Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. március (48. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

ttisKoic. ixvm. m 49 Szerflo. 1939 március 1 felsőmagyarországi Reggeli Hírlap szerkesztéseit és kiadóhivatal Miskolc, Széchényi utca 4. sz. POLITIKAI NAPILAP Tdefonszám­: Szerkesztősen 4-98 Kiadóhivatal 2-99 Eckhardt 6. Makray dies bírálata a zsidój­avaslatról Makray s Tagadom a vér misztériumát — Nem szerencsés kiemelni a társadalom egy rétegét a nemzeti közösségből Eckhardt— Nem lehet helyeselni olyan intézkedéseket, amelyek a zsidó és a keresztény társadalomnak is ártanak — A fajbiológiai álláspont katasztró­fával fenyegeti a nemzet jövőjét — A javaslat szétrobbantja a front bajtársi szellemét — Nagy hibája a javaslatnak, hogy általánosít Fontos új módosítások a zsidójavaslaton Budapest, február 28. A képviselőház keddi ülésén, amelynek napirendjéin a zsidókról szóló törvényjavaslat általános vi­tája vo­lt Szinyei-Mer­e Jenő­­el­nökölt. Napirend előtt Rátz Kál­mán mentelmi ügyét áttették a mentelmi bizottsághoz. Makray Lajos (kereszténypárti) szólt elsőnek. Kijelenti hogy egyé­ni tall­ózását és meggyőződését mondta el mert párt­ja állásfog­lalást­ nem tette pártkérdésé. Akik­re ez a törvényjavaslat vonatkozik — mondja Makray — azokra ez a kérdés valósággal élet és halál kér­dése. Nem fajjal, vagy néncsoport­­tal áll szemben, hanem az emberrel, aki végiig elszenvedi ezt a javasla­tot, nem teremtette az emberiséget az emberi méltóságban és örök hiva­tásban egyenlő értéknek. Tagadja, hogy a fajiságna­k fő alkotóe­leme a vér. Tagadom a vér misztériumát -r- mondja Makray , mert az új pogányságra, az emberi szolidari­­tást azétmaró faji elzárkózásra és ha­tárra,lám faji gőgre vezet. A lé­­nyeg és a döntő­s lélek, vagyis az az akarat hogy én öntudatosa­n nemzetté akarok töm­örülni. A nemzet, a faji összefogó alkotó ele­me a lélek és minel még egy nem­­zet amely annyira a lélek nemzete volna mint a magyar aminek a ma-a­gva,a nemzeti és faji léleknek az al­kotói elemei elsősorban az áldott magyar föld, továbbá a keresztény­ség. Nem elég-e a lelki asszimiláció ? Akiben benne él a keresztény gon­dolat, az asszimilálódott. Felvető­dik a gondolat nem elég-e ha va­laki lelkileg tartozik a magyar nemzethez és rém lehet-e egyénér­­ségű­ tagja az, aki lelkileg ennek a­ nemzetne­k a tagja. A zsidó vallás­ról a keresztény vallásra át­térte­ket az állam és az egyház is invi­­tá­l­ta annak idején. A keresztség a keresztény közösséghez való tarto­zag jogát­ jelent- de nem jelent ingelmet gazdasági téren. De ami­­kor ilyen módon invitálták a zsidó­ságot a kereszténységbe, kollektív falelősséget kell ónoznunk. Lelki­is­mereti kötelesség czek érdekeiben­ s abrasizáltk­ni. Kifogásolja hogy a­ javaslat, a zsidók kontingensét sza­­porítja. Ha nem tesszik jövőben le­hetetlenné a vegyes házasságot a­ mai nehéz probléma még súlyosab­bá lesn.. A gyűlöletből elég volt 'A legnagyobb lelkiismeretesség'­­Tives felelősségérzetre van itt szük­ség. A gyűlöletből éppen elég volt. A gy­ű­lölet­ által vágott sebeket nem lehet gyűlölettel gyógyítani. A világot nem az