Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. november (45. évfolyam, 251-272. szám)
1936-11-03 / 251. szám
Külpolitikáin« sikere Kánya Kálmán külügyminiszternek a külügyi bizottságban elmondott beszéde és utána a milánói megnyilatkozás, amelyben Mussolini az olasz külpolitika és ezzel kapcsolatban a magyar revízió ügyében tett világraszóló kijelentéseket, teljes mértékben igazolják a kormány, illetve a külügyminiszter külpolitikai vonalvezetését. Mozgalmas ideje van az európai külpolitikának. Az olaszabesszín háború nyomán Olaszország és Anglia között keletkezett feszültség vonta előbb magára a figyelmet, majd a német-olasz kibékülés, amelynek eredménye az Ausztria kérdésében való megegyezés volt. Az utóbbinak ránk nézve is nagy a jelentősége, mert ez lehetővé tette, hogy Ausztria és Magyarország jelentékeny mértékben közeledett egymáshoz. Szenzációs meglepetése volt a legutóbbi napoknak, hogy Belgium felmondta a Jocarnos szerződést és rátért az „öncélú“ külpolitikára, amely kikapcsolódik a kollektív biztonsági rendszerből. Könnyen látható, hogy az európai politika számos lépését Szovjetoroszország új szerepe determinálta, amely amióta Franciaországgal szövetkezett, mindig nagyobb mértékben avatkozik be az általános politikai kérdésbe. Ez a körülmény is hozzájárult az úgynevezett kollektív biztonsági rendszer felbomlásához, amely amúgy sem volt alkalmas az igazi biztonság megteremtésére. Kánya Kálmán külügyminiszter nagyon helyesen állapítottameg, hogy az európai politika fejlődése teljes mértékben igazolja a magyar külpolitika elgondolásait. Mi mindig azon az állásponton voltunk, hogy az élet dinamizmusa lehetetlenné teszi az ilyen merev elgondolások fenntartását. Ezt igazolja Eden angol külügyminiszter népszövetségi beszéde is, amely a legélesebben azzal a felfogássalszállt szembe, mintha a békeszerződések változhatatlanok lennének. Magyarország a Népszövetség leszerelési bizottságának munkájában nem vett részt s nem is vehet mindaddig, amíg egyenjogúságunkat nem ismerik el. De bizarr dolog is lenne Magyarország részéről leszerelésről tárgyalni addig, amíg a többi tárgyalófelek állig fel vannak fegyverkezve, mi pedig még az önvédelemhez szükséges eszközöknek sem vagyunk birtokában. Mi nem csinálunk blokkpolitikát, nem óhajtunk senkit sem a másikkal szembeállítani. Külpolitikánk a római egyezményen alapul és másik fontos tényezője a Németország iránti barátság. A kisantant államaival is csak akkor ülhetünk le tárgyalni, ha egyenrangú felek vagyunk és nem mehetünk bele olyan szerződésbe, amely bennünket bizonyos alacsonyabbrendű színvonalon akar rögzíteni. Reméljük is, hogy szomszédainknál felülkerekedik a józan belátás és a kölcsönös érdekek tiszteletével létrejöhet az együttműködés. A béke biztosítását szolgálja Ciano gróf olasz külügyminiszter budapesti látogatása is, amely megteremti a lehetőségét a teljes együttműködésnek. Bennünket a külpolitikai eseményekből legközvetlenebbül érdekel az a beszéd, amelyet Mussolini mondott vasárnap Milánóban. Ez a beszéd a trianoni béke revíziójának szempontjából jelentett be olyan lépést, amely közelebb viheti Magyarországot — mint Mussolini mondotta — a békeszerződések legnagyobb Kedd« 1936 november 3 Miskolc, XLV, évi« 251. Kedd, 1936 november 3 y fetmmaguarorstágL (J REGGELI HÍRLAP Eanti !-**-*! 4* ktadMvoiali ItMoMkt 2-99. M. Id», pwfaluiiui ftpénilH Mftutlmlr “ -»-V -wfc«dírfg 4-98, «W 61 «wdüaaAmla ntaioi 35.384» Mussolini a revízióért A milánói beszéd visszhangja az európai sajtóban Milánó, november 2. Mussolini vasárnap délutáni Milánóban negyedmillió ember lelkes ünneplése közben hatalmas beszédet mondott az európai helyzetről. Nincs szükség a Népszövetségre... Meg kell szabadítanunk a nemzetközi életet az ábrándoktól, a körbe— Mindaddig, — mondotta ezután Mussolini — amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Dunamedence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország. — Négymillió magyar él a mostani határokon túl. Attól a törekvéstől vezetve, hogy eleget tegyenek a túlságosan elvont igazság követelményeinek, más — talán még nagyobb — igazságtalanságot követtek el. Az olasz népnek a magyar nép iránti érzelmeit a magyarok katonai erényeinek, bátorságának és önfel -Darányi Kálmán miniszterelnök Mussolinihoz a következő táviratot intézte: Mussolini őexcellenciájának, az olasz kormány feje, Milánó. Nagyméltóságod milánói beszéde az egész Mussolini beszédével kapcsolatban illetékes magyar helyen a következőket mondották: Ennyire határozottan és ennyire a reálpolitikai lehetőségek körébe állítva még egyetlen külföldi államférfi sem szögezte le álláspontját Magyarország jogos igényei mellett. Mussolini egész beszéde a békepolitikát célozza, éppen ezért