Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. augusztus (48. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap — —MMM— politikai napilap ■BBBaBMBBBMMBMMBMBI % ££&££%£?% FekUsztrbetM: DEMETER GÉZA 1939 augusztus hó 1 Kedd XL Vil. évfolyam 173 Chamberlain nyilatkozott: „Intézkedés történt, hogy angol és francia katonai képviselők küldessenek ki Moszkvába olyan gyorsan, ahogyan csak lehetséges“ — „Danzigban a támadások megnövelték a feszültséget“ — A tokiói megegyezés nem jelent változást Anglia távolkeleti politikájában »Ha háború törne ki, mind a győztes, mind a legyőzött az emberi szenvedés és nyomorúság kibírhatatlanul borzalmas verését aratná" London, július 31. Az angol alsóház hétfői ülésén Chamberlain miniszterelnök Dalhon, Adams, Rathbone és Thurtle képviselők kérdéseire a következőket jelentette be: _ A szovjetoroaa kormány azt javasolta, hogy a tárgyalások jelenlegi stádiumában előnyös volna haladéktalanul katonai megbeszéléseket indítani. Az angol és francia kormány ehhez hozzájárult. Ennélfogva intézkedések történtek, hogy angol és francia katonai képviselők küldessenek ki Moszkvába olyan gyorsan, ahogyan csak lehetséges. Az a szándékunk, hogy a katonai megbeszélésekkel párhuzamosan folytatjuk a politikai megbeszéléseket. Az angol küldöttség vezetője Sir Reginald Pitinkett-Ermle-Erle- Drax tengernagy, továbbá bir Charles Burnett légi tábornagy és John Heywood vezérőrnagy lesz. Hogy mikor indulnak meg a tárgyalások, azt még nehéz megmondani. A megbeszélések haditengerészeti és légi dolgokra fognak kiterjedni. A jelen pillanatban nincs újabb mondanivalója a Lengyelországgal folyó pénzügyi megbeszélésekről, amelyek még folyamatban vannak. Oroszországba küldjük, hogy arról tanácskozzanak, miként készíthetiük el katonai terveinket, mielőtt még bizonyságot nyertünk volna arról, hogy a politikai kérdésekben megegyezünk. Az orosz külpolitika vezetője azt a meggyőződést hangoztatta, hogy ha erre a katonai megbeszélésre sor kerül, a politikai nehézségek már nem lesznek áthulalhatatlanok. Javaslat a nemzetközi értekezlet összehívására London, július 31. Az alsóház hétfő délutáni ülésén Sinclair képviselő a szabadelvű ellenzék vezére a külügyi vita során hangoztatta, hogy az Anglia által léletrehívott békearcvonal tagállamai között gazdasági együttműködésre van szükség. Javasolta, hogy az arcvonal tagjait, de egyben Németországot, sőt Olaszországot is közös értekezletre hívják egybe a nyersanyagelosztás, valamint a haderő korlátozása ügyében és azt ajánlja, hogy a brit kormány ilyen irányú javaslatot juttasson el Hitlerhez és Mussolinihez. Dalion munkáspárti képviselő kérdést intézett a kormányhoz: vajjon igaz-e az, hogy a moszkvai tárgyalásokat eleinte főleg az angol kormány késleltette. A moszkvai tárgyalások késleltetője : a közvetett támadás meghatározása Chamberain miniszterelnök, akit a kormánypárt tüntető éljenzéssel fogadott, hangoztatta, hogy a mostani körülmények között tartózkodni kell a tárgyalófelek között esetleg fennforgó ellentétek túlzásától. Nem tesz jó szolgálatot az ügynek az, aki azt állítja, hogy a korán éne kebelében egyenetlenség van a politika főiránya felől. Így Sinclair, mint Dalton beszédéből az a gyanúsítás csendül ki, mintha az egyezmény létrejötte körüli késedelmet kizárólag a brit kormány okozta volna. Nem engedem magamat vitába vonni e kérdés körül, mivel őszintén kívánom a megegyezés létrejöttét. .. .1 ’ Rém titok, mondta Chamberlain, hogy, míg a két kormány eddig még nem tudott megegyezni a közvetett támadás oly meghatározásában, amely minden fél számára elfogadható volna, holott mindkét oldalon belátták azt, hogy ez a támadás épp olyan végzetes lehet, mint a közvetlen és teljes mértékben kivannak ellene felsorakozni. Ugyanakkor a legteljesebb módon kerülni akarjuk még a látszatát is annak, mintha más államok függetlenségét csorbítani akarnék. Ez az oka annak, hogy a francia és a brit kormány még nem egyezett meg a szovjetkormiánynyal, mivel a szovjet által kívánt formula nézetem szerint nem tünteti el ezt a látszatot. Nagy bizalom jele, ha elhatároztuk, hogy katonai szakértőnket ! „Danzigban újabb összeütközések történtek, amelyek a feszültséget méginkább növelték** — A dannzigi kérdés igen súlyos kérdés, amely nagy aggodalomra ad okot nekünk és világos, hogy az ottani helyzet a leggondosabb figyelmet követeli meg. Lord Halifax legutóbbi nyilatkozatai óta, amikor nem látszott ok túlságos aggodalomra, most újabb összetűzések történtek, amelyek a feszültséget méginkább növelték, de feltehető hogy a lengyel kormány továbbra is államvezetési bölcsességgel és államférfiúi ügyességgel tölti be hivatását, amely eddig is a legnagyobb csodálatot váltotta ki bennünk. „A tokiói megállapodás nem jelenti sem a kínai-angol érdekek feláldozását, sem pedig a hadviselői jog megadását Japán számára A távolkeleti helyzetet illetően Chamberlain kijelentette, hogy a Craigie-Arita formula nem jelent politikai változást sem a kínai-angol érdekek feladását, sem pedig a hadviselő jog megadását Japán számára. A tárgyalások során igen sok nehézség vár leküzdésre és a brit kormánynak súlyos aggodalmat okoz az Észak-Kínában folyó angolellenes izgatás. Ha ezek az angolellenes támadások zabolátlanul folynak tovább, a helyzetet igen súlyosnak kell tekinteni. Anglia sem inesetre sem engedhet a Távolkeleten ráháramló kötelezettségeiből, sem a jogaiból. A Tiencinben lévő ezüst kiszolgáltatása és a kínai valuta alátámasztása nemcsak Angliát érintő kérdés és ezekről a többi érdekelt hatalommal is tárgyalni kell. A brit kormány a legnagyobb súlyt helyezi az Egyesült Államokkal való együttműködésre, ahol erre lehetőség nyílik és a két kormány mindenkor a legbehatóbban tájékoztatja egymást szándékairól. 11M 6 TITIH „Alig látható más megoldás, mint háború ••• Kétségtelenül aggasztó a mai helyzet — folytatta Chawbaralm miniszterelnök , amikor olyan sok helyen és olyan gyors iramban folyik a fegyverek halmozása, mert alig látható milyen megoldást találna ez a probléma, ha nem háború útján. Különösen sajnálatos, hogy, még ki- élezi a nemzetek közötti rossz érzést a napról-napra a sajtó útján és egyéb eszközökkel folytatott mérgező propagandával. Ha meg tudnánk állítani a szavaknak ezt a háborúját és ha olyan lépések történnének, amelyek visszaállítanák a népek bizalmát valamennyi európai állam