Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1940. április (49. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

kwfa, i Mr-év rá p Mfcs Ni'öni Teleki Pál miniszterelnök nyilatkozott olaszországi útjáról és római megbeszéléseiről Budapest, április . Gróf Teleki Pál miniszterelnök Olaszországból visszatérve fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát, akinek olaszországi útjáról többek között a következőket mondotta: — Amidőn elutaztam, azt mondtam, hogy utazásomnak magán jellege van, de megmondtam, hogy a Ducéval és Ciano gróffal beszélni fogok és az lett volna a legtemészetellenesebb, ha Olaszországba megyek és nem beszélek velük. — Hogy politikáról beszéltünk, az is eleve nyilvánvaló volt. Hogy a beszélgetések hosszúak voltak, az azt mitatja, hogy sok témáról beszéltünk s nem tudom, miért jelentette volna azt, hogy bármelyikünk is ál fordulatot adott volna politikájának. Megbeszéléseink rendkívül ertékések voltak, különösen reám ítélve. Sok fontos felvilágosítással gazdagodtam és megerősödött az utóbbi idők eseményeiről vallott felfogásom. .Joggal és józanul tehát, semmi úi fordulatot nem lehetett, várni a Ducéval és Ciano gróffal való beszélgetésemtől ,,s az olasz-magyar barátság nem lépett új fázisba“ — Az olasz-magyar barátság nem* lépett semmiféle új fázisba, mint ahogy egyes lapok írták, mert ez a barátság egy természetes adott-. s úg. : —, A mi hosszú együttmunkálkodáson és együttérzésen alapuló barátságunk feleslegessé is tesz min kértféle különleges megállapodást- A nemzetek és vezető férfiak szimpátiáján egyaránt felépülő kapcso,latok sokkal erősebbek mindenféle formai kapcsolatoknál és megkötöttségeknél. — A titkpolitikánk és céljaink nyitott könyv, és nem is változhatnak. Mindenki tudja, százszor megmondtuk- De ugyanúgy hangoztatjuk hosszú évek óta, hogy céljain ; hát, hacsak. lehet, békés után ki-; valljuk elérni. És ugyanúgy megmondtuk azt is mindig. — ha ugyan történelmünk tanulságaitvl itt ez egyáltalán szükséges, — hogy Európa egyetemes érdekeit .-/(•m előtt. tartjuk. — így fogjuk fel a Dumimeden■eében való helyzetünket is, így fogtuk fel mindig: tanítással és példával előljárni abban, hogy ezt az érdeket szolgáljuk- Lehettünk erősek vagy gyengék a különböző korszakokban, lelkileg mindig elég nagynak éreztük magunkat arra, hogy a Dunamedencében ilyen maagasabb hivatást töltsünk be. — Ebből kifolyólag szolgáljuk a Dunamedence békéjét, amit a római kommünikében kifejezésre , is jut-! 'lattunk. S itt kettőt kell szem előtt tartanunk: a pillanatnyi békét és azt a békét, amelynek a nagy euró,pai konfliktus végével kell létrejönnie— A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros, volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országai,nak ma közös érdeke. A végleges béke tekintetében viszont minden, európai életközösségben ,hivatást , érző nemzetnek olyan békére kell törekednie, amely megszünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népek fenntartásn nélküli békés együttélését, mértékben felelősségteljes időket élünk. Az eseményeket nem pillanatnyi értékükben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából kell megítélnünk, mellyel állandó, békét, virágzó fejlődésbre való lehetőséget és megelégedettséget kívánunk a nemzetnek teremteni. — Aki ebben részt akar venni — és többé-kevésbbé a maga nagy vagy kis körében mindenkinek részt kell vennie — el kell telve lennie bizonyos hivatástudattal és kötelesség -érzettek. Ilyen hivatástudatok emelhetnek nemzeteket a mindennapiság gondjai fölé. — A mi hivatástudatunk magában foglalja