Szabadság, 1896 (5. évfolyam, 1-70. szám)
1896-04-01 / 27. szám
1896. április 1 7. A metszlapok felületére semmi idegen anyag ne legyen tapadva. A modern sebkezelés fő követelménye a tisztaság. Ezt aszeptikus kezelésnek nevezik, ami azt jelenti, hogy a sebeknek a kezelés alatt semmiféle tisztátalan anyaggal érintkezni nem szabad. Amely oltvány sebfelületéhez szenny jut, annál tökéletes forradás nem lehet. Sőt az ilyen fertőzött oltvány ha összeforrad is, benne lesz a fenésedés, mely életét rövidíti. Azért rozsdás vagy piszkos kézt sem szabad használni, sőt az alanyt és nemes vesszőt is tiszta vízben megmosni és száraz ruhával megtörölni az oltás helyén. 8. A metszlapok összeillesztése után az oltás helye, tehát a metszlapok szélei is a levegőtől és talajnedvességtől elzárandók. Erre legalkalmasabb a gumiszalag. Jobb a parafától is, mert a parafát nagyon össze kell szorítani, hogy jól befogja a sebszéleket, de a nagyon erős szorítás viszont a nedvkeringést zavarja, míg a gumiszalag ruganyos. Az oltóviasz sem oly jó, mert részint vegyi hatást gyakorol a szélekre, részint nem tapad úgy, mint a gumi. Az agyagpép még kevésbbé alkalmas vegyi hatása miatt. A használandó gumiszalag szélessége 1 cm., hosszúsága 10 cm. legyen és vékony áttetsző, hogy a metszlapok helyzete ellenőrizhető legyen, a kötözés alkalmával. 9. A kötözés egyenletesen, de ne túl erősen szorítson. Ezen múlik az egész oltvány sorsa. Ha jól össze van kötve, a megeredés 70%. Legjobb a pamut. Ezt használja a feltaláló is kötöző gépén. A pamutszál egyenletesen csavarja a gumit, hogy a nedvkeringés egyenletes lehessen. A gumi azért jó, mert legjobban tapad, másrészt a pamut szorítását felfogja. Tehát jól rögzít és egyenletes kötést segít elő. 10. Az így elkészített oltvány meleg, nyirkos, tápdús talajba helyezendő. Ezen 10 pont képezi a dr. Kröczer felolvasásának a velejét. Ezekben van lerakva azon theória, amelyet ő a kísérletezésekkel párosítva felállított. Elvi jelentőségű azon kijelentése, hogy az oltvány sebszélei feltétlenül elzárandók a lég, nedvesség stb. külbehatások. Elvi jelentőségű ama másik kijelentése, hogy az angol párosítás elvetendő s csak a sima párosítás gyakorlandó. Egészen uj dolog s tulajdonképen ezen sarkallik egész theóriája, hogy az oltási eljárás tulajdonképen sebkezelés, s a modern sebészet elvére alapítja az oltásnál való eljárását. Végül ut az, hogy géppel eszközli az oltvány kötészetét. Ami dr. Kröczernek az oltási elméletét illeti, az valóban logikusan s nem közönséges elmére valló gondolkodás után van levezetve. Tételei egymásból folynak s szinte önként következik egyik a másikból. Előadása világos, meggyőző. Hogy sokat foglalkozott tárgyával, s hogy azt szereti, azt az első pillanatra lehet látni. Orvosi tudományát a szőlőoltás szolgálatában szegődtette. S az eredmény megkapó, mert nem csupán elmélet az, amit ő beszél, hanem kísérletei, melyeknek eredménye szintén tantételében van lerakva, a gyakorlati emberről tanúskodnak. A gyakorlati ember bizonyítja, hogy az angol párosítás nem jó, mert fenésedés (üszkösödés) nélküli oltványt az nem produkál. Pedig gondoljuk meg csak, hogy mi jelentősége van ennek a fenésedésnek ? Nem több és nem kevesebb, mint hogy a fenés (üszkös) oltvány élete 10—12 éven túl nem terjed, mert hiszen a születésétől fogva beteg növénytől hogy kivánhatnak, hogy hosszú életű legyen?! S mi ennek a következése? Az, hogy aki ma 