Szabad Magyarország, 1948. január-április (5. évfolyam, 1-88. szám)

1948-01-01 / 1. szám

‘ rr /V ' * * * ’ ^ ^M&MRORkI j Petőfi-bndadros léiiiiiiiinirnT r r~....if' ~irr rrtrr r A HAGYAH KOMMUNISTA PÁRT ÉSZAKH AS Y­AROR9ZA«! &.&PIA Sfiskolc, 1948 január 1, csütörtök ATC 40 fiiér ■V. évfolyam — 1­1. szám' Kiöntött a Iisi® — nefti községet áraszt­ott el az ami Aratok és zsidók ears! állanak haretan Palesztinában Új esztendő — új távlatok Irta: VAJDA GÁBOR Az óra teentettedik ütéséve új értendőbe lép a világ­ Lezárul egy év, hogy az új esztendővel új kor­szak is kezdődjék számunkra, dolgo­zó magyarok szántára. Mi tteni szold­adl a történetem változásait melyen évszámokhoz kötni. Ha Krost még»0 megtesszük azt, akkor száz esztendő távolából sugároznak időnk az évszámok » • dicsőséges esztendő »agy népi szabadságbar­­ounk évét., melynek jegyébe® kezd­jük el az új korszakot. Évek teltek el azóta, hogy el­­vorzett a háború városunk és me­dvénk fölött, békés terüzetű­si munká­ban­ dolgozik már a m­ezőkön a pá­rását a föld mélyén a bányász, a gyárakban az ipari munka­, az író­asztal fölött az értelmiség- A sza­badság békéje azonban mégsem ál­talános ma még. Görögországban,­­ Kínában, Spanyolföldön fegyverre® a kezükben küzdenek a szabadság­­harcosok az egész nép támogatásá­tól kísérve. Franciaországban, Olasz­országban, de Németországban és Amerikában is mind szorosabbra zá­­m­lóak a demokratikus erők sorai, hogy biztosítsák a békét a szabad­ság számára és biztosak a sza­badságot egy békés világ számára. Mi magyarok az új esztendő kü­szöbén a békeszerető nemzetek kö­zött a haladó demokratikus arcvo­nal élcsapatában foglalunk már he­lyet, akár csak száz esztendővel ezelőtt. Nevünk, hírünk a világban ism­ét becsült és tisztelt a­ haladó milliók előtt. Szomszédaink, a jugo­­szlávok, románok, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország Bul­gária, a Dana-medence , és Kelet­- Középeurópa népei barátaink, akik­kel kapcsolataink egyre szorosab­bak. 1848 hagyatékát valósítjuk meg ezzel is.. A­­földreformmal fel­számoltuk a feudális Magyarorszá­got és végigvittük a magyar pa­rasztság felszabadítását,­ amit 184% kezdett meg.­ Hazánk - függetlensé­gi él, amelyért száz esztendeje őseink szül­tek síkra, most már végkép biztosítottuk és megteremtettük a Dunavölgye népeinek testvéri együttm­űködését­­,­­továbbhaladva ezzel Szemere nemzetiségi politiká­iban, Korony konföderációs elgon­dolásának korszerű életrehívása felé. Megnyitotta az utat 1848 a magyar társadalom polgári demo­­kratikus fejlődés előtt és most száz esztendővel később visszavonhatat­­lanul a magyar társadalom népi de­­mokratáknk, fejlődésének során hala­dunk már. „Hazánk nem kapitalista után halad többé“ szögezte le a magyar, demokrácia munkájáért annyira tisztelt hídépítő minisztere. Nagyüzemeink, bányáink nem a dolgozók kiszipolyozók­nak, hanem maguknak a dolgozóknak termel­nek. Bankhálózatunk, nemzetgazda­ságunk hitetszervezete nem a ma­­gántőkés kapzsiságának szabad va­dászterülete, hanem a népi árlaim gazdasági bástyája. Az új esztendőtől várjuk a magyar demokrácia további erősö­dését, a dolgozó népek békefrontjá­nak szélesedését és szilárdítását. Békét, nyugalmat, fokozódó terme­lést, ennek nyomán több kenyeret és több ruhát, erősebb, boldogabb ma­gyar demokráciát várunk az új esz-­ tendőtől. Ennek a további fejlődés­nek előfeltétele a magyar demokra­tikus erők egysége, soraink Ura­sabbra zárása. Éppen ezen a