Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1942. július (51. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-21 / 163. szám
Kedd, 1942. évi július hó 21. t H. H. il 2200 éves világváros . Hatvan esztendővel ezelőtt, 1882 júniusában történt. Mint annyiszor a XIX. század folyamán, Egyiptom az egész világ érdeklődésének középpontjába került. Arabi pasa, az egyiptomi fii esetlenség! mozgalom élén nyílt felkelésben Törökország és az európai befolyás ellen fordult. Sir Beauchamp Seymour, az Alexandria előtt horgonyzó egyesült angol-francia hajóhad parancsnoka július 10-én ultimátummal válaszolt és a tagadó válasz átvétele után 11 én megkezdte a város lövetését, majd augusztusban angol csapatokat szállított partra és egészen birtokábavette Egyiptomot. Ebben az időben Alexandria volt Egyiptom legfontosabb városa, a főváros szerepét, melyet Krisztus születése előtt 331 óta, amikor Nagy Sándor megalapította, két évezreden át meg tudott őrizni, még csak 19 éve. 1863-ban engedte át Kairónak. Alapítója halála után a Ptolemeusok székhelye lett és uralmuk alatt az ókor egyik leghatalmasabb gazdasági és egyben Róma és Antiochia után legfényesebb kulturális központjává fejlődött. Gyors előretörését mindenekelőtt földrajzi fekvésének köszönhette. Kikötője az Európát Ázsiáival és Afrikával összekötő tengeri utak metszőpontjában fekszik. Lakóinak száma Kleopátra idejében — ugyanennyi rabszolgát nem is számítva — 300 ezerre rúgott. Mint minden hirtelen nőtt modern város teljesen szabályosan épült. Széles utcái pontos derékszögben metszették egymást. T- alakban kiképzett centrumát hosszú móló kötötte össze Pharos szigetével, melynek 122 méter magas világítótornya az ókor hét világcsoda, néven emlegetett hírességeinek egyike volt. A Ptolemeusok pompás palotáján kívül a fényes középületek egész sorával dicsekedhetett. Könyvtára most is dicsére válhatnék bármely modern világvárosnak. Hétszázezer papirusztekercsével az ókormesztsze kiemelkedően legnagyobb tudományos gyűjteménye volt, de 12.800 tekercsével a „Serapeum“. Jupiter Serapis templomának könyvtára is felbecsülhetetlen értéket tartalmazott. A tudomány és művészet e két szentélyének kincseiből sajnos jóformán semmi sem maradt az utókorra. A háborúk, véletlen tűzvészek és nem utolsó sorban a vallási türelmetlenség minden kincsüket elpusztította. A múzeum és könyvtár legnagyobb része Julius Cézár győzelmes hadjárata alatt pusztult el Krisztus előtt 47-ben, a maradék Aurelianus császár uralkodása alatt Krisztus után 270-ben. A Serapemn könyvtárának sorsáról nem maradt fenn megbízható tudósítás. Egyesek szerint 391-ben keresztények gyújtatak fel, hogy a pogány tudomány utolsó maradékait is kiirtsák, mások szerint 641-ben az arab hódítók pusztították el. Akármelyik vélemény legyen is igaz, az mindenesetre tény, hogy attól kezdve, amikor megszűnt a pogány tudomány központja lenni, a keresztény teológia szolgálatában töltötte be ugyanazt a szerepet, míg soha vissza nem térő kulturális fénykorának az arab hódítás végkép véget nem vetett. Ma Alexandriának, éppen úgy, mint Kleopátra idejében 600 ezer lakosa van és a Földközi tenger legfontosabb kikötői közé számít. A két virágzás időt azonban a jelentéktelenség hosszú évszázadai választják el egymástól. Az Afrika körül Indiába vezető tengeri út felfedezése után a nemzetközi kereskedelem a fáradságos szárazföldi út helyett a tengert választotta és a forgalomból kiesett, metropolis lakossága 1798-ig, amikor egyiptomi expedíciója során Napóleon elfoglalta, már 6000 főve ■zsugorodott össze. Egykori jelentőségét ismét csak az indiai tengeri útvonal, a Szuezi csatorna adta vissza. Míg a Szuezi csatorna és Egyiptom átmenő forgalmának Port-Said a központja,a Nílus parti ország kivitelének 98 és bevitelének 82 százaléka Alexandrán keresztül bonyolódik le. 1939-ben Egyiptom behozatala 34.023.000, kivitele pedig 32.704.000 egyiptomi fontra rúgott. Kikötőjét 1937-ben 2497 hajó kereste fel, ötmillió. 