Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

PIHKOIC, LXVIfl. CTI. 99 FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap szerkesztöseg és Kiadóhivatal miskolc, szechenyi utca 4. sz. POLITIKAI NAPILAP Telefonszám: Szerkesztésen 4-98 Kiadóhivatal 2-99 HITLER: Németország tovább fegyverkezik a béke érdekében Teleki Pált és Csáky Istváné megkülönböztetett tiszteletben részesítették Berlinben — a magyar miniszterelnök és Rib­­bentrop pohárköszöntője — Szerdán érkeznek haza a magyar államférfiak Berlinből Berlin, májns 1. A Luttgar­t­enben rendezett it n©m­­fee­ti ünnep alkalmából tartott te­­mélyülésén Hitler kanncellári, mint minden évben, mo­st is beszé­det mondott. Emlékeztetett arra, hogy valamikor Németországiban is a tavasz ünnepe az osztály­harc napj­a volt. Május elsejét a nem­aeli szocializmus tette ismét a démét népközösség ünnepévé. Az egész nemzeti szocialista gazdasági pro­­­ogram­ és a g­z­da­sági f­elismerés­ek elé­­re az az elv lépett, hogy a nép csak azt élheti fel, amit manámis feldolgozott. Ez nem pénzkérdés, hanem kizárólag termelési problé­­­ma. Ez más szavakkal azt jelenti,­­hogy teljesen közömbös, hogy­­mennyi pénzt termelnek egy ál­l­amban. A döntő az, hogy menn­yi árut termelnek. Ezek az áruk azok, amelyeket az egyes emberek közön szétosztanak. A pénz csak utalvány erre az árura. Döntő jelentőségű, hogy a nemzeti termékeket minden téren fokozzuk. A termelési java­kat nem szabad felhalmozni, mert azok fogyasztókat kívánnak. Ha­­Németországban ma az egész nép munkafolyamatban van, ez nem je­llent mást, minthogy minden jav­a­­kat, melyeket termelnek, el­vei! Németországban ma az egész nép­nek a javaira válnak. Mi megoldjuk a problémáinkat, míg másoknak még a megoldás kezdete sem sik­ü­­­rül. Az első élet alapja a saját élet­térben fekszik, vagyis abban, amit h. föld egyeseknek az élethez adót... [Az élettér tehát nem választható el­­egy nép életkeretétől. Ezért az élet­tér határozza meg egy nép boldo­gulását és virágzását. Teljesen egymagában az élettér sem döntő, hanem ehhez jön még a szorgalom, az erély és a képesség, amellyel­­valamely nép saját életteréből elő tud­ja teremteni azt, amit abból elő lehet teremteni. Németorsz­ágiban ,részben sovány földön légyzettkilo­­mé­teren­ként 150 ember esik. Ennek folytán nem engedheti meg magá­nak az­t a­ fényűzést, hogy erejét szét­forgácsolja. Ele­tte-hol­tukra e­gy­­másra vagyunk utalva és ha valaki nem értené meg, fel kell ismernie a­ világ többi részének állásfoglalá­sából. Nem tevékenykednek-e ismét a régi bekerítő politikusok, akik­­mind olyan emberek, akik 1914-ben is a gyűrlöfelét ismerték? Nem szük­séges hangsúlyoznom — folytatta Hitler —, hogy szeretem a békét.. Tudom, hogy bizonyos nemzetközi sajtó n­apról napra hazudik, hábo­rúra uszít, gyanúsít és rágalmaz minket. Ez engem nem akadályoz, mert ismerem ezeket a kreatúrákat, ezek német kiviteli cikkek, azonban a német nemzet sajátos árui. Én is fegyverkezem minden eszközzel, de itt egy különbség van. Én szeretem a békét és ez talán legjobban mun­kásságomból tűnik ki. A németek óriási műveket teremtettek. Hatan más iparra támaszkodnak, a nép szorgalmának fokozására nagy építkezéseket hívunk életre , műn­vek köz­ül sok m­áil tíz, vag­y húsz év­­re van szüksé­g, hogy elkészül­jön. Elég okom van arra, hogy a­­beket akarjapi Az uszítok azonban nem­ akarják a békét, mert semmit sem termelnek és semmit sem csotliffoznak a béke érdekében. Egyetlen tevé­kenységük csak hogy megéljenek az uszításból és emiatt, uszítanak Min­den tisztelet egy népszövetiségi nyi­lat­kozatnak, azonban a nyugati né­met erődítmény mégis megbízha­tóbb biztosítéka szabadságunknak. Éppen mai spriit a német nemzeti ünnepen, hihetetlen bizakodással nézek a német jövőbe. Arról, hogy hippiinket helyesen nevelik, mozgal­munk kezeskedik. Arról, hogy min­denkitől meg fogják védeni­ a né­met véderő nyú­tt biztosítékot. Ar­ról, hogy belsőleg sohasem esik szét, kezeskedik a német népkö­zösség és benne a városi és vidéki németek milliói, akiket ebben a pillanatban ezzel üdvözlök­, Sieg heil! — a mi nagy Német Birodal­­m­unknak és népünknek, keleten és nyugaton, északon és délen. A Fűh­er után Göbbels és Ley bi­rodalmi miniszterek mondottak be­szédet. A Führer beszédét gyakran szakította félbe a lelkes helyeslés. Hitler beszéde végeztével az ujjon­gó tömeg sorfalai között tért vissza a kancellári palotába. Ezek első