téren vámnak feladataink’, hiszen köztél­domásu, hogy pl. éppen a munkás egység tekintetében hátrább­rasi gyünk még nem egy baráti , szédos népi demokratikus áUaiű®á,­ holott a munkásosztály megbonthat­­atlan egysége a magyar nép fel­emelkedésének legbiztosabb zálogai. Az új értendőtől várjuk nme­zetközi viszo®ylatban a szabadság* harcos, békeszerető és demokratikus erők további előretörését és ezzeli nemzetközi viszonylatban is a béke* és a demokrácia táborának diadal-'­­(nak megerősödését» v * Valóban 'biztatóan mutatja ez­ej­ távlatokat a szilveszteri hangulat és éppen ezért hivalkodák nélkül vár­­hatunk az éjféli sötétséggel kezdődő évre derűs, békés, boldog­ és eszten-­­dőt Kikiáltották a román fi­ú Cóziát!^1521 || Groza lesz a köztársasági elnök, Gheorgiu Dej­a minisz­terelnök • Mihály ma repülőgépen elhagyta Romániát Mihály király lemondását köve­tően a román nemzetgyűlés rendkí­vüli ülésre ült összé. Groza miniszterelnök bejelente be a k­épviselőházban Mihály király lemondását és felolvasta a lemon­dásról kiadott kiáltványt. Ezt kö­vetően a képviselőház lelkes he­lyeslése közepette olvasta fel a kor­mány kiáltványát az ország népé­hez. Sadoveanu, a képviselőház elnöke bejelentette, hogy 25 országgyűlési képviselő törvényjavaslatot terjesz­tett be, amelyet az egyik képviselő felolvasott. A törvény javaslat szerint a parla­ment tudomául veszi a király le­­mondását és kikiáltja a népi köztár­saságot. A jövőben a román állam elnevezése" rom­án népi köztársa­ság"­ A­ törvényhozói hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja az alkot­­mányozó gyűlés összehívásáig. Az ország ügyeit az alkotmá­ny­ozó gyű­lés összehívásáig, vala­mint a köztár­sasági elnök megvál­atoztásáig egy többtagú elnöks­ég irányítja, amelynek le­gjait a román politikai, társadalmi, tudományos és gazdasági élet kimagasló alakjai kö­zül választják meg. Ezután egy­­másik­ képviselő egy újabb törvényj­avaslatot olvasott fel, amelyben a tanács tagjaiul a következő személyek megválasztá­sát javasolja: Parnion professzor, Mihail Sadoveanu, Jon Nisun­, Ste­fan Voitec, George Stere. A képviselőház mindkét törvény­­javasaltot egyhangúan elfogadta­ Az elnökség, tagjai ezután a t képvi-t­­selőház előtt letették az­ eskük Román parlamenti körökben úgy, tudják, hogy a köztársaság elnöke vá Gtoza jelenlegi miniszterelnöököl­te­­á­sztják meg, a kormány elnöke, pedig Ghior­ghe D&. elvtárs, a ror­mán KP főtitkára, lesz. Román parlamenti körökben - figyl tudják, hogy Mihály van rontott ki-K­rály kedden délután 5 órakor repü­lőgépen elhagyta az országot Gyilkosságok, csatározások, bombamerénylet Palesztinában tegnap csata tom­bolt a naifai olajfínom­ító telepek körül. A késő esti, órákban az angol katonaság és katonai rendőrség tagjai megszállták a haifai olaj­finomítókat. Jö­­Kedd délután újabb gyilkosságok történtek Palesztinában. Jeruzsá­­lem zsidónegyedében kézigránáttal megöltek két rendőrt, egy harmadi­kat pedig az arabok lőttek le egy temetőben.­­ A keddi halálos áldozatok száma 59, a sebesülteké 62. Haifában bombát dobtak a két olajfinomító­­­egyik munkisztermébe. Rövidesen. .....1­__ 2999 zsidó és arab afrikás­ állt egymással szemben. A harcok során 46-an vesztették életüket — köztük 36 zsidó és 8 arab ezenkívül 60-an megsebe­sültek. Jeruzsálem közelében a zsidó­k megtámadtak egy arab teleffíilést. Két arab mgdalt. Az atrabok viszont egy autóbuszt támadtak meg és­­ zsidót megsebesítettek*­ W ' Nt- ^

Next