686.239 tonna tartalommal. Főutcája forgalomban és fényben vetekedett a párisi Rue de la Paix-vel, vagy a londoni Bond Street-tel, környékén pedig bazár bazár hátán, hamisítatlan keleti tarkaság nyüzsgött. Ez volt Alexandria béke idején és kissé megkopott színben még a háború első két évében is. Ma azonban az üzleti negyed lázas zsibongása már régen elnémult és az ágyúdörgés tompa moraja vette át a szót. K—y L a. kíz Msi Msfrid miniszter látogatása az egri érseknél Eger, július 20. Szinyei Merse Jenő magyar királyi titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi miniszter a feleségével, dr. Palkovits Pál miniszteri osztálytanácsos kíséretében szombat délelőtt a menetrendszerű gyorsvonattal Egerbe utazott, ahol miniszterré történt kinevezése alkalmából hivatalos látogatást tett Szmrecsányi Lajos magyar királyi titkos tancsos, egri érseknél. A kultuszminiszter, mint az egri érsek vendége, másfél napot töltött Egerben és vasárnap utazott vissza a fővárosba. Enyedy Andor püspök temeti ma Sárospatakon Pálóczi-Csinke István volt felvidéki református püspököt Miskolc, július 20 Vasárnap délután búcsúztatták a farkasréti temető halottasházában Pálóczi-Czinke István felvidéki református püspököt. A temetésen megjelentek az elhunyt püspök egykori hívei, a felvidékiek küldöttségileg képviseltették magukat. A búcsúztatót D. Soltész Elemér protestáns tábori püspök mondotta, kiemelve az elhunyt püspök érdemeit. Tornallyay Zoltán főgondnok a elnyomatás évei alatt kifejtett munkásságát méltatta, majd Varga Imre mondott istenhozzádot. A budapesti gyászszertartás után az elhunyt püspök hamvait Sárospatakra szállították, ahol kedden délután temetik. A gyászszertartást dr. Enyedy Andor tiszáninneni püspök végzi. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Úr ütóméltósága a református konvent elnökségéhez a következő táviratot intézte: ,,Őszinte sajnálattal értesültem Pálóczi-Czinke István volt felvidéki református püspökméltóságának elhunytéről, aki mint egyházának kimagasló vezérférfia, nehéz időkben áldozatos odaadással szolgálta a hazájától elszakadt magyarság ügyét és a súlyos veszteség felett érzett bensőséges részvétemnek adok kifejezést. HORTHY." A jog, a kard és a munka apotheózisa a budapesti Szent István ünnepségeken és a Nemzetközi Vásáron Régen volt Budapestnek oly nagyszabású propagandareménye, mint amilyennek a Nemzetközi Vásárral egy időre eső budapesti Szent István-hét ígérkezik. Az ünnepségekben a történelmi múltat, szent hagyományainkat a budavári Szent Jobb körmenet képviseli. A Szépművészeti Múzeumban kiállítják az ezeréves „Szent Korona“ hű mását. Körülötte üveg alatt a magyar alkotmány, a magyar nemzeti szabadság legfontosabb jogalkotásai az Arany Bullától a kormányzóhelyettest választó törvényig, mind megannyi bizonyítéka annak az egyenes útnak, melyen a nemzet szabadságának védelmében, törvényeiben, jogalkotásaiban ezer éve jár. A Szépművészeti Múzeum termeiben történelmi kép . tárat állítanak ki. Szemben, a Műcsarnokban. „Az ezeréves magyar kard“ néven ezer év magyar hőseinek harca elevenedik meg a Hadimúzeum és a Vitézek Zrínyi tagozata kincseinek bemutatásában. A két kiállítás között a középpont: A Névtelen Katona, sírja. A sírnál díszőrség és megújuló tisztelgő ünnepségek bizonyítják, hogy a nemzet nem felejti el hősi halált halt fiait. Nem messze e nagy nemzeti demonstrációtól, a Városliget legszebb részén, a magyar ipar a ma erejét, a jövő jólét-ígéretét mutatja be példát adva minden magyar termelőnek és fogyasztónak, hogyan lehet alkalmazkodni a mához a szebb holnap érdekében. Az asszony és a Stázi barátoi megölte a férjet Miskolc, július 20. A máramarosi törvényszék rögtönítélő bírósága megkezdte annak a gyilkossági bűnpernek a főtárgyalását, melynek vádlottai Mihalcsics Péter és Hámorcsuk Miklósné felsőapsai lakosok voltak. A vád szerint a múlt év augusztusának egyik éjszakáján Hámorcsuk Miklós volt felsőapsai lakost elsötétítés ideje alatt előre megfontolt szándékkal több fejszecsapással meggyilkolták. Augusztus 23-án, vasárnap délután Hámorcsuk Miklós kezdeményezésére inni kezdtek. Előbb Mihalcsics — aki albérletben lakott a házban — hozatta az italt, utána pedig a férj. Mindketten ittasok voltak már, amikor beköszöntött az este. Hámorcsuró kérte a feleségét, hogy ágyaljon a szobában a vendég számára is, így feküdtek le: a férj a konyhában az ágyon, a vendég a lócán, az asszony és kislánya pedig a szobában. Éjfél után fél 3 felé Mihalcsics felébredt a nagy melegre s ki akart menni. Erre felébredt a férj, aki azt hitte, hogy a vendég, akiről már előbb észrevette, hogy benső viszonyban van feleségével, most ismét az asszonyhoz közeledik, hirtelen támadt ciklvel arcul ütötte Mihalcsicsot, majd baltával támadt rá, Mihalcsics kicsavarta a a férj kezéből a baltát s azzal többször fejbefujtotta. Hámorcsuk azonban fel sem vette az ütéseket és sikerült letepernie vendégét. A viaskodás zajára felébredt asszony biztatni kezdte a vendéget: — Ne hagyd magad Péter, te vagy a fiatalabb, inkább te öld meg, mint ő téged. Erre Mihalcsics a baltával újból a férj fejére sújtott, amitől a szerencsétlen ember holtan terült el. Az ember holttestét ezután a ház végében levő trágyadomb mellett ásták el s a lakásból is eltüntettek minden vérnyomot, mely áruló jelül szokáshatott volna. Az ügyben a törvényszék a tárgyalást elnapolta.