Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. július (48. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

Miskolc, ixm m hi ____ FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap szerkesztőség és kiadóhivatal ffiskolc, Szeb­en«i ueca 4. sz. POLITIKAI NAPILAP Terelonistein: szerkesztőség »-tSi Kiadóhivatal 19—12,1 Izgalmas események a világpolitikában Riasztó hírek és éles cáfolatok Danzig körül Halifax beszédének feltűnő német és olasz visszhangja Megszigorították a japánok a t­encsini ostromzárat Újabb nagy légi harcok a mandzsu határon E­alifax lord külügyminiszter a királyi külügyi társaság lakomáján mondott beszédében áttekintette Anglia legújabb nemzetközi kötele­zettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia kész volna további ha­sonló kötelezettségeket vállalni, jól tudva, hogy ha más országok biztonsága és függetlensége eltű­nik, saját biztonsága és függet­lensége is súlyos veszélybe kerül. Tudjuk — folytatta —, hogy " fa- Hatalmas haderőt teremtettünk úgy a magunk, mint más népek sza­badságának védelmére, de csak a támadás elhárítására használnék azt. Külföldön talán még nem lát­ják teljesen be, hogy szilárdul el vagyunk tökélve, hogy — A világ gazdaságilag­­szorosan összefüp-e­. Egyetlen ország sem nye­­részkedhetik másnak rovására. Né­metország sem oldhatja meg gazda­sági problémáit elszigeteltségben. Nem tudjuk, mikor lesz minden ke­reskedelem teljesen szabad, de kellő alkalommal egyezmények útján le­hetne nagyobbítani a kereskedelmi szabadság területét. Együttműkö­dés útján — és mi hajlandók­ va­­gyunk együttműködni — kiterjeszt­­hetjü­k valamennyi , nemzetre a na­gyobb gazdasági élet valamennyi előnyét, amit a élettér kifejezés voltaképpen jelent. — Csakhogy a nemzetek ilyen társaságát nem lehet erőszakra alapítani. Hiába készeknek kell lennünk harcolni a nemzetközi jog és rend védel­méért. Mindig szembeszálltunk az olyan törekvésekkel, amelyek­kel egyes hatalmak azt célozzák, hogy az Európa fölötti uralmat megszerezzék, más nemzetek sza­badságának rovására. Az angol politika a maga történeté­nek szükségszerű irányát követné, ha ilyen kísérletek megismétlődné­nek, újabb támadás esetén minden erőnket kötelezettségeink teljesí­tésére és a támadás leküzdésére használjuk. — Anglia nem hátrál meg sem a rágalom, sem az erőszak elől.­­ Gondosan meg kell vizsgálnunk az élettér problémáját, amit új te­rületek szerzése nem old meg, sőt még jobban kiélez. Ez a probléma csak az ország belü­gyeinek bölcs rendezésével és külső viszonyainak módosításával és javításával old­ható meg. A nemzetek szomszédaik bizal­mának megnyerésével növelik saját jólétüket, emelik létszínvonalukat, fejlesztik külkereskedelmüket. Kézi rendszer lehetővé tenné, hogy ezekben az előnyökben más — Az angol külpolitika egyik alapja — jelentette ki lord Halifax az az eltökélt szándékunk, hogy szembeszálljunk az erőszakkal, a másik annak felismerése, hogy a világ folytatni akarja a béke fel­építésének alkotó munkáját. Ha­ meggyőződhetnénk arról, hogy másoknak ugyanolyan szándékuk van, mint nekünk és hogy mindnyá­jan békés megoldást kívánunk, ak­kor tanácskozhatnánk az új légkör­ben a világot aggasztó, valamennyi problémáról, mint a gyarmati kér­dés, a nyersanyagok, a kereskedel­mi korlátozások, az élettér, a jegy­ Berlin, június 30. A Berliner Lokalanzeiger véle­ménye szerint valósággal gúnyként hat a brit külügyminiszter érvelése, amellyel állást foglal az elegendő életév tekintetében elfoglalt meg­másíthatatlan német követeléssel szemben. Aki látja, hogy a német nemzet szinte emberfeletti erőfe­szítéseket tesz, hogy túlságosan szűk életterében is ura legyen sor­sának és mégis ilyen állításokat tesz, annak szavaiból csak minden valóban építő megoldás tagadása csendül ki. Paris, június 30. Kergetik egymást a háborús rém­hírek. A délelőtti tawk danzigi keltezésű jelentéseket közölnek, hogy német csapattestek közelednek Danzig felé, hogy a német nemzeti­­szocialista