nemzetünk megerősítésének kötelességét a Földnek ezen a táján, amely természetünk szerint való, magában foglalja európai kötelességünket, a századokat változatlan erővel átélt szentistváni gondolat értelmében és magában foglalja változatlanul hívően kereszténységünket. „Ma nemcsak érdeces, de a legnagyobb mértékben felelősségteljes idősei élünk" — Ma annyian vannak, akik nem a történelem felelősségiben, hanem az élet mozijában élnek Pedig ma nemcsak érdekes, de a legnagyobb A miniszterelnök kihallgatása a Szentatyánál — És ezért minden magyar embernek mindenkor élmény, de különösen élményeimnak, aki a nemzet képviseletének felelősségét érzi, ha Rómába mehet és a Pápa Őszentsége előtt megjelenhet- Amidőn átadtam Őszenitségének Főméltóságú Urunk tiszteletteljes üdvözletét és a Főméltóságú Asszony hódolatát, mély meghatottsággal töltött el a Szentatyának irántunk, nemzetünk és hazánk iránti érzett őszinte szeretete. A Szentatya látogatásomkor áldását adta hazánkra és minden fiára. — Sok régi ismerőssel találkoztam Rómában, köztük Pavoliini miniszter úrral is, akivel az olaszmagyar kultúrkapcsolatok elmélyítéséről beszélgettem- Ezen a téren még sok a tennivaló. Az olasznyelv tanítását sokkal élénkebbé és eredményesebbé kell tennünk, többet kell járni Olaszországba- Magam is, ki ezúttal magánember is voltam, sok minden szépet láttam az új törekvések terén is. Különösen érdekelt az 1942- évi, most épülő világkiállítás. Nagy lendülettel folyik a munka Chini szenátor vezetése alatt, aki, mint láttam, mindenkit magával ragad nagy lelkesedésével. Rendkívül érdekes új építészeti problémákat is megoldani fognak— Meglátogattam-e a magyar ösztöndíjasokat is a Palazzo Falconieriben — mondotta befejezésül gróf Teleki Pál miniszterelnök. Kihallgatás a kormányzónál Teleki Pál gróf miniszterelnök hétfőn korán reggel megjelent hivatalában, ahol elsőnek Keresztes- Fischer Ferenc belügyminisztert fogadta, aki tudvalevőleg távollétében a miniszterelnöki teendőket látta el- A belügyminiszter részletesen beszámolt a miniszterelnöknek a római útja alatt itthon történtekről. Féltizenegy órakor gróf Teleki Pál áthajtatott a Várba és kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A miniszterelnök Mussolinival és gróf Ciano külügyminiszterrel folytatott római megbeszéléseiről részletes jelentést tett az államfőnek. Csütörtökön ülésezik* a felsőház és képviselőházi külügyi bizottsága Budapest, április 1. . A felsőház külügyi bizottsága április 4-én délelőtt, a képviselőház külügyi bizottsága pedig ugyanaznap délután ülést tart. (MTI) - Budapest, április 1. .•A kormány tagjai Teleki Pál ,gróf miniszterelnök vezetésével hétfőn délután minisztertanácsot tartottak, amelyen a miniszterelnök tájékoztatót adott a Rómában folytatott, eszmecseréről, valamint az olaszországi útján nyert benyomásairól A minisztertanács, amely a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt, este 9 órakor ért véget. (MTI) Uraimt egy tanács ! Végen borotválkozással járó gyötrelmeknek! Az Efdé luxus borotva szappan mélyenható babja behatol a pórusokba és megpuhítja a szakáll, tövét Most pedig az Efdéluxus penge következik és pillanatok alatt bársonysima lesz az arcbőr. Még ma tegyen egy próbavásárlást a Városi Drogériában, Széchenyi a 61 és hálás lesz ezért a tanácsért.