Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. augusztus (45. évfolyam, 175-198. szám)
1936-08-01 / 175. szám
Üdv vendégeinknek! Iotó: Duszik Lajos Megilletődött szívvel, levett kalappal állunk meg a mi városunk ünnepi hetére hozzánk érkezett vendégeink előtt. Házainkon lengő zászlók selyme terjeng a forró szellőben. Az öreg Avas lámpái örömteli szemekként ragyognak. Mindenütt a vendégvárás nyájas, derült hangulata árad az arcokon. A Bükk kapujában úgy áll városunk, mint háztűznézéskor a leány: kicsinosította magát ,és szívét bizodalmas nyíltsággal egész melegében és belső gazdagságában feltárja. Közöttünk reánk rohanni kész népek készülődnek, mint vérszomjas fenevad az ugrásra. A nagy politika rozzant, nehéz hadiszekere ideodafordul s reánk, kisemmizett magyarokra ügyet sem vet. De mi élünk. A keserű dac, a félredobatás fájó szégyene lassan az életakarat, a magunkbabízás kemény elszántságává alakult át. Hiába temetnének, mi élünk. Hiába mellőznének, mi odaadunk a népek országútjára s velünk számot vetni kényszerítjük a vén, szívtelen Európát. A városainkban dolgozó életerő, mint egy nagy szív, ma szabályosan dobog. — Benne az ezeréves nemzet lelke él. Városaink átjárnak egymáshoz egy-egy lelket gazdagító, új lendületre ösztönző találkozóra. — Áldást rejt magában az a gondolat, amely ezeket a városnéző heteket kitalálta, amikor is minden város kulturális, ipari és kereskedelmi életébe új, élénkebb ritmus iktatódik s a kölcsönös megismerésben szilárdabbá lesz az egymásrautaltság, a sorsközösség tudata. Amit ízlésben, találékonyságban, ügyességben és szorgalomban alkotni, termelni tud városunk népe, amit odahelyezhet, kiállíthat a néző, a vizsgáló szemek elé, azt mind megmutatja, mintha mondanáim, ezt az én kezem, tudásom és művészetem alkotta; lássátok meg és ami benne érték, ami csínteljesítmény, azt másoljátok le. Most érkeznek a világ félszáz nemzetének legügyesebb, legizmosabb gyermekei a berlini olimpiászra, hogy megmutassák hosszú, szorgalmas, önfegyelmező és lelkesült sportéletük eredményeit s elég a dicsőség, amelynek koszorúját hazaviszik, hogy nemzetük géniuszának lábaihoz tegyék. A magyar városok ilyen ünnepi hetükben olimpiászt rendeznek s megmutatják életrevalóságukat, szorgalmukat és stílusukat. Versenyeznek minden versengés nélkül. Nincs itt rekordjavítási láz, nincs elébe nyomulni akaró lihegő küzdelem, mégis érezzük, hogy ■a legszebb versenynek, az alkotó munka versenyének egy-egy drága mozzanata vonul el szemeink előtt. Mi a városunk nevének fényéért dolgozunk. A tollforgató kéz éppenúgy átidegződik a teljesítményre törekvő lélek lázától mint a kalapácsot, vésőt és ecsetet mozgató verejtékes kar. Iskoláink, melyeknek kis polgárai most pihenő, üdülő idejüket, vakációjukat élvezik, megnyitják termeiket, hogy a felnőttek vizsgájához színtérül szolgálhassanak. Boldog büszkeség ragyog szemünkben, midőn a sok fej és kar teljesítményét nézegetjük s egy diadalmas reménység, egy bizakodó optimizmus veszi a lelkünket a szárnyaira: van a mi népünkben életrevalóság, van versenykedv és küzdeni tudó akarat ; van benne hit és erő. Mit félünk a jövőtől? Hiába akarták szívtelen és értelmetlen hatalmaskodók ezt az ezeréves népet hátravetni s leszorítani a népek nagy versenyteréről, elpusztíthatatlan és terhetlen életakarattal áll meg a jövője kapujában. Van a mi ünnepi hetünkben egy fájdalmasan megható, de a dicsőség aranyfényével elöntött kegyeletes tény: a vasutas hőseink emlékművének leleplezése, íme, a múlt eljött, hogy intsen, tanítson és buzdítson. Fellobog az oltáron a kegyelet lángja, elvonulnak a fénylő menetoszlopok, amint a hadak útján menetelnek az örök fény honába. Ma rájuk nézünk és ők reánk. Sem az ő tekintetükben nincs vád, sem a mienkben nincs remegő, megalázásra kényszerítő tudata a méltatlanságnak. Lelkünkre fény hull, az ő dicsőségük. Megállunk előttük s érezzük, hogy az ő tekintetük megpihen a rajtunk. Jaj volna nekünk, ha elfeledkeztünk volna róluk, az ő hűségükről s a kötelesség nemes vártáján utolsó szívdobbanásukig megálló hősiességükről. Ők a mi mintáink. Példaadásuk lelkesíti a béke csendes napjaiban és int a követésre. Ha jönniog az a nap, amikor a kalapácsos karnak puskát kell vállaira vennie s a gondolatos fejre katonasapkát kell csapnunk, úgy fogunk elmenni mindnyájan, mint ők, nótás kedvvel, sírás és zúgolódás nélkül. Mi békében és háborúban, a műhely csendjében és a golyók tébolyult röpködésében csak egy akarunk maradni: hű és dolgozó polgárai városimknak s a halálba berohanni kész, vért és életet áldozni tudó hű és igaz fiai hazánknak. '***. Jertek, jertek drága vendégeink. •' p A mi értékeink a tieitek is, a, ti ■'J gondjaitok a mieink is. Nézzünk mé*tilyen egymás szemébe és fogytival forrón, szilárdan kezet egymással: a lélek a szemben, szív melege a kézben. Felettünk fényesebb lesz a magyarég, mert megáldoztatott hőseink ma !