1500 frt költséggel, melyből 600 frt az állami (és a többi tán magán) kölcsön, 1 katasztrális hold szőlőt beállít, az 12 év múlva kezdheti élőbről, mert hiszen 12 évnél tovább nem él az üszkös tőke. És hogy is vagyunk csak azzal a beültetési költséggel ? Hát úgy, hogy azt 15 év alatt fizetjük vissza a kölcsönadó államnak (és tán a magánhitelezőnek). Mi történik tehát ha üszkös oltványt ültetünk? Az, hogy örökké adósággal küzködünk. Míg a Kieczer által ajánlott s az ő gépével kötözött sima párosítású oltvány 30 évig is elél, mert hiszen az üszők nélküli, nagy és egészséges, az egészséges szőlőtőke pedig 30—40 évig él. SZABADSÁG Aztán idáig 30—40% volt az, ami az oltványokból angol párosítás mellett megeredt. Ez is csak kivételesen, gondos gazdáknál, kitűnő munkások keze után. Az átlagos megeredési százalék idáig 20—25% volt. S mit produkál e részben dr. Kreezer a sima párosítással az általa feltalált kötöző géppel ? Nem kevesebb, mint 70%-ot. Nos , ez olyan eredmény, ami nem hiába ejtette bámulatba a miniszteriális és más szakköröket. Vajha teljes siker koronázná a jeles orvos fáradozásait. G. — A „Fővárosi Lapokéból vesszük át e közleményt : »Országos magyar kölcsönös biztosító sz. Magyarországon a törvények ez időszerint tudvalevőleg nagyon is szabadelvű módon rendelkeznek a biztosítási intézetek felett. Kormányi felügyelet, amilyen például Ausztriában is van, nálunk még nincs és majdnem kizárólag csak bizonyos formai biztosítékot követel kereskedelmi törvényünk. E nagy szabadság eddig szerencsére még nem bizonyult végzetesnek, régi dolog pedig, hogy ha alkalom van, a visszaélések is megteremnek. Az országos magyar kölcsönbiztosító szövetkezetnek 1895. évre vonatkozólag néhány nappal ezelőtt közzétett, előttünk levő, mérlege indít bennünket e megjegyzések megtételére. A mérleg főbb tételeit a következőkben : A zárszámla 229.757 forintnyi tűz, 118.566 forint jogdíjbevételt tüntet ki, mely összegekkel szemben kiadása van elhelyezve: károkért 191,088 frt, kárfelvételi költségek 22,812 frt, jutalékok 23,724 forint, hátralékok 4,652 frt, tűzdíjtartalék 27,432 frt, összes üzleti költségek 113,178 frt, ennek folytán 34,542 forintnyi veszteség mutatkozik. A vagyonkimutatásban s a vagyontételek között, szervezés, nyomtatványok, czímtáblák és jutalékok czimén 87, 012 frtot, követelésekben 66,854 frtot és készpénzben 10,655 frt látunk kitüntetve. Nem óhajtunk ezen mérleg bírálatába bocsájtkozni és csak egyetlen egy, a mérleg legpregnánsabban jellemző megjegyzésre szorítkozunk. Igaz ugyan, hogy a magyar keresktörvény a tűzdíjtartalék kötelező százalékát nem írja elő, de azért nem létezik Ausztria-Magyarországon biztosító intézet, mely nem legalább az évi díjbevétel 3373-át tartalékba helyezné, az osztrák biztosítási szabályzat legalább 40%-nak megfelelő tartalékolást ír elő. Ha ezen gyakorlatot alkalmazzuk, akkor a „kölcsönös“ kötelessége lett volna a 27,432 frt helyett tényleg 91,907 forintot tartalékba helyezni, miáltal a kimutatott veszteség természetesen 90,027 frtra emelkedett volna. Érdeklődéssel várjuk, hogy a f. hó 29-ére összehívott közgyűlés miként fog határozni ezen veszteség fedezése tekintetében. Lesznek-e az alapítók elég nagylelkűek, hogy a biztosítéki alapot készpénz fizetmény által megfelelően készítsék, avagy birnak-e majd annyi bátorsággal, hogy az általuk nyújtott igen problematikus biztosság helyett »szegény“ biztositottjaiktól utánfizetést beköveteljenek ?