Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1937. április (46. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

2 fas arsztA » Társigyalásokkal kezd a város a NABI-kölcsön megszerzése és a Tröszt-kölcsön törlesztése ü­gyében Miskolc, március 31. A város vezetősége a közejövőben újra felveszi a tárgyalásokat a MABI-kölcsön és a Tröszt-kölcsön ügyében. A 600.000 pengős MABI-kölcsönt a MABI már jóváhagyta, úgy, hogy a város vezetősége most a belügy­miniszteri jóváhagyást járja ki. Ha sikerül a belügyminiszteri jó­­váhagyást megszerezni, akkor a folyósított kölcsönből még a nyár folyamán hozzákezdenek a tapolcai építkezésekhez. A villamos tröszttel is felveszi a tárgyalásokat a város vezetősége, hogy a tröszt a 4 millió 200 ezer pengős kölcsönt a koncesszió meg­hosszabbítása ellenében engedje el a városnak. Beavatott helyen remélik, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. Miskolc emlékművet állít Przemysl hős védőinek Miskolc, március 31. 1015 március 21-én kapitulált Przemysl vára. Az orosz mindenütt a kárpáti szorosok bejáratánál ál­lott. Leírhatatlan csüggedés költö­zött a szívekbe, mert egy pillanatra azt hittük, minden elveszett. Przemysl hős várvédő seregében harcolt, küzdött a miskolci 10-es népfelkelő ezred is. Soraikban a vá­ros főjegyzője, Halmay Béla dr. fő­hadnagy, aki nem is került haza csak 7 év múlva — 1922 áprilisában — Krasznojarszkból, a szibériai hó­mezőkről. Miskolc város társadalmának szí­ne, java ott harcolt a 10-es népfel­kelők soraiban. Küzdelmeikről, hősi önfeláldozásukról, az orosz rabság­ban töltött esztendők kibírhatatlan­­nak látszó szenvedéseiről köteteket lehetne írni. Przemysli és krasznoj­jarszki visszaemlékezéseiről Hal­may Béla dr. közvetlen hangulatú és megható szépségű, költői emel­­kedettségű leírásokat közölt és elő­adásokat tartott Miskolcon a Lévay Egyesületben­, a Szabad­egyetemen és két ízben Budapesten és Miskol­con a rádióban. Nemrégiben, mikor a világháború alatti vik­og közigaz­­gatásának az ő krasznojarszki rab­sága évei alatti életét tanulmányoz­ta, bukkant rá egy határozatra, mely azóta sincs végrehajtva és amely a volt 10-es népfelkelő ezred örök dicsőségének kíván emléket ál­lítani. Miskolc város 1915. évi áprilisi közgyűlése elhatározta, hogy Prze­mysl hős védőinek, a 10-es népfel­kelő ezrednek emlékét márványtáb­lával örökíti meg. 1915 április 15-én Lehrecker S. Li­­pót, a Borsod-Miskolci Gőzmalom vezérigazgatója öt darab 20 dukálod aranyat. Győri Ödön pedig 300 ko­ronát adott át Nagy Ferenc dr. pol­gármesternek, azzal a rendeltetés­sel, hogy ez képezze alapját a prze­mysli emlékműnek. Halmay Béla dr. polgármester Miskolc város törvényhatósági bi­zottsága huszonkét évvel ezelőtt kelt hazafias elhatározásának most érvényt kíván szerezni és maga ál­lott az élére annak a mozgalomnak, mely a 10-es népfelkelő ezred emlé­kezetét márványemléktáblával ki­­vánja megörökíteni. FÉRFI és NŐI ■ DIVATSZÖVETEINK ORSZÁGOSHÍRŰEK ÉÉ a.« A Posztó kereskedelmi HÍ­­U Rt. miskolci fiókja .| Takarékossági hitelezésünket 6 hónapra felemeltük______BB A Miskolci Kir. Járásbíróságtól. B. 34899-3. 1936. I. A Magyar Szent Korona nevében! A miskolci kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság rágalmazás vétsége miatt Singer Manó és Juhász Ist­ván ellen indított bűnügyben Mis­kolcon 1936. évi november hó 23. nap­­ján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: I. Singer Manó 54 éves, izr. vallá­sú, perei születésű, miskolci lakos, magyar állampolgár, nős volt Ha­jósi Rózával, vagyontalan szabó­mester, néhai Singer Emánuel és néhai Politzer Sári szülőktől szár­mazó, N­. Juhász István 37 éves, ref. val­lású, miskolci születésű és lakos, nős volt Fodor Margittal, vagyon­talan férfiszabó, hadviselt, néhai Juhász András és néhai Kupcsik Erzsébet szülőktől származó vádlot­tak bűnösök az 1914. évi 41. t. c. 1. §-ába ütköző és aszerint minősülő rágalmazás vétségében. A kir. járásbíróság ezért: I. Singer Manó és Juhász István vádlottakat az 1914. évi 41. t. c. 3. 