- Miskolc, XLV. évf, 175. Szombat, 1936 augusztus 1 gfe/sőmagumorsingLJ RECCELI HÍRLAP ,ntrrf a *» kJadohl»o»al: Toledonokt UadóMvatel 2-99. M. kir. postaiakorikptni Mtf HHr Mickolc, Horthy Miklós-tár 14. avlnal&ig 498. ésj el 62. cvfilmAmlo száma: 35.384. Súlyos bonyodalmaktól teles Europa a spanyol poion mM*ou» polgárháború miatt sasvits a gépeket — Ha igaz az olasz szállítások höre, Franciaország nem vonhatja ki magát a népfront sürgető kívánságai alól — mondotta Delbos, francia külügyminiszter a külügyi bizottságban London, júliusul. A Barcelonába érkezett személyvonat a katalán szovjeturalom valóságos hirdetőoszlopa. A kocsik oldalára a szovjetcímert, a sarlót és kalapácsot festették, a következő felírással: „Éljen a spanyol szovjetköztársaság!“ A kocsik oldalára festett egyéb feliratok felszólítják a francia proletárokat, kövessék a spanyol példát és űzzék el a kormányt. Spanyolország számos vidékén már nyílt kommunista diktatúra uralkodik. Ezeken a vidékeken mindenfelé láthatók a proletárdiktatúra külső jelei és jelvényei. Különösen Katalóniában tört előre a kommunizmus. A parasztok között már felosztották a földet, úgy, hogy mindenütt helyi szovjetek alakultak. Sanjurio tábornok fia, Sanjurio százados, Moraves és Kacejenes repülőtisztekkel együtt életét vesztette. A hős repülőket a vörösök agyonlőtték. Caresco tábornokot és 20 magasrangú tisztet a vörösök kivégeztek. Átütő erejű győzelemről adnak hírt a felkelők A saragossai rádióállomás éjféltájban közölte, hogy teljesen légből kapott a madridi rádiónak Saragossa bevételéről terjesztett híre. Robre Gardától két kilométernyire erős kormánycsapatok megtámadták Mola tábornok felkelő csapatát, amelyek azonban visszaverték a támadást. A felkelők üldözik at menekülő kormánycsapatokat. A Reuter Iroda értesülése szerint a spanyol felkelők közzétették, hogy tervszerűen közelednek Madridhoz. Egyik oszlopuk, a jelentés szerint, eljutott Elpartoig, amely 18 kilométernyire van a fővárostól. Két másik oszlopuk pedig mintegy 30 kilométernyire van Madridtól. Olaszország újabb repülőgépeket ad a felkelőknek ? Casablanca, július 31. Marokkó francia és spanyol határán csütörtökön 5 hárommotoros repülőgépet láttak, amint nyugati irányban Melilla felé tartottak. Az öt gép egyike Saida mellett kényszerleszállást végzett. Két repülő meghalt és kettő súlyosan megsebesült. Be van bizonyítva hogy ,a repülőgép szerencsétlenül járt utasai olasz tisztek polgári ruhában. A repülőgép négy géppuskával volt felfegyverezve. Egy második repülőgép a Muluya folyó mellett, amely a határt alkotja Marokkó spanyol és francia területe között, kénytelen volt leszállani. Ezen a repülőgépen öt olasz tiszt volt, szintén polgári ruhában. Minthogy a repülőgép francia területen ért földet, az olasz tiszteket a francia hatóságok őrizetbe vették. Mind az öt olasz repülőgép Franco tábornok ellenforradalmi seregéhez igyekezett. Algírból jelentik, hogy három repülőgép az orani kerület Udja nevű helyisége mellett volt kénytelen leszállni. Ezeken a gépeken szintén gépfegyverek és bombavető készülékek vannak beszerelve. Bebizonyosodott, hogy a marokkói spanyol felkelőknek voltak szánva, olasz tisztek vezették, polgári ruhában, nemes az olasz repülőszállításról A francia kamara külügyi bizottságának ülésén Delbos külügyminiszter foglalkozott az olasz repüőgépszállításokkal. Ha igazak a Casablancai jelentések az olasz repülőgépek kényszerleszállásáról, úgy a francia kormány számára, nehéz lesz magát kivonni a spanyol népfront sürgető kívánságai alól. Róma nem nyilatkozik Róma, július 31. A Spanyol-Marokkóba repült Utólagos olasz repülőgépek köében olasz hivatalos helyen a teljesebb titoktartásba burkolnak. A hír a kora reggeli órák terjedt el Rómában, de hivata helyen mindezideig jun ■ sem meg nem cáfolták, sem megnem erősítették a híreket. London, július. A spanyol kormány és az ellenforradalmi sereg részére külföldről történt állítólagos hadiszállítások ügye egyébként nagy nyugtalanságot keltett angol politikai körökben. Attól tartanak, hogy ebből a beavatkozásból igen súlyos bonyol álmok keletkezhetnek. Rives de Linares márki, Alfonz mit, spanyol király legbizalmasabb diplomatája és személyesbarátja volt, mondvacsinált kényiszerleszálást végzett Burgosban, a felkelők őrhadiszállásán. ÁRA 10 FILLÉR