fogta megmente­­ni aki a gyűlöletre hanem aki a szeretetre tanítja. Nem a népsze­rűség hanem az igazság a fontos. Szerinte van zsidókérdés és miután van meg kell oldani. Kijelenti hohry nem akar általánosítani de a zsidóságnak van egy része am­ely­ elkülöníti magát, idegen test a ke­resztény társadalomban. A liberá­lis korszak recepciós politikája nyakló nélkül asszimilálta a gettós lasi­dósá­got, és a galíciai inváziót. Valami álliberalizmus és áldemok­­rácia­ gyűlöletében megnyitotta élőt­tünik­ai határokat. A történelmi zsi­dóságnak éppen az a tragédiája, hogy szemet hunyt ezek felett a dolgok felett, éppen ezért most ka­­tasztófáli­san kell ennek a történel­mi zsii­dóságnak megbű­nhődnie. Mivel lehet azt indokolni, hogy nem állították­­, kivételek közé a hadiárvákat,? Ha a magyar nemzet elfogadta •a zsidó életét hal­mi ma­­gyar mobilitás? A nemzeti becsület kérdése ez. Társadalmi, nemzeti bé­két­ akarunk nem a jégmezőik, a te­metők békéjét Hanem az­ egyen­*­súlynak az összefogásnak a meg­értésnek nyugalmát az igazság a szeretet békéjét A­­ javaslatot az­ ajánlott, módosítások beiktatása re­ményében elfogadja. A javaslat téves alapból indul ki A zsidóság mohón vetette rá ma­tát közgazdasági pályára és ezzel az egyensúlyt megbontotta. A ke­reszténypárt ezzel a törvény­javas­­­latta­l elvileg egyetért, de a maga részéről annak konstrukció­ját, neon­­tartja szerencsésnek mert téves hleinból indul ki. Ha a hompolgár­­ságot vette volna kiindulási alapul, ekkor nem komplikálta volna ezt a­ kérdést sem a keresz­tén­y­ség­gel, sem a faji kérdéssel és nem idézett volna elő igen súlyos lelki konfliktu­sokat érmen az igazi keresztén­y lelkekben és nem került volna a k­ö­vetkezetlen­ségek abszurdumok hínár­­ába. Mint következetlenséget felemlíti, egyszerűen vallási alapom zsidónak minősít ez a javaslat elyan égyént, aki leszármazás sze­rint­ nem zsidó hanem árja, vagy turáni de áttért a zsidó felekezet­ire. Másrészt azokat, aik vallásilag és lelkileg kereszténnyé lettek, visz­­szazsidósítja. Ha a javaslatot nem komplikálták volna a keresztény­­ség­ és a fajiság kérdésével, akkor politikai szempontból felvetődhet­nék a kérdés vallon szerencséj-e. priort­nus-e kiemelni a magyar tá­rsada­lom egy kontingensét a ma­­gya­r nemzet, közösségéből és ezt a réteget szembeállítani az egységes magyar állammal. Gü­ttiler Dénes felvidéki képvise­lő fontosnak tartja a zsidókérdés törvényes megoldását, nehogy tör­vén­y nélkül való megoldásra gon­doljanak. A zsidóság véleménye szerint vallás is fai is. Elismeri a lelki asszimilációt ha a zsidó min­den kényszer nélkül a keresztény val­lásr­a tér át. A felvidéki zsidó­ság szerepé­vel foglalkozik és kije­lenti hogy a zsidóságnak csak 65 százaléka vallotta magát magyar­nak a szavazásoknál pedig a zsidó szavazatoknak egy száza­éka sem esett, a magyar listára. Azokat, akik magyar miatik vallották má­én­kat, meg fogják védeni. A zsi­­dóknakt tulajdonít,ja hogy Kassán és Pozsonyban 20 százalék alá esett a magyarság és a hivatalokban el­némult a magyar szó. Kijelenti,­ hogy a zsidóság száz milliókat adott csehszlovák nemzetvédelmi­ al­an