1. bek. alapján a II. Bn. 3, 5, 7 s díj­aira figyelemmel a Btk. 92. te­ának alkalmazásával egyenként 20 '(Húsz) pengő pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlan­sága esetére a II. Bn. 8—10. §-ai alapján 2 (Kettő) pengőnként egy (1) napi fogházra kell át­változ­tatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a 108.807. sz. csekklapon a m. kir. pos­tahivatal útján az 1892:XXVIL t. c. 3. Váltan meghatározott célra megfizetni. A vádlottak a Bp. 480. és 481. ai értelmében kötelesek az eddig felmerült, valamint az ezután fel­merülő bűnügyi költséget az ál­lam­kincstárnak megtéríteni. Valamint 7 pengő bélyegköltséget 15 nap alatt leletezés terhével a bélyegjegyzéken egyetemlegesen le­róni. Kötelesek a vádlottak a Bp. 479. és 480. §§-ai értelmében Moldován János sértettnek ügyvédi képvise­leti költség fejében 20 . Dr. Kar­dos Tihamér ügyvéd kezéhez az íté­let jogerőre emelkedésétől számí­tott 15 nap alatt végrehajtás terhé­vel egyetemlegesen megfizetni. A kir. járásbíróság kötelezi vád­lottakat, hogy ezen ítéletet a Bv. 28. §-ában hivatkozott St. 43. §. máso­dik és harmadik bekezdése alapján ezen '§-ban írt joghatállyal a Mis­kolcon megjelenő „Felsőmagyaror­szági Reggeli Hírlap“ című napi­lapban jogerőre emelkedés után 30 nap alatt tétessék közzé. Indokolás: A kir. járásbíróság vádlottak be­ismerésével, valamint a tárgyalá­son kihallgatott Duvalvszky Mi­hály, Bajó János, Lengyel Zsig­­mond és Moldován János főmagán­vádló ez utóbbi nevezett két tanú esküvel is megerősített vallomá­saikkal az alábbi tényállást állapí­totta meg: Miskolcon, 1936. évi április hó 12. napján az Ipartestület Székházában megtartott elöljárósági ülésen, ami­kor is Moldován János ipartestüle­ti tag alelnökké történt megválasz­tása tárgyában a vádlottak részéről benyújtott fellebbezést tárgyalták és amikor főmagánvádló a fellebbezés reá vonatkozó ré­szének felterjesztései alkalmá­val a fellebbezésben előadott tények kivizsgálására bizottság kiküldését kérte, vádlottakra vonatkoztatva azon megjegyzést tette, hogy „Tar­tom magam olyan korrekt és becsü­letes embernek, mint maguk“. Sin­ger Manó és Juhász István vádlot­tak ezen kijelentések elhangzása után, minden ok és indok nélkül kihívó és sértő modorban kikérték főmagánvádró tett nyilatkozatát, ezen nyilatkozat ellenkezőjének bi­zonyítására az elnöklő Stimm La­jos ipartestületi elnöktől szót kér­tek,­­­ amit azonban nem kap­tak meg. Tényként állapítja meg, hogy fő­magánvádló magánindítványát a kir. járásbíróságnál 1936. évi július hó 9. napján terjesztette elő, hogy Singer Manó vádlottnak havi kere­sete havi 60—70 pengő, Juhász Ist­ván vádlotté pedig átlagosan havi 100 pengő. Tényként állapítja továbbá meg vádlottak előadása alapján, hogy a fentebb említett gyűlésen, amikor a vádlottak a gyűlés elnökétől szót kértek, céljuk az volt, hogy a főma­­gánvádló korrektségét és becsüle­tességét kétségbe vonják,­­ mert őt nem tartották alkalmasnak arra, hogy az ipartestületi alelnöki tiszt­séget betöltse. Ez a tény valóság esetében a fő­magánvádló ellen bűnvádi eljárás megindításának oka lehet, vagy őt közmegvetésnek tenné ki. Vádlottaknak cselekménye tehát a Bv. 1. §-ába ütköző és a szerint minősülő rágalmazás vétségének alkotó elemeit foglalja magában. Minthogy a magánindítvány a Btk. 116. §-ában meghatározott 3 hó­napi határidőn belül terjesztettek elő és beszámítást és büntethetősé­get kizáró ok nincs, ezért Singer Manó és Juhász István vádlottak bűnösségét meg kellett állapítani s őket a rendelkező rész szerint el kellett ítélni. A büntetés kiszabásánál a bíró­ság vádlottak büntetlen előéletét s azt a körülményt, hogy a gyűlési vita hevében izgatott lelkiállapot­­ban követték el a cselekményüket, mint enyhítő körülményeket vette figyelembe, melyekre azonban sú­lyosbító