Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. november (48. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

XLVIII. évfolyam, 249. sor, Péntek, 1939 november 3 FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap " ' * r * ’ Szerkesztőség és kiadóhivatal. Főszerkesztő: ZSÉDENYI BÉLA. Telefon • Szerkesztőség 19—13 Miskolc, Széchenyi­ utca 4. sz. Felelős szerkesztő: DEMETER GÉZA ec­on- Kiadóhivatal 19—12 Molotov kimondotta a finn kérdésben a végszót Sztálin nem fogadta Moszkvában a finn küldöttséget­­ A szovjet ragaszkodik bizonyos területek és szigetek átadásához — Észak­­lengyelország bekebelezését megerősítette a népbiztosok tanácsa — Mára várható döntés Amerika semlegességének módosításáról Meghalt Darányi Kálmán Házelnök Szerdára virradó éjszaka a finn kormány a köztársasági elnök ve­­r­etése alatt sorsdöntő tanácskozást­­tartott, melyen pontosan megszöve­gezték a szovjet követelésekre adum­­­idő választ. A válasz megs­zö­ve­gezé­­­sénél az összes pártok egyhangúlag­ nyilatkoztak, így a moszkvai tú­lzottság a szó szoros értelmében vett „nemzeti válasz” birtokában tárgyal­t az orosz megbízottakkal. A bizottság még szerdára virradó éjszaka elutazott Moszkvába. Rö­viddel a bizottság elutazása után terjedt el a hír Helsinkiben, hogy időközben Molotov már részletes nyilatkozatott adott a finn követe­lések ügyében, tehát be sem várva a helsinkii választ, kimondta a vég­szót. Molotov beszédének fontosabb pontjai a következők, nyilatkozott. Az Aalandok megerő­­sítésének kérdésében például visz­­szalépett elvi elutasító álláspontjá­tól arra az esetre, ha Finnország a megerősítést maga hajtja végre és harmadik állam nem vesz részt benne a Szovjetunió bekapcsolódása nélkül. A Szovjet álláspontja is_ A Szovjetuniónak Finnország­­kal való kapcsolata nem kevésbé fontos, mint a három balti államhoz fűződő viszonya, annál is inkább, mert az északnyugati határ előtt a legfontosabb orosz kikötőváros, Le­ningrad biztonsága ezen a kapcso­laton függ. Leningrad csak har­minckét kilométerre fekszik a finn­­határtól, tehát kevesebbre, mint amennyi egy modern tüzérségi agyú lőtávolsága. A szovjetorosz tengeri összeköttetés a finn öbölben és Le­ningrad biztonsága szorosan össze­függ azzal, hogy Finnország baráti (vagy ellenséges magatartást vesz-e­­fel a Szovjettel szemben.­­ Azok a tárgyalások, amelyek orosz kezdeményezésre a legutóbbi időkben elkezdődtek ezekben a kér­désekben a Szovjet és a finn kor­mány között, még nem fejeződtek be. Árnyékot vet azonban rájuk az a tény, hogy kívülálló harmadik hatalom hathatós befolyást gyako­rol Finnországra. A Szovjetuniónak annál is inkább joga és kötelessége, hogy olyan effektív rendszabályo­kat hozzon, amelyek alkalmasak a finn tengeröböl és a három és fél­millió lakosú Leningrád közelében levő országhatár biztonságát és vé­delmét szolgálni. Mit követel a Szovjetunió Finnországtól ? Ezután részletezte, mit követel és m­it nem követel a Szovjetunió Finn­­­országtól. A Szovjetuniónak limcse­itek szándékai sem Viipurival, sem láz Aaland szigetekkel. Nem akar felnenni nyomást kifejteni Svédor­szágra és Norvégiára, mint rosszin­dulatú hírek külföldön terjesztették. [A szovjetorosz javaslatok Finn­or­szágot illetőleg­ nagyon szerények és kizárólag olyan rendszabályokra szorítkoznak, amelyek szükségesek­­a biztonsághoz és a Finnországgal való barátságos kapcsolatokhoz. A sz­ovjet kormány eredetileg köl­csönös segélynyújtási szerződést ja­­­vasolt Finnországnak ugyanazon az alapon, mint a balti államoknak.