“ — »Szöknek. A több hónap előtt alakult »Hazai biztositó társaság“ igazgatóságából Horn Dávid, Helfy Ignácz, Komlós Ágost dr., Visontai Soma dr., Bánó Ödön, Bolgár Ferencz, Pollák József és Adler Károly kiléptek és aláírásukat a kereskedelmi törvényszéknél töröltették.“ Hirdetmény. A Jókai- és Fazekas-utczák között létesítendő vashíd tervezete Borsodmegye tek. alispáni hivatalának f. évi 3165. sz. rendelete folytán, e f. évi április hó 1-ső napjától számított 15 napra a városi mérnöki hivatalba közszemlére kitétetik s az ellen ugyanezen idő alatt felszólamlás adható be. Miskolcz, 1896. márczius 30-án. Soltész N. K. polgármester. Felhívás: A nagymélt. m. kir. Földmivelésügyi Minisztériumnak 12339/VII. 96. sz. magas rendelete folytán felhivatnak e városban lakó azon mezőgazdasággal foglalkozó munkáskeresők, kik mezei munkájukhoz a szükséges munkásokat Miskolczon be nem szerezhetik s idegen helyről hozandó mezei munkásokat kénytelenek alkalmazni, hogy ezen mezei munkásaik számának bejelentése végett f. év. ápril 2-ig a főkapitányi hivatalos helyiségben múlhatatlanul jelentkezzenek. Ezen felhívás az összes helyi lapokban közzététetik. Miskolcz, 1896 márczius 18. Lukács, r. főkapitány. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. Konti Miksés. Helyettes szerkesztő s lapkiadó : Ruttkai Menyhért. 3 Özv. Fazekas Józsefné tulajdonához tartozó s az Alsó-Páston fekvő 12 és 3A magyar hold területi rét szabad kézből eladó. Értekezhetni: Miskolczon, Major-utcza 33. sz. a. Sártory Oscár cement-technikus fiókja Miskolczon, Buza-tér 24. sz. Van szerencsém a n. é. közönséget értesitni arról, hogy az építési évad kezdetével minden a cementiparba vágó munkákra jótállás mellett vállalkozom. Továbbá ajánlom — csak a nálam kapható jó hirnevű UBT’ cementeket. Valódi perlmoosi és oppelni Portlandcement, hordókban a 200 kilo és zsákokban a 100 kilo, Gr. Room lábatlani Román-cement zsákokban a 80 kilo, hiteles súlymennyiségért kereskedem. Kiváló tisztelettel Sártory Oscar cement-technikus fiókja Buza-tér 24. szám. 444444444444444 Szégyenli magát a kis leány, mert a máskép oly kedves arcza a bőr tisztátlansága által oly régen el van csúfítva és csak most tudta meg, mily könnyen és hamar segíthetett volna azon, az általánosan ismert és kedvelt Vértes gyógysz. Lugosi arczkenőcse által. Ezen arczkenőcs a legjobb szer a májfoltok, szeplők, bőratkák, pattanások, úgymint minden más btfrtisrtatlanság eltávolítására. Egy adag 60 kr., 1 frt és 2 frt. — 2 frt 20 kr. előleges beküldése ellen 1 nagy vagy 2 kisebb adag bérmentesen küldetik. Továbbá ajánltatnak a „Sas-gyógytár“ világhírű gyógyszerei u. m. : Dr. Henffel-féle gyomor-casenoaia Dr. Heuffel-féle vértientitó labdacsok, Bánáti növénynedv, herkulesfürdői köstvényasaes, Injectiona papaulea vegetalea stb. Raktárak Miskolczon : Rácz Jenő gyógyszerész, Balogh József gyógyszerész. Eger: Özv. Körner Lőrinczné gyógysz. Gesztely : Mági Mihály gyógysz., valamint Vértes Lajos »Sas-gyógytárak Lugoson, 455. szám. és erőteljes szakáll leggyorsabban és legbiztosabban nyerhető Dr. Henffel-féle bajusznövesztő pomádéval. Ezen teljesen ártalmas, szerekből készült pomádé által, a legrövidebb idő alatt, még 16 éves ifjak is, gyönyörű bajosat és dús szakállt nyernek. Fél adag 1 frt 25 kr., egy egész adag 2 frt. — 2 frt 20 kr. előleges beküldése ellen 1 egész adag bérm. küldetik. 44444444444444