körülményt nem észlelt s ennek megfelelően a Btk. 92. §-át alkalmazta s így szabta ki a bünte­tést a jelzett mérvben, figyelemmel a vádlottak kereseti viszonyaira is. A kir. járásbíróság védő által a va­lóság bizonyítása iránt előterjesz­tett kérelmet elutasítja, mert a Bv. 29. második bekezdése (Sz. 53. ) és az ennek alapján kifejlődött bí­rói joggyakorlat értelmében a já­­rásbírósági eljárásban a valóság bi­zonyítása iránti előterjesztést leg­később a vádlott nyilatkozatában, ha pedig ezt a védő terjeszti elő, a védő nyilatkozatában kell megten­ni. Ezek szerint a valóság bizonyí­tására vonatkozó előterjesztés akár a vádlott, akár a védő által megte­hető, azonban ama időbeli korláto­zással, hogy ez csak a tárgyalásnak a Bp. 541. Aa harmadik bekezdésé­ben foglalt abban a szakában, amely a vádlott nyilatkozatának megtételére kijelölve an. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapul­nak. MíhelC, 1936 november 23. Dr. Reményi Emil sk., kibíró. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás, kiadó. n. A miskolci kir. törvényszék, mint felleb­bviteli bíróságtól. Bf. 8699-10. 1936. A Magyar Szent Korona nevében! A miskolci kir. törvényszék, mint­­fellebbvitett büntető bíróság rágal­mazás vétsége miatt vádolt Singer Manó és társa ellen indított bűn­ügyben, amelyben a miskolci kir. járásbíróság az 1936. évi november hó 26. napján B. 34899—1936. 3. szám alatt ítéletet hozott, a vádlottak és védőjük részéről a bejelentett sem­miség!­z ok fenntartása mellett a bűnösség megállapítása miatt hasz­nált és írásban nem indokolt fel­lebbezés következtében megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet. A kir. törvényszék a miskolci kir. járásbíróság ítéletét a Bp. 554. év­ának második bekezdése alapján helybenhagyja. Singer Manó és Juhász István vádlottak a Bp. 480. §-a értelmében kötelesek 15 pengő fellebbviteli ügyvédi költséget Moldován János főmagánvádlónak 15 nap alatt vég­rehajtás terhével egyetemlegesen megfizetni és kötelesek a 7400-1931. P. M. sz. rendelet 8. §-ának 2. bek. értelmében a szegénységi jogot él­vező főmagánvádló helyett az álta­la le nem rótt illeték fejében az illeték­jegyzéken 15 nap alatt kü­lönbeni leletezés terhe mellett négy pengő fellebbviteli tárgyalási jegy­zőkönyvi illetéket törvénykezési bé­lyegjegyekben leróni. Indokolás: A kir. járásbíróság helyesen uta­sította el védő részéről a valóság bizonyítása iránt előterjesztett ké­relmét, mert az a Bv. 29. §. 2. be­kezdése értelmében elkésett. A kir. törvényszék a kir. járás­­bíróság ítéletében megjelölt bizo­nyítékok alapján megállapított tényállást ítélkezési alapjául elfo­gadta. Minthogy pedig e tényállás alapjául a kir. járásbíróság helye­sen állapította meg a vádlottak bűnösségét, törvényszerűen minő­sítette cselekményeket, kellően mér­legelte az enyhítő körülményeket és ez alapon a vádlottak büntetését bűnösségük fokával és vagyoni vi­szonyaikkal arányban állóan szab­ta ki, ítéletét indokainál fogva helyben kellett hagyni. A kir. törvényszék a védő részé­ről a büntetés végrehajtásának fel­függesztése iránt előterjesztett két­rermet nem teljesíthette, mert azt a felhozott körülményt, hogy a vád­lottak cselekményüket izgatott lel­kiállapotban követték el, a kir j.á­­­rásbíróság, mint enyhítő körül­ményt a büntetés kiszabásánál már figyelembe vette és egyéb kü­lönös méltánylást érdemlő körül­mény­en sem talált. A bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezést az ott felhívott tör­vényszakasz indokolja. Miskolc, 1937. évi február hó 1. napján. Csorba Sándor sk., kir. törvény­­széki t. elnök, bfz. elnök, dr. Sza­­lay Dezső sk., kir. törvényszéki bí­ró, előadó, dr. Szabó Zsigmond sk., kir. törvényszéki bíró. A kiadmány hiteléül: Majsztura Ernő sk., irodatiszt. 1937. IV. 1 Elegáns, finom kalapok olcsó szabad áron Gyönyörű fehér­neműek készen és pontos méret szerint nimncsNői Takarékossági hitel a Korona mellett

Next