céljaira (Felkiáltások balolda­lon : Nem igaz.) Fábián Béla közbeszól: Nem fele­llel meg a valóságnak. Meister Károly: Ki beszél itt,’ Fábián, vagy Gürtler? Meear-Meixner Károly: Hadd be­szél­jen neve is utol­­jára beszél. Fábián Béla: Itt zeidődik, de ott-­ bon szívesen beszél a zsidó anyó­sával. Horvá­t­h Zoltán: Az anyós az nem számít. Gazdasági szempontok és humanizmus Meggondolás tárgyává kellene tenni — folytatja Makray — vaj­­jon az az őrségváltás, amely a ja­vaslat folytán bekövetkezik ke­­resztü­lvihető-e 1934-ig anélkül, hogy súlyosan megrázkódtatná a magyar közgazdasági életet? A liberális gazdasági rendszer adottság ami­vel számolni kell Humanitárius szem­pontból azért kell foglalkozni a problémával, mert elvégre ke­resztény, civilizált és kulturált ál­lamban élünk és itt a vandalizmus stílusa és eszközei nem alkalmaz­hat­ók. Miután a javaslat mélyen belenyúl­t, keresztény alapigazsá­gokba felvetődik két kérdés: az egyik a keresztség- a másik a faji­­ság problémáin. Aki megkeresztel­­hettett beletartozik az egyház kö­zösségébe és élheti a keresztény egyház életét csorbítatlanul. De ez a javaslat disatin,svál keresztség és keresztség között. Emberi mérték­kel méri le a keresztség kegyelmi hatását. Ez sért érv­elvet, mert vallási dolgokat csak vallási törvé­nyekkel lehet elbírálni. A k­is vihar után Eckhardt Tibor szólta k­t fel Kijelenti hogy nem­ foglalkozik a múlttal bár csábító volna számára tetemre hívni­­,­ zsi­dókat, és keresztényeket egyaránt, akik felelősek azért hogy ez a kér­dés húsz esztendőn keresztül a tisz­tességes; evolúció helyett » stagná­lás a kijátszá«, a hamdabamlázás variációján ment keresztül. Most ott tartunk hogy egy feldúlt Euró­pában felizgatott országban nem a nyugodt józan ész szava hanem­ sokszor a pillanatnyi nyomások súlya­ alatt kell törvényt hozni. En­nél súlyosabb és a nemzet jövője­ szempontjából nagyobb horderejű­ törvényjavaslat még nem feküdt a­ H/1­7. előtt­ Ezt a kérdést most máig végérvényesen és tisztességesen,­ meg kell oldani. Nem tűrhetjük —­ mondja —, hogy minden s­ét­ évti­zedben a zsidókérdésből kifolyólag­ forradalmi kockázatok zúduljanak! az országra másszor pedig bizonyos külföldi irányzatnak hódolva ke­z­nljön veszélybe -­­ rádiói­on áll Magyarország rendje ési békéje. „Tagadom a vér misztériumát“ Ezután a fajiság kérdésével fog­lalkozott Kijelenti hogy igenis vannak fajok, de tagadja, nem tart­ja tudományosa­n megalapozottnak­­ a­ fajoknak olyan felosztását amely­nek alapján magasabb rendű érté­kes fajok és alacsonyabbrendű si­­­­lány fajok vannak. Az Úristen egy­általánosságban el­fogadja ugyan a törvényjavaslatot, de bizonyos elvi- és részletkérdésekben súlyos aggodalmak­ vannak. Főleg azt ki­fogásolja bor a­­ javaslat nem disztingvál zsidók között, nem tesz különbséget érdemesek és érdemide­lenek között. Az olasz törvény sok-’ km! helyesebb után jár. Az els­ő fel­adat tett volna­­a bevándorlás eltil­­tása. Ezt a javasll­at elmulasztja. Védekezni kell nemcsak a zsiidók. A hadiárvák ügye A zsidókérdés és a Felvidék Eckhardt Tibor beszéde Védekezni kell a bevándorlás ellen ARA GI ILLEK

Next