Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1940. március (49. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

2 benne azt a férfiút, akiben önmagéi­nak legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta. „Megmásíthatatlan akaratom e nemzetet a boldogulás útjára rávezetni" A Kormányzó úr pedig hitvallá­sos vallomást tett ak­kor és szent ígéretet: „Megmásíthatatlan akara­tom e nemzetet a boldogulás útjára rávezetni. A keresztény erkölcs uralmát akarom helyreállítani. Sze­retettel, türelemmel és megértéssel igazságosan fogom gyakorolni a főhatalmat, egyformán gátat kívá­nok vetni mindenféle széthúzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágy­nak, a pártszenvedélyek elfajuló,sá­rnak, az osztályn­apra való uszítás­nak és a termelést megbénító izga­tásnak. Őrködni fogok a közélet tisztasága felett, a magyar nép erényeire akarom felépíteni a nem­zet jövőjét. Minden igyekezetem­mel elősegítem a magyar kultúra tökéletesedését és nemzeti életünk­nek minden mételyező hatástól való megtisztítását“. Ez a cél vezette őt és vezeti mindmáig. Az ő erős meggyőződése, hite és akarata ve­zette a nemzetet oda, ahol ma va­gyunk. És mi mindnyájan e hazá­ban, magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor hit­tünk benne és felesküdtünk rá, hogy követjük, 20 esztendős ország­­lására visszatekintve, boldogan és hálás szívvel újítjuk meg szent es­küinket és velünk eszküszik a 20 esztendő folyamán felserdü­lt ma­gyarság, velünk eszküszik az általa visszacsatolt országrész népe is lel­kesen. Mi mindnyájan bizonyságot látunk kormányzó urunk, a nem­zet gondos atyjának, európai tekin­téllyé nőtt, kimagasló egyéniségé­ben s köszönjük neki ígéreteinek be­teljesítését és egy emberként ígér­jük, hogy hűséggel, szeretettel, fe­gyelemmel és engedelmességgel kö­vetjük őt továbbra is. Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biz­tonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós atyai keze őrködik felette N­em mondok ma élettörténetet, de azt hiszem nem is kell, Horthy Miklós élettörténetét tudja az egész ország és történelemmé vált az már bennünk. Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kor­mányoz az ezeréves alkotmány szel­lemében. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz le­gyen. Az alkotmányosság nálunk nem tud­ás, de érzés kérdése és egyet jelent azzal, hogy magyar. A mi életünk minden vonatkozásában fontos az, hogy mit csinálunk, de gyakrabban még fontosabb, hogyan csináljuk. Az ország vezetésében is így van ez. De az államférfiú, akinek cselekedetén keresztüli a ho­gyan cselekvés domborodik ki, csak akkor válhat naggyá, ha egyénisé­gében nemzetének érzése, gondol­kodása, jelleme bent foglaltatik. — Azok az emberek válnak naggyá, akik saját nemzetük életformáját élik. Minden nép azáltal és addig értékes, amíg és amikor saját élet­formáját éli. A magyarnak lehet­nek hibái, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, becsüle­tünk előbbre való jólétünknél és sohasem voltunk alattomosak, soha­sem voltunk szószegők. Ezen egye­dül igaz és magyar lelkünk szerint való után gyarapította és gyara­pítja a nemzetet önérzetében és külső megbecsülésben egyaránt. — Külföldön, mint legbátrabb állam­főt, mint nemcsak országának, de Európának is leglovagiasabb férfiú­ját emlegetik és tisztelik. Hogy ne­künk, magunknak mint jelent, azt nem kell hangos szájjal mondani, érzi azt csendesen mindann­yiunk szíve. Ma este minden magyar em­ber azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós atyai keze őrködik felette és azzal a fohásszal, hogy Isten óvja és tart­sa meg nekünk, sokáig. (MTI) P. R. H. P&rfafi, ISO. év­ mirdns hő­s Széleskörű közkegyelmet adott a kormányzó A Budapesti Közlöny március el­sejei száma a következő legfelsőbb közkegyelmi elhatározásokat közli: A A Mindenható kegyelméből im­már 30 esztendő telt el