Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1937. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
Mit várunk az újévtől ? írta: Vitéz Martsebényi Imre országgyűlési képviselő Megint elmúlt egy év, lemét reménykedünk az új esztendőben. Legyen jobb, mint az előző volt, ezt kívánja mindenki. Kerüljön serpenyőjébe sok erkölcsi és anyagi jó. Sokkal több, mint amennyit az utóbbi évek adtak, mert nagyi hiányokat kell pótolni. Óriási mulasztásokat kell helyrehozni nemcsak nekünk, hanem az egész világnak, mert nagy a művelt világ erkölcsi hiánya. Nagyobb, mint az anyagi. És ez a bajok rákfenéje, mert az anyagi deficitet még ki lehet fejezni a számsor jegyeivel, de az erkölcsieket nem lehet sem elkönyvelni, sem lemérni. Egy elveszett gyermek, egy elkallódott ember, egy erkölcseiben megromlott nemzedék, vagy a kulturális fejlődés elakadása olyan veszteségek, melyeket csillagászati számokkal sem lehet kifejezni. Hány ezer gyermekkel kellett volna többnek születnie e kis darab földön, amelyet Csonka- Magyarországnak hívunk és hány ezer pusztáit él akiknek meg kellett volna maradniuk. Hány ember energiája veszett el kényszerű tétlenségben és hány gép állott meg munkahiány miatt. Hány orvos, mérnök, ügyvéd, technikus, gazdász tett hiába 100 kilométereket, hogy valahol foglalkozást, állást, munkát és megbízatást kapjon, végül hány földmunkás bénfergett a városok körül, mert a belterjes gazdálkodás híján parlagom hevert az ő munkaereje is. Ez mutatja, hogy a szellemi és fizikai erők hevertetésének égbekiáltó luxusát éltük az elmúlt esztendőkben szerte a világon mindenütt Meg is volt az eredménye. Rengések a néptömegek lelkében, amelyek sokszor félelmetesebbek és borzalmasabbak, mint a tűzhányó kitörései és a földingások. Háború és háborús veszélyek, diplomáciai összetűzések és forradalmak, pénzügyi krízisek, gazdasági és szociális válságok nyűtték el az emberiség idegeit Még a vallások ősi köveit is megostromolták és azt mondták, hogy mindezek dacára mégis volt haladás, sőt javulás is az utolsó években. De miilyen áron? Erről hallgat a krónika. Mit fizettünk érte? És kik élvezik a haladás hasznát, kik jutottak előbbre és feljebb? És kik lettek szegényebbek, gyengébbek, reménytelenebbek? Hány százmillión vannak az utóbbiak és milyen kevesen az előbbiek. Ezért vibrál most is magasfokú láz az emberiség testében, és sehogysem vagyunk biztosítva, hogy túl lennénk a világkrízisen. Különféle kongresszusok üléseznek, tanácsok működnek, követek jönnek-mennek, de ennek a lázas tevékenységnek kézzelfogható eredménye alig több, mintha az ember a vízbe markolna, vagy egy kis bögrével a Balatont akarná kimenni. A veszedelmes események pedig tovább torlódnak egymás hegyén-hátán Európában csakúgy, mint a többi négy világrészben. Mi hát a baj? Kiáltsuk végre oda a világnak! Az, hogy az emberiség nagy része szörnyű és még folyton fokozódó nyomorban él. Ezek a lázokozók, fa tűzfészkek. A felforgatók rájuk spekulálnak. A forradalomszítók bennük reménykednek. A kardcsörtetők és hódítók pedig a politikusokkal karöltve mondják, hogy értük hadakoznak és nekik akarnak jobb sorsot biztosítani. Ezt a forrást kell tehát eltömni, mert ez megmérgezi az emberiség vérét, teszi terhessé és feszültséggel telítetté a világ légkörét. Az új évtől azt várjuk, hogy nézzen végre komolyan szembe a tömegek bajával és életigényével, de ne tegyen fel szépítő okulárét és az orvoslás halogatására ne keressen ürügyeket. Mondja meg azoknak, akiket illet, hogy a tőkéknek nem szabad heverniük. Mondja meg mindenkinek, hogy fel a fedélzetre és feszítsük ki az új évben az összes vitorlákat, mert gyorsabban kell haladni, tovább kell jutni, több embert kell megmenteni, láztól mentesíteni, erőssé és egészségessé tenni, mint a múlt években. Az új évtől azt várjuk, hogy a kevés szó és sok cselekedet, a kevés tervezés és sok történés, a kevés ígérgetés és sok segítség éve legyen. Ha mindenütt és mindenki a javát adja annak, amit