Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1938. január (47. évfolyam, 4-24. szám)
1938-01-06 / 4. szám
,,jíír'-w, /IV- ' jSj&P Miskolc, XLVII. évf. 4C>ai8tlSk ««»8 ianoá> 6 T/w ■ g ' / ,,/„• yefoomaguaeotsiagL (J REGGELI HÍRLAP Országos hajsza a gyilkos fegyencek után Az őrmester-gyikosság újabb megdöbbentő részletei A meggyilkolt Kulcsár szolgálati revolverét is elrabolták a banditák . Ma temetik Vitéz Kocsis Miklóst A miskolci katonai fogház műhelyében a hétfőni késő esti órákban történt kegyetlen gyilkosság nyomozása 48 órája folyik a leglázasabb ütemben. Az országutak, községek és falvak minden gyanúsabb és a személyleíráshoz hasonló alakját a csendőrök igazoltatják. Mis-Az áldozat revolverét is Ben® a fogház műhelyében ismételt helyszíni szemlét tartottak a katonai hatóságok és most már teljes részletességgel áll előttük a gyilkosság lefolyása. Eszerint a két gyilkos a késő esti óráikig a fogház asztalos-lakatosműhelyében dolgozott vitéz Kocsis Miklóskerékpárjának javításán az őrmester jelenlétében. A fogházudvar ügyeletes őre valahányszor elhaladt a cella ajtaja előtt, a vaslaptón ellevő rácsos kérmelőablakon keresztül látta a felvigyázó őrmestert és két dolgozó fegyencet. Az őr körútja körülbelül öt-hat percig tart, tehát a gyilkosság elkébcen egymást érik a razziák: a hatóság emberei keresik Lukács István és Káló Rudolf fegyenceket, akik meggyilkolták a katonai fogház kulcsárát, vitéz Kocsis Miklóst és a halott zsebéből kilopott kulcsok segítségével megszöktek a fogházból, elrabolták a fegyencek követésére és a nyomok eltakarítására legfeljebb ennyi idejük maradhatott a banditáknak. A feltevés szerint abban a pillanatban sújtották halálra a kulcsárt, amikor aza őr elhaladt az ajtó kémlelőnyítása előtt. Pillanatokig tarthatott csak az egész és utánra máris holtan zuhant a földre a műhelyben vitéz Kocsis Miklós. A vérnyomok mutatják a műhely padlóján, hol történt a rémtett. Utánas a két fegyenc felkapta a holttestet és a műhely melletti kis benyílóba vitte. Itt elvették tőle szolgálati revolverét és a kulcsait és a villanyt leoltva pillanatok alatt elmenekültek. őrmester kulcsár visszavitte őket cellájukba. Rövid idővel ezután fedezte fel az őrmester keresésére indult őrszem a borzalmas gyilkosságot. Hogy mennyire sietős volt a két fegyenc menekülése, mutatja aza, hogy a véres, gyilkos baltát a főidőn, azon a helyen hagyták, ahova a borzalmas ütés után a gyilkolóezerszám lezuhant. Nagykabátjukat amely hasonlóképpen ruhájukhoz, a szokásos szűk eszmű fegyenc darócból készült, otthagyták a műhely egyik áltásán, ahová a munka megkezdése előtt letették, így a két fegyenc a hétfő éjszakai szibériai hidegbe© felsőkabát nélkül, darócruhában indult menekülésnek. A betörésért hét és fél évre ítéli Labitshiván a gyilkos? Meneklés felsőhaltár nélkül a szibériai hidegben A gyilkosság, a holttest kifosztása, a benyílóba való szállítása és a menekülés nem vehetett öt percnél több időt igénybe, mert mikor te**... »na. *irvi ^ nrru interiTy Ára 6 fillér A titkos választójog A miniszterelnök beváltotta ígéretét, az 1937 naptári évben a Kép- Vtt telőházylé terjesztette a titkos vasztójogról szóló törvényjavaslat.Ha az alkotmányjogi refomalkotásokra ezzel ráillesztette a zárókövet A benyújtott törvényjagaslatról, — amelynek belterjesztésével„ a belügyminiszter szavai szerint a kormány a „politikai becrület pamamcsémaik“ tett eleget, — csak akkorlehet véleményt alkotja és kritikát mondani, ha pontoivul ismerjük azokat a meimszteit jövőjére meggeható célkitűzéseket amelyek a kormányt a javaslat elkészítéseinél vezérelték. A miniszaternalmökirek és a belügymiiniszaternnak erről elhangzott nyilatkozatai félreérthetetlenül világítják meg a törvényjavaslat célkitűzéseit. A kormány Izrael a javaslattal, amelyért a legteljesebb mértékben, vállalja a felelősségnek nem kis gólyáit, olyan választójogot akart aádalmoznti, amely a nepakamat kifejezésre juttatásával és a ma uralkodó felfogásnak megfelelően, félért titkos szavazás útján, olyképvem, biztosíthatja az ország Valódi többségének akaratnyilvánulását, hogy ez is megfeleljen a nemzeti érdekeinek, amelyeket a magyar nemzet történelmi hagyományainagyaló alkotmányos felfogás szerint a parlamentáris rendszer egészséges további fejlesztésében lát érvényesítendőnnek. Ezzel aklasszaikus a meghatározaárasall jelllemiezt© a törvényjavaslat célját a belügyminiszter. Uralkodó alapelve a javaslatnak ara, hogy mninden jog