a javaslatot mégis elővette. Igaz, hogy e bátorság kissé megtorpan a 19-ik szakasz olvasásánál, amelyből kitűnik, hogy a hitbizományi föld az eredeti javaslat szerint 12 évig még az új birtokos kezén marad, bár igaz, hogy ezt a határidőt a bizottsági tárgyalás során hat évre szállították le. A javaslatot megszavaz a kormány törvényjavaslatát Budapest, január 31. A képviselőház pénteki ülésén a hitbizományi vitában először Bethlen István gróf szólalt fel. A miniszterelnöknek azzal a kijelentésével foglalkozott, hogy a régi egységespárt gáncsolta el a reformokat. A leghatározottabban szembeszáll ezzel az állítással. A miniszterelnök beszédéből azt vette ki, hogy nem a reform tartalma jelenti a nagy reform korszakot, hanem az a tény, ha és ezzel egyfelől bizonyságát kívánja szolgáltatni, hogy sohasem állította, hogy az a tétel, amelyet a miniszterelnök felállított, hogy t. i. nagy reformjait a háta mögötti párt, vagy annak tagjai — akikhez magamat is bátor vagyok sorolni — elgáncsolására készültek. De egy másik okból is megszavazza a törvényjavaslatot. Sohasem volt nagyobb érdek, mint ma, hogy a birtokpoliti hogy egyáltalán napirendre került. Lehet, hogy ebben normális viszonyok között van némi igazság, csak éppen ez esetben nem igaz, mert ezt a kérdést véleménye szerint nem a miniszterelnök hozta napirendre, hanem egy kormányzói nyilatkozat, amely az új országgyűlés megnyitásakor hangzott el. Hogy ezután a megvalósulás elhalasztódott, annak oka a bekövetkezett gazdasági és pénzügyi válság volt. A mai kérdéseket kiemeljük a pártpolitikai ellentétekből, amelyek ezt a kérdést csak megronthatnák és helytelen irányba terelhetik. (Nagy taps a jobboldalon és középen, néhány ellenzéki képviselő is tapsol.) Még a háború előtt Erdélyben lándzsát tört a telepítés mellett magyar érdekből, hogy az Erdélyben sűrűn eladásra kerülő magyar birtokok magyar kézen maradjanak. Matolcsy Mátyás felolvasott itt egy levelet, amely szerint Erdélyt azért vesztettük volna el, mert nem hajtottuk végre idejében a földosztást. Bármennyire is elismerem az ő jóhiszeműségét, azt kell mondanom, hogy ebben egy szemernyi igazság nincs. (Úgy van, úgy van, taps és helyeslés a jobboldalon.) Erdélyben a nagybirtok a gazdaságilag megművelhetőnek csak mintegy 8—9%-át foglalja el. Nem az idézte elő Erdély elvesztését, hogy ezt a 8—9%-os magyar birtokot nem osztották el a román pa ÁRA 10 FILLÉR rasztok között, hanem az, hogy ezt a 8%-os birtokot hagytuk elporlódni a román parasztság javára és nem a magyaréra. Mint miniszterelnök Nagyatádi Szabó Istvánnal hajtotta végre azt a földbirtok reformot, amelyet oly vígan és könnyűszerrel gáncsolnak és kritizálnak. E reform nagy forradalmi hullám levezetését jelentette. Kétségtelen, hogy a hitbizományi reform felveti a birtokpolitikai kérdések egész komplexumát. Pótolhatatlan veszteség volna a földbirtok elporlása — Deák, Széchenyi és Kossuth nem helyezkedhettek más álláspontra, minthogy a hitbizományt el kell törölni, mert a kor mentalitása ezt követelte. Ma azonban azt kell mondani, hogy e korszak egyoldalú volt, amikor a gazdasági életet teljesen a szabadverseny talpazatára állította és egyedül a gazdasági kvalifikációt tette a szelekció alapjává. Bár igaz és kétségtelen, hogy ez egyike a legfontosabb momentumoknak, de igen nagy szerep jut más ideális erényeknek is, amelyen a hősiesség, a bátorság és más erények, amelyekre egy nemzetnek szüksége van. (Taps és helyeslés a jobboldalon.) Meg kell állapítani, hogy a földbirtok szabadságának korlátlan helyreállítása bizonyos hátrányokat jelent, ezután indulna meg a földbirtok elporlása, ami a magyar nemzet szempontjából pótolhatatlan veszteséget jelent. (Helyeslés a jobboldalon) mindaddig amíg nincsenek vagyonilag független, más keresztény intelligens rétegek, (nagy taps és helyeslés a középen, a kereszténypárton és független kisgazdapárton) amelyek őket a vezetésben az ország politikájában helyettesítik. A korlátlan felszabadítás végeredményben szülőoka volt a földproletariátus megszületésének is. Minél több önálló kisbirtokot a nagy és középbirtokok mellé Bethlen István ezután így folytatta beszédét: Meg kell találni a közös nevezőt abban a tekintetben, hogy milyen az egészséges földosztás. Nem tudjuk, hogy ebben a kérdésben mi a kormány felfogása, kívánatos, hogy minél több önálló kisbirtokos legyen, akik családjukkal együtt meg tudnak élni a földből és kívánatos az is, hogy megmaradjon a középbirtok, a nagybirtok, mert ezt a magyar politikai és szociális szempontok követelik. Kívánatos, hogy ne legyen több törpebirtokos és birtoktalan tömeg, mint annyi, amennyi valóban keresetet talál a megművelésre rászoruló közép- és nagybirtokon. Meg van győződve, hogy a földbirtok politika csak akkor vezethet sikerre, ha ugyanakkor, sőt előbb is, lehetővé teszik, hogy a magyar kisgazda családok kisebb területen megéljenek, mint eddig, ha lehetővé válik, hogy a nagybirtokot intenzívebben műveljék, mint ma, mert csak így képzelhető el, hogy azok a nagy tömegek, amelyek ma nem tudnak elhelyezkedést, munkát találni, kielégíthetők legyenek. Az iparosodást nagy erővel folytatni