fokozatosan jelentős az, hogy a magyar igények kielégítését a gyakorlati tények kielégítését a gyakorlati zott. A Duce beszéde az egész európai sajtóban élénk visszhangot keltett. A Daily Mail vezércikkében a következőket írja: .Mussolini beszédének e része kétségkívül megtalálja az utat az angol nép szíveihez. A Daily Mail tíz év óta sürgeti, hogylyektől és a hazugságoktól — mondotta Mussolini. — Az egyik ábránd a kép, amely már porba hullott, a leszerelés. A Népszövetség problémáj az egészen világos, vagy megújhodik, vagy eltűnik. Mivel rendkívül nehéz lesz megújhodása, számunkra nyugodtan elszenderülhet. Békepolitika folytatására a Népszövetség nem szükséges, áldozó szellemének őszinte elismerése jellemzi. Ez az érzelem egyébként kölcsönös. Talán már a közeljövőben ünnepélyes alkalom nyílik arra, hogy az olasz nép ezeket az érzelmeit megkapó formában juttassa kifejezésre ország-világ előtt. Béke mindenkivel Jelszavunk a fasizmus tizenötödik évében: béke mindenkivel, azokkal is, akik közelednek hozzánk és azokkal is, akik távolodnak tőlünk. Béke, de felfegyverzett béke, országban lelkes és hálás visszhangra talált. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy ez alkalommal mint a magyar nemzet tolmácsa tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöljem, békepolitika egyik legfontosabb követelményének tekinti. — Ami a Dacénak azt a kijelentését illeti, hogy Olaszországnak Magyarország iránt táplált érzelmei ünnepélyes kinyilatkoztatást nyerne nyilvános és nagyszerű módon, illetékes helyen rámutatnak arra, hogy Mussolini ezzel a kijelentésével a küszöbön álló diplomáciai tanácskozásokra és találkozókra célahhoz, hogy megcsonkítsák őket. Azt hiszik talán Rómában, hogy van ország, amely megengedi, hogy így lemészárolják? Az efajta kijelentések igen veszélyesek, írja a lap. Az Echo vezércikkében így ír: A Dusee teljes nyíltsággal mutatott rá arra a súlyos igazságtalanságra, amely a magyar népet érte és amely 18 évvel a világháború befejezése után még mindig akadályozza a dunai államok viszonyának észszerű rendezését. Belgrád: A Dace a kisántánt ellen foglalt állást * A Pravda rámutat arra, hogy a revízió követelése Magyarország számára voltaképpen a kisántánt elleni állásfoglalást jelenti. Prága: Mussolini halálos ítéletet mondott a Népszövetség fölött A Cseczke Slovo azt írja, hogy Mussolini kimondotta a halálos ítéletet a Népszövetség és a népek egyenjogúsága fölött és síkra szállt a Magyarország javára teendő határrevízió mellett, igazságot szolgáltassanak Magyarországnak. Angliának is teljes erejével e nemes nemzet segítségére kell sietnie, amellyel olyan gyalázatosai bántak. Igazságot Magyarországnak Darányi üdvözlő távirata Küszöbön álló magyar—olasz tanácskozás London: Angliának Magyarország segítségére kell sietnie... Páris: ...Magyarország javára hamarosan területi revíziót csinálnak A Journal des Debate így ír: Amit Mussolini Magyarországról mondott, igen súlyos. Azt követelie, hogy Magyarország javára hamarosan területi revíziót csináljanak. Azt kívánja tehát, hogy Magyarország szomszédai járuljanak hozzá rokkantjának — igazságának megszerzéséhez. A trianoni revízió nélkül — ezt hangoztatjuk hosszú idők óta — nem lehet béke Európában. — Most pedig, hogy hatalmas barátaink nyíltan és kifejezetten mellénk állnak, alapos a reményünk, nemcsupán a magunk, de az egész Európa érdekében, hogy végre hozzányúlnak ahhoz a kérdéshez, amelynek megoldása jelenti a trianoni erőszak megszüntetését és Magyarország életjogának elismerését. De igazolja Mussolini beszéde a magyar külpolitika helyes, céltudatos és okos vonalvezetését is, amely ki tudta emelni az elszigeteltségből ezt az országot, meg tudta számára szó Ára 10 fillér ♦ ♦♦♦♦ Benes Belgrádba Híszül Páris, november 2. A Havas Iroda prágai jelentése szerint Prága és Belgrád között tárgyalások folynak Benes köztársasági elnök tervbe vett belgrádi útjáról. Kormánykörökben kijelentik, hogy az utazást most nem határozták el, hanem a kisantant államfőinek még bukaresti tanácskozásán határozták el, hogy időről-időre felkeresik egymást, hogy megbeszéljék az időszerű politikai kérdéseket". Védelmi tanács alakul Madridban Barcelona, november 2. A katalán fővárosban úgy tudják, hogy Madridban holnap új kormány alakul védelmi tanács néven. A védelmi tanács elnöke Caballero lesz és tárcát kap benne a szakszervezeti szövetség négy tagja is. Montseny asszony, anarchista írónő szintén tárcát kap a védelmi tanácsban érezni a legerősebb hatalmak segítségét és közel tudta hozni mindnyájunk vágyának és akaratának teljesedését. Kánya Kálmán külpolitikájának teljes igazolása a milánói beszéd is és hisszük, hogy a nehéz éjszaka után áldottabb, jobb napok virradnak erre a sokat szenvedett nemzetre.