sorában helyezték el. A magyar miniszterelnök és külügy­miniszter reggel 9 órakor részt vett a német ifjúság nagy ünnepélyen, az olimpiai stadionban. A magyar vendégek a Führer díszpáhollyá­nak­ az előkelőségek és a diplomá­ciai kar számára fenntartott részé­­neje első sorában foglaltak helyet. Amikor Hitler vezér és kancellár az ünnepség megkezdése előtt a díszpáholyban, megjelent, a közön­ség tomboló lelkesedésének led­sil­­e Lapulta után azonnal a magyar ál- Sim férf­iakhoz fordult és melegen üdvözölte őket. Az ünnepség befe­jeztével Hitler kancellár ugyancsak meleg kézszorítással búcsúzott el­­Teleki Pál miniszterelnöktől és Cssláky István külügyminisztertől. A magyar államférfiak azután meg­­jelen­tek a Luftgartenb­­en a május 1-i német nemzeti ü­nnnep alkalm­­á­­ból rendezett állami ünnepségen. A magyar államférfiakat és kíséretü­ket, ahol csak megjelentek, minde­nütt nagy lelkesedéssel ünnepelték. A magyar államférfiak délben szűkkörű ebéden vettek részt az Adlon-szállóban, délután pedig megjelentek Frick belügyminiszter­nek tiszteletükre rendezett teáján. Teleki és Csáky a német nemzet ünnepén — Berlin, május 1. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter berlini hivatalos Látogatásának harmadik napján, május 1-én részt­ vett a német nép nemzeti ünnepe alkalmából rendezett k­üllön­böző ál­lami ünnepségeken. A magyar ál­lamférfiakat és kíséretüket minde­nütt megkülönböztetett tiszteletben részesítették és a­ meghívott előke­lőségek részére fenntartott díszbe­ Ribbentrop: Összetartozásunk a béke zálogra Berlin, május 1. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügymi­niszter berlini látogatásának má­sodik napját vasárnap este az a pazar estebéd fejezte be, amelyet Ribbentrop német birodalmi kül­ügyminiszter adott tiszteletükre. Már az első tál étel után feláílott Ribbentrop külügyminiszter és el­mondta pohárköszöntőjét: — Miniszterelnök Úr! — Öröm és megtiszteltetés szá­momra, hogy Nagyméltóságodat, nagyra becsült hitvesét, valamint a m. kir. külügyminiszter urat a leg­­szívélyesebben üdvözölhetem a né­met birodalom fővárosában. A né­met nép ,amely régi és hűséges ba­rátságban érzi összetartozását a lo­­vagias magyar nemzettel, meleg ro­­konszennvvel fogadja önt. — A legutóbbi esztendők és a leg­újabb események még szilárdabban megalapozták régóta bevált barátsá­gunkat. Különös elégtétellel gondo­lok azoknak a területeknek vissza­csatolására, amelyeket minden jog ellenére elszakítottak volt Magyar­­országtól. E folyamat és Magyaror­szágnak a Komintern­ elleni egyez­ményhez való csatlakozása révén új kötelékek szövődtek Németországgal és a baráti hatalmakkal. A kölcsön nős és rendíthetetlen bizalmon nyug­­vó együttműködés a két nép érdeké­ben egyre gyümölcsözőbben fog ala­­kulni és a baráti Olaszországgal való szoros összetartásban mindig a béke záloga lesz. — Ebben a szellemben emelem po­haramat a Kormányzó Úr Öfőméltó­­sága egészségére, a magyar nép bol­dogságára és virágzására, valamint szívesen látott vendégeink egészsé­­gére! Teleki: A tengely politikát folytatja Magyarország Gróf Teleki Pál miniszterelnök a következő pohárköszöntővel vála­szolt : — Miniszter Úr! — Mindenekelőtt legszivélyesebb köszönetem­et fejezem ki feleségem és Csáky gróf nevűben is bensőséges szavaiért és azért az oly barátságos fogadásért, amelyben ném­et földön részünk volt. — Különös üröm számunkra, hogy látogatást teh­etünk Berlinben és ez úton is kifejezést adhatunk annak a rokonszenvnek és nagyrabecsülés­nek, amellyel a magyar nép a nagy, hatalmas nép iránt viseltetik. Min­den magyar ember számára élmény, ha a Német Birodalomba jöhet és megcsodálhatja a nemzeti szocialis­ta birodalomnak és nagy vezérének a kultúra, a szociális jólét és a nem­­zeti erőkifejtés terén elért egyedül, álló, bámulatraméltó teljesítmé­nyeit.­­ A népeink között fennálló, ős­időktől fogva meggyökerezett barát­ság mindig irányadó tényezője volt ezeréves államvezetésünknek. A leg­újabb idők eseményei M­agy­ar­or­szág­nak a német nép iránt érzett ezt a mély barátságát az Őszinte hála érzésében csak még jobban megerő­­sítették, amikor a berlin-róm­ai ten­gelyben egyesült barátainkkal járó együttműködésben és az ő tám­oga­­tásukkal visszanyertük régi or­­szágunknak oly területeit, amelyek­nek változhatatlan lelki rokonsága a magyar néppel most is, hú -­sz évi idegen uralom után teljes mérték- ÁRA 6e1LL£R Kedd, 1939 május 2

Next