Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1938. augusztus (47. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-02 / 172. szám

2 szor: a cseh nép és a cseh nyelv hegemóniája az államban , az ex­panziós törekvések közvetlen és közvetett előmozdítása az elnem­­zetlenítés eszközeivel. Hatodszor: az állam politikájának irányítása, a népcsoportok és azok anyaorszá­ga közötti kapcsolatok semmibevé­telével. Ha tehát az állam teljesí­teni akarja a nemzetek felett álló feladatát, akkor szerveit és beren­dezkedéseit e célkitűzésnek megfe­lelően kell berendeznie és átalakí­tania. Ez megköveteli a népek és népcsoportok alkotmányjogi elis­merése, államalkotó elemekké és alkotmányjogi megállapítása, e né­pek és népcsoportok részvételének az állam vezetésében és alakításá­ban a jogegyenlőség elve alapján. Az olyan­ sok nép által lakott ál­lamban, mint Csehország, az igazi jogi és politikai egyenlőséget csak úgy lehet helyreállítani, ha nem­csak az egyes állampolgárok jog­egyenlőségét, hanem a népek és népcsoportok jogegyenlőségét is al­­kotmányszerűen biztosítják és va­lóban figyelembe is veszik. A cseh kormány most javasol azonban egy új nyelvtörvényt,­­mint alkotmány­­törvényt. Az eddig ismert tervezet­ből nem lehet megállapítani, hogy miért nevezik új nyelvtörvénynek. Ez az új nyelvtörvény, eltekintve néhány csekély változtatástól, pót­lástól, vagy átalakítástól, szó sze­­rint is majdnem teljesen egyezik az eddigi nyelvtörvénnyel. A Prager Tagblat hétfői számá­ban a koalíciós értekezlettel kap­csolatban ezeket jelenti. Hodzsa miniszterelnök közölte, hogy a kor­mány kedden megállapodik a sta­tútum nyelv és közigazgatási tör­vényjavaslatainak végleges szöve­gében és azt, mint alkotmányos alapot terjeszti a szudétaném­et párt elé. „Az osztrák—magyar monarchia feldarabolása súlyos tévedés volt" London, augusztus 1. A Sunday Times-ben közölt hosz­­forú cikk lord Runciman küldetése­ivel foglalkozva, a többi között ezt írja: Közülünk nagyon sokan belátják,­­hogy az osztrák-magyar birodalom feldarabolása volt a békeszerződé­sek egyik súlyos tévedése. A szö­vetségi alkotmány a Ausztria-Ma­­gyarország, amelyben a nemzetisé­gek bizonyos önkormányzatot él­veztek volna, jobban ellenállhatott volna a külső nyomásnak. Ebben tíz országban a szudétanémetek minden bizonnyal Német-Ausztriá­ból csatlakoztak volna és a tulaj­donképpeni Csehország — Bohe­mia — tisztán cseh maradt volna. Lloyd George írja emlékiratai­nak legújabb kötetében, hogy a nagyon mesterséges új cseh állam megteremtése során kezdettől fog­va is súlyos aggodalmat keltett az olyan elrendezés, amely több mint hárommillió németet hajtott szláv bírálom alá. Az aggodalmak csilla­pítására Benes megígérte a békeé­r­­­tekezletinek, hogy a svájci alkot­mány alapelveit fogadja el és a cseh köztársaságot valóságos Svájc­cá építi ki Csehország különleges viszonyainak figyelembevételével. A legsúlyosabb baklövés azonban az volt, hogy a csehekből, németek­ből és egyéb fajokból összetoldo­zott új köztársaság idegen szövet­ségeket kötött elsősorban Oroszor­szággal, ami kiújította ebben az országrészben a németek és szlá­vok közötti régi ellentéteket. Elke­rülhetetlenül ellentétbe hozta egy­mással a faj és az ország iránti hűséget, márpedig a csehek példá­ja bizonyította a világháborúban­, hogy igazi bajban a vér vastagabb a víznél. Ilyen körülmények között kis­ or­szág s­zámára csak egyetlen biztos politika van: az ellentétes csopor­toktól való elkülönülés, amely megmentette Svájc és Hollandia függetlenségét és amire a jövőben Belgium is támaszkodni fog. Lord Runciman feladata — foly­tatja a lap — annak megállapítása, váljon a Benes által a béke érde­kében adott messzemenő ígéretek elfogadhatók-e az összes felek szá­már­a­ Egy egri orvos tragédiája Eger, augusztus 1. Nagy részvétet keltett Egerben él­ Schwartz Sándor, közismert eg­ri orvos tragédiája, amely vasár­napra virradó éjszaka játszódott le a Dobó tér 3. szám alatti ház emeleti lakásában. A rendőrkapi­tányságnak címzett levélben az or­vos bejelentette hogy közös elhatá­rozással, feleségével és Sári leá­­nyával, morfiumméreg által, ide­gen beavatkozás nélkül váltak meg az élettől. Egy másik levél dr. Skultéthy Béla tiszti­orvosnak szólt. Halottkémjelentés volt ben­ne. Az életuntakat a kórházba szál­lították, ahol injekciókat alkalmaz­tak. Dr. Schwartz meghalt anél­kül, hogy eszméletre tért volna.