____________________________ Ottó látogatása a washingtoni Kossuth-házban Rendkívül érdekes nyilatkozatot adott az amerikai Szabadság munkatársának Az amerikai „Szapulság“ című magyar napilap vasárnap Magyar-országra érkezett száma iagy és részletes tudósítást közöl Ottowashingtoni látogatásáról. Ottó március másodika óta ugyanis azEgyesült Államokban tartózkodik, ahová Roosevelt elnök repülőgépéig érkezett meg. Március nyolcadikénellátogatott a washingtoni Kossuth -házba, ahol az amerikai Magyar Református Egyesület módui vanújják. A látogatás — amint a Szabadság írja ----váratlanul történt. Az egyik irodakisasszony jelentette a titkári szobában, hogy „két fiatal magyar látogató. .jött."1 . A két fiatalember nem volt más,mint Ottó és öccse, Félix főherceg. Bevezették őket az elnöki terembe, ahol tizennégy egykorú kép beszélKossuth amerikai diadalátjáról. .Ottó az amerikai lap szerint folyamatosan beszél magyarul,, beszédében nyoma sincs a németes dialektusnak. — Nem is képzelik az urak, — mondotta, — mennyit* ürülök. 3 A „Magyar Élet“ című, Miskolcon megjelenő két politikai napilap f évi március hó 30-i számában „Elemezzünk“ ev» alatt megjelent közleménynek a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap elleni valótlan és rágalmazó megállapításai miatt a törvényes megtorló eljárást a lap ellen folyamatba tesszük. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap szerkesztősége, hogy magyarokat találtam Washingtonban! Tegnap véletlenül itt jártam a Fehér Ház körül, akkor tűnt fel nekem a „Kossuth Building“ felírás. Eljöttünk hát megnézni. Ezután alaposan kikérdezte az egyesület vezetőit az amerikai magyarság szárukról, elhelyezkedéséről, viszonyairól és megoszlásáról. Nagyon örült, amikor meghallotta, hogy újra működésbe lépett az Amerikai Magyar Szövetség. Bevezették a nagy irodába. Mindegyik asztalhoz odament, kezet fogott az irodakisasszonyokkal és elbeszélgetett velük. Az amerikai magyar lap megjegyzi, hogy magyar szébőségben és helyes kiejtésben erős konkurrensnek mutatkozott a „második generációsokkal“ szemben. — Nagyon örültem, hogy Washingtonban a magyar házban egy kicsit itthon lehettem •— így búcsúzott Ottó a washingtoni Kossuth- Ház lakóitól. A királyfi másnap fogadta a Szabadság tudósítóját, akinek minden kérdésére határozott, meggondolt választ adott. — Az amerikai magyarság — mondotta — március idusán két nemzet demokratikus eszméit ünnepli és ezt igen jól teszi. Függetlenség, szabadság, az emberi jogok elismerése Kossuth és Washington eszméi. Higgye el, lelkem teljes őszinteségével mondom ezt! Talán furcsán hangzik egy Habsburg ajkáról. De én így érzek. Mondja meg az amerikai magyarságnak, a Szabadság útján, hogy ünnepeljen március idusán. Mondja meg nekik, ha magyar telepen lennék, ahol Kossuth eszméinek hódolnak, elmennék velük együtt ünnepelni. Tudom, hogy egyrészt, sőt nagyrészt őseim hibája az, hogy Magyarországon még ma is hárommillió nincstelen ember él. Az amerikai magyarság erkölcsi kötelessége segédkezni abban, hogy Magyarországon olyan demokrácia legyen, mint itt fogadott hazájukban. Amíg a magyar paraszt „Földnélküli János“, addig nem valósulhat meg Kossuth álma, a független és szabad Magyarország. Megemlítette, hogy a dunai föderáció eszméjét, amelyet hirdet, Kossuthtal vette át, majd így folytatta: — Mikor meglátogattam a Capitolt (a kongresszus otthona Washingtonban) a szenátorok felálltak az ülésteremben. A megtiszteltetés nem az én személyemnek szólt, hanem Kssuth Lajos népének. S amikor a Fehér Házban teáztunk Roosevelt elnökkel, eszembe jutott, hogy ugyanebben az épületben Fillmore elnök Kossuthot fogadta és tiszteletére díszebéset adott. Ottó különben öccsével, Foixxel, aki alig látszik idősebbnek, mint egy nyolcadikosztályos gimnazista, gyalogszerrel ment a Fehér Házba Roosevelt elnök teájára. — Még titkos rendőr sem kísérte.