gyakorlításárnak ugyamnyi kötelezettség vállalása is tell hogy megfejsem. A jog megadásánál ezért feltételeket állít, nevezetesem az entelmi és erkölcsi miláidomságoknak, valamint asszisztenciáks és szociálishelyzetűiknek bizonyos mainimális követ el árnyéit. A nemzeti alapon való fokozatos fejlődésre való törekvés okolja meg azt, hogy a titkos vátenzréteg megadásánál szigorúbb nlérteket alkalmára a javasat, mint a nyilt szavazásos rendszernél. Megterheli tehát a törvényjavaslat a jogok és kötelezettségek mérésének mindkét serpenyőjét egyenlően és arányosam, nem feledve és nem feledtetve, hogy a risevaraastijogosultság „ az egyénnek nem szermiélvéből folyó, vagy abból Szükeégtbéippem következő jógii, hanem & nemzetnek oly .sajátja, amelyet ő az ily joggal felni- igflzott polgárai útján a nömi javára felván gyakoroltatni. Mindezekhez & kommentárokhoz híotzzá kell füizmi Ttarvinyi Kálmán mimsrater©lnöbrieik Nemzatei Egyrtög Pártja értekezletén elhangzott azt a kijelentését, a hogy a kormány a javaslat tárgyalása balomi mindenkor arra az álláspontra fog helyezkedni, amelyet a nemzeti egyetemes érdekei, szempontjából helyesnek talál. 1, h"i ilyen célkitűzéseik és ilyen alapelvek rögzítése után alkotta meg a kormány a választójog titkosságának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek legkiemelkedőbb és elsőrendű törekvése az, hogyáikbaísta a nemzet valódi, hamisítatlan akarata érvényesüljön.Ennek megfelelően a javaslat hangsúlya nem ara általánosságon, hanem a titkosságon van és minthogy lajstromos választói jogosultságot ad a vármegyék, illetve törvényhatóságoknak is. újból szabályozata nemcsak a képviselőválasztói, hanem a törvényhatósági választói jog kereite. A javaslat szerint ugyanis a vállaltatás kétféle választójog alapján történik, részben az országgyűlési képviselőválasztói jog, réseiben a törvényhatósági választói jog alápján. Ujmódon 260rbain állapítja meg aképviselők számát úgy, hogy a statisztikai adattok szerint egy©gy onomargy silén kerinitelére átlag 10.800 választó esik. A választás egyéni és lajstromos kerületekben visszatért az őr ,az ajtó elé, a műhelyben ismét csend volt és sötét. Azt hihet© ara őrszem, hogy a fegyencek befejezték a munkát és az fog folyni. Pótválasztás egyéni kerületiben, csak akkor lesz, ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok 40 százalékát, vagyis a szavazatok száma egyenlő lesz. Egyéni kerületekben is választanak egy pótképviselőt. A javaslat szabályozza úgy az aktív, mint a sparsazív választói jogot férfiakra és nőkre, képviseőválasztásiál és törvényhatósági választásinál külöm-külöm. A már elmondottak természetes következményeképpen úgy az aktív, mint a passzív válasszatójog terén bizonyos szigorításokat tartalmaza, nagyban és egészéberni azatomibam a ma érvényben lévőválasztói jog alapján áll. A passzív választójognál 30 év a korhiaitár. És felállítja a javaslat aza élethivatásozjarű állandó foglalkozás kritériumát, mikor kimondja, hogy a választandóttak tíz éveinát kell gyakorolnia élethivatássként láilltandó foglalkozást különös fontosságnak a javaslatnak, a választások tisztaságának és zavartalansiárgáinak biztosítására irányuló imitézikjedlésrei. Szabályozata. A két gyilkos tökéletesem ismerte a fogházi szokásokat és az egész fogház beosztását, hiszen hosszas hónapok óta lakói már a katonai fogháznak. Lukács István több mint egy esztendeje került be a katonai fogházba betöréses lopásért kiszabott hét és féleszdei fegyházbüntetésének letöltésére. Nála tehát érthető volt, hogy gyi’a kortesek számát és megállapítja, hogy minden egyes kerületben hány idegenből jöttkortes szerepelhet a választások előtt, ezeknek működését ellenőrzésbe helyezi és elrendeli, hogy minden pártgyűlésről gyorsírói feljegyzések készítendők. Újítás, hogy a képviselőnek és pótképviselőnek, illetve jelöltnek saját személyére vonatkozó tájékoztató nyilatkozatot kell kiállítani®. S ezt ki kell nyomtatni és mindem szjavazaóközbeni kifüggeszteni. Az ajánlás új szabályait olyképpen állapítja meg a javaslat, hogy egyéni választókénz leiben 5flé, la,jst,romláshavi pedig legalíbb 1500 ajánlás szükséges. Ha a szomhami ara omnggyul nem képviselt pártok jelöltjeiről van szó, akkor egyéni kerületiben 150, kajsziromlos kerületben pedig egy-egy képviselő utáni 350— 150 aláírás elegendő. Lényegében ezek ara új választójog, törvényjavaslat alapvető intézkedései. A javaslat tárgyáraát külön parlamenti bizottság a hó köznepén ikeszdi meg. .