­­ Leánya, Tarján Sári tíz óra után eszméletre tért, később a hozzá in­tézett kérdésekre elmondotta, hogy még a télen határozták el a közös öngyilkosságot. Három gyógyszer­­tárból szerezte be az apa a halálos adag morfiumot, amelyből előbb leányának, azután feleségének­, majd önmagának fecskendezett be. Délután magához tért dr. Schwartz­­ná is, akivel természetesen nem kö­zölték, hogy férje, akivel 44 évig éltek harmonikus családi életet, már nem él. A rokonok és ismerősök beszélik, „hogy az utóbbi időben egyre sűrűb­ben emlegette az anyagi jövő bi­­zonytalanságát. Panaszkodott a sorsáról és arról a fájdalmáról, amely egész élete munkájának árán megtakarított tekintélyes va­gyonával érte. Közel 240.000 arany­korona készpénze volt a bankban, de a háború alatt hadikölcsönt jegyzett érte. Leánya 100.000 koro­nás hozományáért is hadikölcsön­­kötvényt vásárolt, öreg korára egy­re csökkent régi pacientúrája is.­­ Különösen elkeserítette, hogy Sári leányát aki négy európai nyelven tökéletesen beszél, gépír és gyorsír, nem tudta sehol sem elhelyezni. Dr. Schwartz Sándor családja egyébként tősgyökeres egri famí­lia. Már az édesapja is híres egri orvos volt. A tragédia hőse osztály­társa volt­ Bródy Sándornak. Szi­kár arca, ősz haja és magyaros ba­jusza szinte az egri városképhez tartozott. Bérkocsisának szombaton megüzente, hogy vasárnap ne jöj­jön érte, mert hosszabb időre sza­badságra megy. Gárdonyi Gézával a legjobb barátságban volt. A vá­rosszerte tisztelt öregúr tragédiája nagy részvétet keltett Egerben és Miskolcon is, ahol sokan ismerték. F. R. , Kedd, 1938. évi, augusztus hó 2. Megnyílt Budapesten az önálló hivatású nők III. világkongresszusa Budapest augusztus 1. Az önálló hivatású nők világszö­vetségének III. nemzetközi világ­­kongresszusa hétfőn este fényes külsőségek között nyílt meg a Du­­napalota Lloyd termében. Miss Le­na Madesin Phillips nyitotta meg néhány szóval a világkongresszust. Utána Melczer Lilla angol be­széddel köszöntötte a kongresszusi résztvevőket, majd József Ferenc dr. kir. herceg mondott francia­­nyelvű beszédet. Kisiklott a tátrai gyors Húsz magyar sebesült • Beregi Oszkár és Hohn Dávid miskolci borkereskedő a sebesültek között Miskolc, augusztus 1 Vasárnap délben kisiklott a tát­rai gyorsvonat. A szerelvény egyik kocsijában, amelyben magyarok utaztak, 20 utas megsérült. Már Korompa állomás váltóin robogott a gyors, — a kocsik között volt a budapesti közvetlen kocsi is, — amikor a váltóőr, mielőtt még a vonat a váltón áthaladt vol­na, átállította a készüléket. A kö­vetkező pillanatban a magyar uta­sokkal telt közvetlen budapesti ko­csi és mé£ három csehszlovák uta­sokkal teli vagon kiugrott a cinek­ből, másik vágányra szaladt, ide­­oda imbolygott, majd nagy reccse­­néssel megállt. A kocsit a sebesültek jajgatása töltötte be. Egy kisgyermek és édesanyja kivételével mind a 20 magyar utas megsérült. A magyar utasok között volt Beregi Oszkár, a kiváló színművész, valamint Kohn Dávid miskolci borkereskedő, akinek a Búza téren van üzlete. A legsúlyosabban Lusztig Sándor csilláros és felesége sérültek meg. Őket mentők vitték el, míg a többi utast a helyszínen részesítették el­ső­segélyben, majd egy új kocsival Kassára vitték őket. Itt az állomá­son orvosok, mentők várták a se­besülteket és újra bekötözték a sé­rülteket, majd félnapi késés után, hétfőn hajnalban indultak tovább Budapest felé. A Keleti pályaud­­von már autók, orvosok, rokonok várták a 20 sebesült utast, akik vagy szanatóriumba, vagy lakásuk­ra hajtattak, hogy sérüléseiket­ ápolhassák. A csehszlovák hatóságok nyom­ban megindították a vizsgálatot.. Megállapították, hogy hibás váltó­­állítás történt. Lusztigról és feleségéről, — akik a legsúlyosabban sérültek meg, —­­eddig még semmi hír nem érkezett.. A többiek könnyebben­ sebesültek meg a könnyen végzetessé válható vasúti szerencsétlenség alkalmával. 