férfilakosság fegyver­e­Varsó, június 30. Az éjszaka közreadott hivatalos közleményt, amely megállapította, hogy Danzig körül német szabad­­csapatok szervezkednek, a reggeli nemzetek is részesedjenek. , , Eljöhet az idő, midőn a gyar­mati fejlődés olyan közös rendszeré­­ben és céljaiban egyezhetnénk meg* amelyeknek alapján a gyarmati te­rületek is jelentékenyen hozzájárul* hatnának a világ gazdagításához. ,, A gyarmati kérdést meg lehet ol­dani, ha mindenki kívánja a megoldást, nem lehet azonban, tárgyalni az olyan kormánnyal, amelynek felelősségteljes szócsö­vei mindenütt rágalmazzák az angol politikát. Viszont, ha ezt az irányt más szellem váltaná fel, készek volnánk tanácskozni másokkal a mostani politikai és gazdasági bi­zonytalanság megszüntetéséről, árai­val hatalmas lépéssel haladna a vi­lág a jólét felé. vetkezések kolátozásának kérdései­­­ről és minden egyéb ügyről, amely­ minden európai polgár életét érinti Ma azonban még fegyveres erő­szak fenyegeti a világot, ezért közvetlen célunk a támadásnak ellentállni. Ezt minden rendelke­zésemre álló erővel hangsúlyoz­zom, hogy senki ne érthesse félre. Mi is azt tartjuk, amit mások, hogy tettekre és nem szavakra van szükség. »­­­ Az olyan elhatározásnak, amelyben a világ bízhatik, szilárdabb alapod­­on kell nyugodnia, mint a pusztai szóbeli kötelezettségen. Róma, június Stttf A félhivatalos Journale­d Staliad az angol külügyminiszter beszédétg a demokrácia állítólagos békeaka­rata legjobb cáfolatának mondja. A bekerítő politika bizonytalant légkört teremtett, amely kizárja a­ békü­lékeny szellemet és a tárgya­­lások útján való békét Anglia a maga engesztelhetetlenségével lehe­­­tetlenné teszi a békét. Olaszországi és Németország már rég átlátta az ellenséges szándékot és biztos élőt­készületeket tett.­zik, hogy a danzigi rádióállomást megszálltották az SA különítmé­nyei és több ehhez hasonlót. Egyéb­ről sem beszélnek ma Paris iránt, mint arról, hogy a béke komoly ve­szedelemben forog, sajtó első helyen feltűnő beállítás­ban közli. Tele vannak a reggeli lapok olyan hírekkel, hogy Dáni­zigban néhány nap óta felszerelik a­ légi elhárító ütegeket. Angiia nem hátrál meg. „Azt állítják, hogy be akarjuk keríteni N­émetor­szágot“ —­­A támadás leküzdését célzó in­tézkedéseinket — fejtegette lord Ha­lifax — elszigetelési törekvéseknek minősítik. Az állítják, hogy be akarjuk keríteni Németországot és Olaszországot. Tény ezzel szemben az, hogy Né­metország önmaga szigeteli el magát más országoktól gazdasá­gilag önellátási politikájával, po­litikailag avval a politikával, amely állandóan aggodalmat okoz más nemzeteknek, kultúrszem­­pontból faji politikájával. „A nemzetek társaságát nem lehet erőszakra alapítani, kiabálunk békét, ha nincs béke és hiába gondoljuk, hogy egyezmé­nyeket kötöttünk, ha nem szava­tolja azokat a fegyverkezések csökkentése és minden nemzet ama jogának elismerése, hogy szabadon élvezheti függetlensé­gét. Ita azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek most az esztelen fegyverkezést szolgálják, az erőforrások közös bé­kék fejlesztésének szentelnék, a né­pek könnyen felismernék, hogy ér­dekeik nem ellentétesek és siker kilátásával tárgyalhat­nánk a politikai sérelmekről és gazdasági nehézségekről, mind nemzetközi, mind gyarmati téren. „A gyarmati kérdést meg lehet oldani“ — Gyarmati politikánk végcélja — mondta — a népek önkormányzata. Ami a gyarmati birtokokkal járó olcsóbb nyersanyagellátást illeti, a mostani külkereskedelmi korlá­tozásokat megszüntető nemzet­ »»Fegyveres erőszak fenyegeti a világot, ezért közvetlen célunk a támadásnak ellenállni“ Éles német és olasz visszautasítás mi történik Danzigban? Varsói hírek szerint Danzig körül német szabadcsapatok szervezkednek ARA­OFILLÉR Szombat, 1939 János I Német cáfolat az álhírekre Berlin, június 30. Vezető nemzetiszocialista pártkö­rökből a leghatározottabban meg­cáfolják azt a hírt, hogy Danzig­ német megszállása közvetlenül kü­szöbön áll.

Next