­­Mivel azonban a finn bizottság azt­­a véleményt képviselte, hogy ez nem lenne összeegyeztethető Finnor­szág abszolút semlegességi elvével, a szovjet kormány nem tartott ki emellett az első javaslat mellett.­­ Korlátozta javaslatait olyképpen, hogy most csak néhány sziget át­adását kéri, továbbá azt, hogy az országhatár Lenin­grádnál „pár tu­­cat kilométerrel“ északra eltolódjék. El­lenszol­gú 11 a t­ú­s­ké­p­pen fel­a­jánlott Finnországnak egy kétszer akkora területet Karéliában. Kérte továb­bá egy kis finn terület használatra való átengedését a finn öböl torká­ban, flottabázis céljaira. Ez a támaszpont az észt tenger­parton levő bázissal együtt hivatva lenne a Szovjetunió teljes biztonsá­gát garantálni a finn tengeröbölben és megfelelne azoknak az érdekek­nek is, amelyek a finn tengerpart védelmével állanak összefüggésben. A szovjet kormány azonban még to­vábbi engedményekre is késznek Visszahívták a moszkvai bizottságot A finn kormány éjjel egy órakor értesült arról, hogy Molotov nyil­vánosságra hozta a szovjet­ követe­léseket. Ennek első visszahatásakép­pen utasítást küldött az útban levő bizottságnak, hogy szakítsa meg útját. A szerda reggeli lapok is kö­zölték, hogy­ a finn küldöttség visz­­sza­tér Helsinkibe. Az üzenet nem érte el a küldöttséget, de különben is: éjjel három órakor tartott ta­nácskozása során arra a döntésre jutott a kormány, hogy a helyzet semmi olyan változást nem hozott, amely a tárgyalások megszakítását idézné elő, a bizottság tehát folytas­sa útját Moszkvába. Ezt telefonon­­ közölték is Pansikivivel. Ne engedje magát befolyásoltatni Finnország Moszkva, november 2. A Havas Iroda értesülése szerint Finnországot felszólították, fogad­ja el a legminimálisabb orosz kö­veteléseket és ne engedje magát a szovjetellen­es oldalról befolyásolni .A Szovjet által kívánt területek el­lenében Karéliában enged népek át területeket Finnországnak. Finnor­szág bizonyos tekintetben hajlandó­ tovább tárgyalni, de még mindig ellenzi azt, hogy a finn öböl észa­ki bejáratánál orosz támpontokat létesítsen. Szovjetoroszrszág hír szerint lemondott arról, hogy kölcsö­nös segélynyújtási kölcsönt kössön Finnországgal. Oroszország ezen­kívül nem hajlandó elimerni azt, hogy Finnország az északi ál­lamok csoportjához tartozik. (MTI) ÁRA 6 FILLÉR A szovjet-japán kapcsolatok Mszkva, november 2 Molotov beszédének egyik legér­dekesebb része a szovjet-japán vi­szonyról tett kijelentés. Római diplomáciai körökben megjegyzik, hogy a szovjet felajánlotta Japán­nak a szovjet-japán kapcsolatok ál­talános rendezését. Most már a további lépések Japántól függnek. (MTI) Tokió, november 2. Jól értesült tokiói körökben úgy tudják, hogy Japán és Oroszország a legközelebbi jövőben megbeszélé­seket kezdeményez a közös fügyi kérdések tisztázására, így az óra- és szénkérdés, valamint a japán állampolgárokkal való bánásmód tárgyában. (MTI) Moszkvában nem fogadták a finn küldötteket Amszterdam, november 2. A Telegraaf című lap helsinkii jelentése szerint a finn-orosz tár­gyalásokat felfüggesztették. A csü­törtökön Moszkvába érkezett finn kiküldöttek hiába próbálkoztak ösz­szeküttetésbe lépni a külügyi nép­­biztossággal. Azt felelték nekik, hogy Sztálint és Molotovot túlságo­san lefoglalja a főtanács ülése és a m­ai nap folyamán nem lehet szó találkozásról. (MTI.)

Next