azóta, hogy a nemzeti alkotmányos képviselete az ország kormányzójává válasz­tott. Ezen évforduló alkalmából a megbocsátás szellemét kívánom ér­vényesíteni a büntető törvénykönyv ellen vétők széles csoportjaival szemben, abban a reményben, hogy a kegyelem hatása alatt ezután megtisztult lélkkel, fognak részt­­venni a­­közösség­eg érde­keit szolgáló munka­kkö­désben I. K­egyel­mezes­i haj­rá úttal is elsősorban akik engem sértet­t– képest kegyelem­ azokat, akiket a bíróság jogerős ír­án­y­zó megsértésének . ii február hó első napja előtt elkövetett vét­sége miatt három hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre, vagy akár fő-, akár mél­tóbb­ün­tetésként pénzb­ünte­tés­re ítélt, ha az utóbbit behajthatatlan­sága folytán szabadságvesztésre kellene átváltoztatni. . Ú­gyszintén azokat is, akik ellen 1940. évi február első napja előtt elkövetett ilyen bűncselekmény miatt kell eljárás indítani, ''vagy folytatni — kivéve, ha a pí­­­óság még nem jogerős ítélettel- hátrom hónapot meghaladó szabadságvesz­tés büntetését állapította -ancá II. K­egyelemben részesítem továbbá azokat, akiket a polgári büntetőbí­róság jogerős ítélettel izgatás miatt az 1921-ik évi III. tc. (.., 7. és 8. pa­ragrafusaiban meghatározott vét­'­ség miatt — feltéve, hogy ez a cse­lekmény nem állam- és nemzetelle­nes érzület célzatos megnyilvánulá­sa volt, hanem indulat kirobbaná­sából fakadt. A választójog ellen elkövetett bűncselekmény miatt, valamint az országgyűlési választásokkal kap­csolatban politikai természetű in­dokból elkövetett egyéb vétség és a kihágás miatt három hónapot meg­­ nem haladó tartamú szabadságvesz­tés büntetésére, vagy akár fő-, ak­ár mellékbüntetésként pénzbüntetésre ítélte, ha az utóbbit behajthatat­lansága folytán szabadságvesztésre kellene átváltoztatni. III. — Kegyelemben részesítem azokat is, akiket a büntetőbíróság jogerős ítélettel­­. jelen elhatározásom keltét meg­előzően elkövetett bármilyen vét­ség, úgyszintén az ezzel esetleg­ együtt elbírált kihágás miatt 15 na­pot meg nem haladó tartamú sza­badságvesztés büntetés­ére, vagy fő­büntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbit behajthatalansága folly­­y meg nem haladó far­ag vesztére kellene az­elhatározásom keltét leg­­három évvel megelőzően elkö­­vtett­­bármilyen vétség, úgyszin­tén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt egy hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesz­tés büntetésre, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabad­ságvesztés büntetésére kellene át­változtatni. 3. Jelen elhatározásom keltét leg­al­áb­b évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihá­gás miatt hat hónapot meg nem ha­ladó tartamú fogház, vagy állam­­fogház büntetésre ítélt — azzal a feltétellel azonban, hogy abban a esetben, ha a bíróság az elítéltet öt éven belül bűntett, vagy szándé­kos­­ vétség miatt szabadságvesztés­re újból, elítélné, rajta a jelen el­határozásomban feltételesen elenge­dett büntetését is végre kell hajtani­­. Kegyelemből elengedem a sza­badságvesztés fele részét azoknak, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel jelen elhatározó- elem­teltétől legalább öt évvel meg­előzően elkövetett bármilyen bűn­cselekmény miatt az előző harma­dik pontban a megjelöltnél súlyo­sabb, de egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés bünte­tésre ítélt. K­egyelemben részítem végül azo­kat, akik ellen jelen elhatározásom keltét legalább három évvel meg­előzően elkövetett bármilyen vétség miatt kellett eljárást indítani, vagy folytatni — kivéve, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel egy hó­napot meghaladó tartamú szabad­ságvesztés büntetést állapított meg. B. N­em szándékszom elzárkózni az elől, hogy e kereteken túlmenően is különös méltánylást érdemlő kö­rülmények esetében a megbocsátás szellemét kivételes kegyelem útján érvényesítsem