a köz érdekében megtehet és amit megtennie kötelessége is, boldogabb lesz az új év, mint voltak elődjei. Ezt várjuk tőle és ezt kívánjuk az országnak is. Miskolc, XIAI éH, 1, Fentek 1937 január 1 geliómat mtmtrssági, (] RCCCELI HÍRLAP WT turfc«ntf(18 és MwMkhiatali Telefonok« UodiMtoM 2-99., M. Mr. postatakarékpénztár« Miskolc. Horthy Mildós-tér‘14. soorkos xUUé« 4-98, éjjel 62. csekkszámla uáma: 353 B 4» Általános mozgósítás Madridban A spanyol főváros éhezik, a rádió felszólította a lakosságot, hogy hagyja el a várost . Az élelmiszerkészletet lefoglalják a hadsereg számára Szilveszter éjszakáján is dörögtek az ágyúk a fronton Madrid, december 31. Az Agence Rádió madridi tudósítója jelenti, hogy a spanyol fővárosban nemsokára elrendelik az általános mozgósítást. Ennek mintegy előkészítéséül a népfront egész sajtója szinte napok óta egyhangúan követeli az általános mozgósítás elrendelését. Most, hogy küszöbön áll a felkelők nagy támadása, a kormány, amely eddig gondosan tartózkodott ennek a rendeletnek a kiadásától, valószínűleg el fogja rendelni az általános mozgósítást. A madridi lakosság helyzete egyre kétségbeejtőbb. A lakosság a szó szoros értelmében éhezik. Az élelmiszerkészlet nagyobb része csak szovjetorosz konzervekből áll. A madridi rádió felszólította a lakosságot, hogy távozzék a fővárosból, mert az egész rendelkezésre álló élelmiszerkészletet a hadsereg számára fogják lefoglalni. Amint a különböző jelentésekből megállapítható, Térnél vidékén elkeseredett harcok folynak, melynek során — a felkelők jelentései szerint — eddig 1200 milicista vesztette életét. Ellesett a fronton La Passonaxia asszony is, a legismertebb kommunista agitátor, aki egy női dandárnak volt a parancsnoka. A nemzetközi közvéleményt még mindig izgalomban tartja az a engedély, amelyet az amerikai külügyminisztérium adott meg a Wimalert-cégnek Spanyolországba irányuló repülőgépszállításokra. Az amerikai külügyminisztérium utasította valamennyi külországban akkreditált követét, hogy az összes kormányoknál magyarázzák meg azt, hogy a külügyminisztérium kénytelen volt a szóban forgó engedélyt megadni, mim .. Az amerikai semlegességi törvény mi szól polgárháború esetére. A semlegességi törvényt azonba igen rövid idő alatt ki fogják egészíteni. Mint az angol sajtó megállapítja, az angol kormányt a közös angol—francia jegyzékre adott szovjet-orosz vál n* a- eV' tette ki. Kifogásolja a.'kormány, hogy a szovjet a v ' u,.i ■* mal használja madást intézze hatalmak ellen Javult Magya a külpolitikai helyzete Bethlen István gróf újévi nyilatkozata a Völkischer Beobachter revízióellenes cikkéről és az aktuális kérdésekről A Darányi kormány a legjobb szándékkal vezeti az ország ügyeit Budapest, december 31. Bethlen István gróf az újév alkalmából több kiül- és belpolitikai kérdésről nyilatkozott. Egyebek között ezeket mondotta: — Véleményem szerint Magyarország külpolitikai helyzete határozottan jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. A kisebbségiek helyzete azonban az utódállamokban távolról sem kielégítő. Szükségesnek tartja, hogy az utódállamokkal, különösen Romániával közvetlen tárgyalások induljanak meg a kisebbségi szerződésben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartására. Ha a közvetlen tárgyalások eredményre nem vezetnek, akkor a nagyhatalmakhoz kell fordulni és pedig elsősorban azokhoz, melyek Trianonban gondoskodtak arról, hogy szomszédaink túlzott területszerzésének a kisebbségvédelemmel bizonyos ellensúlyt teremtsenek. A Völkischer Beobaehterben megjelent cikkekről, amelyek a revízió kérdését nem a mi várakozásunknak megfelelően tárgyalták, az a véleménye, hogy ezek a cikkek és a német kormány hivatalos álláspontja között különbség van. Mindenesetre kívánatos lett volna, ha a magyar közvéleményt a hivatalos álláspontról megfelelően tájékoztatták volna. Belpolitikai téren megállapította Bethlen István gróf, hogy a Darányi-kormány a legjobb Ára 10 fillér