40 lázadót lelőttek Jeruzsálemben Jeruzsálem, augusztus 1 Hétfőn délelőtt katonai csapatok és fegyveres banditák között heves összetűzés támadt, melynek során hírek szerint 40 lázadót lelőttek. Hétfőn este egy rendőr megtá­madtak és többször hasba lőttek. Életbenmaradására nincs remény. Több arabot letartóztattak. Küszöbön áll a „kiöregedett“ békeszerződések revíziója Bulgária visszanyerte teljes katonai és fegyverkezési szabadságát • Aláírták a Balkán államok megnem­támadási szerződését Belgrád, augusztus 1 Vasárnap este 6 órakor írták alá Szalonikiben a balkáni szövetséges Bulgária közötti megállapodást. Az aláírás után a következő hiva­talos közleményt adták ki: Dr. Kiosszeivanov bolgár mi­niszterelnök és külügyminiszter és Metaxasz görög miniszterelnök és külügyminiszter, mint a balkáni szövetség tanácsának hivatalban le­vő elnöke, ma találkoztak Szaloni­­kiben és aláírták a balkáni szövet­ség és Bulgária között létrejött megállapodást. A szóban levő egyenlő jogon kö­tött megállapodás a szívélyesség és a megértés légkörében megindított szabad­­tárgyalások szerencsés eredményre jutását jelenti. Törté­nelmi állomást jelent az öt állam viszonyában és joggal remélni en­gedi, hogy a közeljövőben ez az egyezmény jótékonyan fog tovább fejlődni. Bulgáriát, Törökországot, Romá­niát, Jugoszláviát és Görögorszá­got egyaránt eltölti a balkáni béke megszilárdításának politikájához fűződő eszmény. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy kölcsönös vi­szonyaikban tartózkodnak attól, hogy bárminő erőszakhoz folya­modjanak, megfelelően azoknak az egyezményeknek, amelyeket a meg­­nemtámadás tárgyában ezeknek az államoknak mindegyike aláírt. Megállapodtak abban, hogy ami őket illeti, lemondanak a neuillyi szerződés 4. részében (katonai, ten­gerészeti és légi záradékok) foglalt, határozmányok alkalmazásáról, nemkülönben Lausanneban 1923. július 24-én a thráciai határra néz­ve kötött egyezmény rendelkezései­nek alkalmazásáról. Valamennyiü­­ket eltölti az a szoros és termé­keny, minden térre kiterjedő egyet­értés és együttműködés vágya s az a törekvés, hogy biztosítsák Bul­gária és a balkáni szövetség any­ajára megpróbált népeinek felvi­rágzását, ezért elhatározták, hogy folytatják békés erőfeszítéseiket. Nem kételkednek abban hogy a ma aláírt megállapodás a Balkán fél­szigeten a biztonság és az egyetér­tés korszakát nyitja meg és egyide­jűleg értékes hozzájárulást jelent az általános béke művéhez. London, augusztus 1 Az angol sajtó helyesléssel üd­vözli a szalonikai egyezményt, amely a neullyi békeszerződésnek Bulgáriát sértő szakaszait hatályon kívül helyezi. A lapok ebből az al­kalomból azt írják, hogy küszöbön áll a többi „kiöregedett békeszerző­dések“ revíziója, így például a Daily Telegraph is azt írja, hogy angol kormánykörökben a szaloni­­kai egyezményt úgy tekintik, mint a kiöregedett békeszerződések reví­ziójának példaképét s ezért helyes­léssel fogadják az egyezmény meg­kötésének hírét. Mérvadó körökben melegen üd­­vözlik az egyezményt, mint kitűnő példát az alkalmazhatatlanná vált szerződésszakasz­ok tárgyalás útján való megváltoztatásának, ahogyan azt a népszövetségi alapokmány 19. szakasza tervbe vette. A Times szerint az új egyezmény nagyon sokat fog tenni a béke és a politikai szilárdság előmozdítására Európa egykori vihargócpontjá­ban. A Daily Herald írja: Az egyez­mény, amely a sérelmek békés esz­közökkel való elintézésének diadala, megszüntette a békeszerződéssel Bulgáriára kényszerített katonai korlátozásokat.

Next