egyrészt olyanokkal szemben, akik a mostoha gazdasági viszonyok szülte nyomasztó anyagi helyzetükben, vagy a szenvedélyeik­nek akaraterőt megbénító hatásai alatt az általános kegyelem körén kívül vétettek a büntetőtörvény parancsai ellen, másrészt olyanok­kal szemben is, akik lelkiismeretlen ámítok által félrevezetve az állam és a társadalom törvényes rendjét veszélyeztető bűncselekményeket követtek el, ha életviszonyaiknak­ és az eset összes körülményeinek­ figyelembevételével alaposan re­mélhető, hogy a kegyelem jótékony hatással lesz jövendő erkölcsi ma­gaviseletükre.­­ A­z igazságügyminiszter előter­jesztésére kegyelemből elengedem, az elzárásos büntetésük végrehajtá­sát azoknak az elítélteknek, akiket a po­lgári büntetőbíróság, vagy a rendőri bíróság jelen elhatározá­som keltét megelőzően elkövetett ki­hágás miatt jogerősen 5 napot meg nem haladó tartamú elzárásra ítélt, vagy főbüntetésként csupán pénz­büntetésre ítélt ugyan, de ezt be­hajthatatlansága folytán öt napot meg nem haladó tartamú elzárásom büntetésre kellene átváltoztatni. V­égül kegyelemből elengedem a) Azokat a pénzbüntetéseket­ és bírságokat, melyeket az 1935 január hó első napja előtt elkövetett jöve­déki kihágásért, illetőleg szabályta­lanságért már jogerősen kiszabtak. ■ b) Jövedéki kihágás miatt jogerő­­sen megállapított szabadságvesztések büntetésük felerészének végrehajtá­sát azoknak, akik jelen elhatározá­som kelte idején ezen büntetésüket töltik. K­elt Budapesten, 1940 február hó 28-án. H orthy sk. Radocsay sic. ■■■■n- ... ■ 'll. -• .«.If»-!... Húsz hadosztályt vont össze a szovjet Viipuri ellen Elkeseredett erővel védik a finnek a rommá lőtt várost . Egy orosz hadosztály teljes felszerelés­sel a Finn-öbölbe fulladt L ondon, február 29. V­iipuri ellen fokozódik az orosz offenzíva nyomása.­­ Az orosz előnyomulás azonban nagyon lassú, a finnek elkeseredetten védik Finn­ország máso­dik legnagyobb városát A­z orosz csapatok négy mérföld­­nyire állanak Viipuritól és még igen erős védelmi vonalat kell át­törniük, hogy elfoglalhassák a vá­rost. A rossz idő és a sűrű köd a fin­neket segíti a védekezésben és hát­ráltatja az orosz előnyomulást. T­egnap oly heves tüzérségi harc folyt, amilyenre még nem volt példa a háború kitörése óta.­­ A finn repülők élénk tevékenységet fejtettek ki és bombázták az orosz vonalakat. A­z oroszok az öböl jegén is tá­madtak, a finn repülők bombákat dobtak a jégre, amely beszakadt és sok orosz tank és ágyú elmerült a vízben. A Ladoga-tótól északra újabb orosz támadást vertek vissza.­­A sarki fronton elcsendesedett a har­ci tevékenység. Egy orosz hadosztály borzalmas pusztulása a Finn-öbölben London, február 29. A szovjet had­vezetőség húsz had­osztályt vont össze a nyugati arc­­vonalon és a vért, valamint a hadi­anyagot nem kíméli, támadásaiban V­iipuri ellen. Egy orosz hadosz­tály szántalpas harci kocsikon és szánkókra szerelt ágyúkkal pró­bált átkelni a befagyott Finn öböl jegén, de amikor az öböl közepére éltek, a finn repülőraj bomba zá­port zúdított a jégre, amely besza­kadt és a hadosztály mindenestől eltűnt a jeges hullámokban. (MTI), 300 ezer szovjet katonával szemben 80 ezer finn harcos P­aris, február 29. A Viipuri-i szakaszon a finnek el­lenállása csütörtökön sem tört meg. A szovjet, jóllehet óriási túlerőt vetett harcba a karéliai földszoro­son, jelenleg 300 ezer főnyi had­­erőt vont össze. E­zzel szemben a finnek a 80 kilomé­ter hosszú védelmi vonalon csupán 80 ezer embert állítottak védelemre, vagyis minden méternyi távolságra átlag egy finn katona esik. . A felsőház új örökös tagjai Budapest, február 24. V­itéz Balcsi Jánky Kocsárd­­i. kir. titkos tanácsos, nyugállomá­nyú lovassági tábornokot, Pintér László kanonok, volt országgyűlési képvislőt és Ottlyk György hírlap­írót, a Pester Lloyd főszerkesztő­jét a felsőház tagjává élethosszig­lan kinevezték. (MTI)

Next