Szabadság, 1901 (10. évfolyam, 1-105. szám)
1901-12-25 / 104. szám
1901. deczember 25. SZABADLÁG érzékeny gyermekbőrre igen szelíden hat, azt, puhítja és kipállás ellen óvja. Ezen kiváló tulajdonságánál fogva felnőttek s különösen érzékeny bőrűek is nagy sikerrel használják rendes mosdó szappan gyanánt. Ez, a ma már országszerte s a fővárosban is igen elterjedt s kedvelt szappan, melynek darabja 25 kr., 3 drb. 70 kr. Kapható Miskolczon Szabó Béla főutczai gyógyáru és illatszer-üzletében és a következő czégeknél: Mahr Károly, Juhász József, Weidlich Pál, Nagy Miklós, ifj. Klein testvérek, Garai József, Berzy László, Pádits Sándor üzletében. Tartalékos tiszti és tiszthelyettesi egyenruhák és felszerelések legfinomabb kivitelben jutányos árban készítetnek, úgyszintén a honvédséghez áthelyezett tartalékos tiszti egyenruhák átalakíttatnak. Kodály Tamás és fia ezred szabók Széchenyi utcza 60. (Rosenberg Gyula szőnyegáruháza mellett.) Dunky fivérek: cs. és kir. udvari fényképészek MISKOLCZ, Városház tér 20. sz. Elsőrendű munka. Mérsékelt árak, foto-Emailek is készülnek. Színház, művészet. Szulamit. (—1—) A szombat esti Szulamit előadása iránt nagy érdeklődés mutatkozott, s közönség csaknem színültig megtöltötte a színházat. A tavaly és két év előtt színre került Szulamit modern felfogás szerint készült, míg a szombat este előadott Szulamit, az eredeti zsidó történetnek hű képe. A kettő között lényeges különbség az, hogy ebben Szulamitot Absolon elveszi, míg amabban Szulamit meghal. A költői igazságszolgáltatásnak ez utóbbi felel meg, s így ez mint irodalmi mű, becsesebb. Igaz ugyan, a történet is azt mondja, hogy Absolon visszatért Szalaraithoz, de ez színpadra hozva a mai modern korban nem tesz hatást. A nyelvezete is sokkal könyebbb a másik fordításnak. Maga azon körülmény, hogy a mostan előadott Szulamit két képben van megírva, már sokat levon a hatásból, mert a folytonos függöny legördülés akadályozza a gyors előadást, s fárasztja a közönséget Egyébként szívesen fogadták az úgyszólván újdonság számba menő darabot. Az felőadás általában sikerült. Feledy Boristól a czímszerepben excellált. Alig tudtuk kezdetben elképzelni az örökké fürge, bájos szubrettet a szomorú Szulamit szerepében, de később várakozáson felül kiváló drámai énekesnőnek bizonyult, s játékát a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. Egyes jeleneteit igazi drámai erővel és meglepő művésziességgel játszotta, az örülési jelenete kitűnő volt. Gyönyörűen énekelt, főleg Keménynyel való kettőse tétetett. Szép virágcsokrokat kapott. — Sieleszty,Elza Abigael szerepét felejtette. Első jelenésében nem a főpap leányát mutatta be, hanem egy tánczoló badiáns nőt, aki bájaival rapotja el a nézőt, azt a jelenését pedig, amelyben megtudja, hogy második gyermekét,elvesztette, teljesen tönkre tette. . .M'Wrin ’Kemény, mint Absolon, szépen énekelt. Cserey Irma, Jónás Margit és Erdey Boriska kisebb szerepeikben jók voltak s különösen a WSbld tűnt ki közülök, kinek igen kellemes, szent hangja van. A három kérőt Hetényi, Etefei«geh »és Bogyós ügyesen játszották, weibfehrfouchim ,Radó is az öreget és Csillagh a főpapot. Karácsony. uf,1'108' Vasárnap este premier volt. frícsíéná' 'kiváló angol író „Karácsonyi énelv* ’17. elbeszélése után irta „Karácsony“ drámai látványosság került színre. Egy megrögzött, dúsgazdag zsugori embert mutat be szerző e darabjában. Skrus Ádám gazdag tőkepénzes zsugoriságánál fogva mindenkihez szigorú és könyörtelen. Elérkezik karácsony szent estéje és haza érve irodájában találja írnokát és ennek feleségét, aki előleget jött kérni férje fizetésére, de Skrus gorombán elutasítja. Majd elhalt üzlettársának, Marleynak leánya jön hozzá, hogy beteges anyja számára egy kis kölcsönt kérjen, amit azonban ő sem kap meg. Azután az unokaöcscse jön, hogy egy szegény asszonynak halasztást kérjen, de úgy őt, mint a kerületi elöljárót, aki a szegények karácsonyfájára jött kéregetni, durván elutasítja. Orvosa húst rendel neki, de ő csak herbateát iszik karácsony szentestéjén. Három betlehemes fia jön később karácsonyt köszönteni, de ezeket is elzavarja. Magára maradva elalszik és megjelenik előtte volt üzlettársa, Marley, aki felkölti lelkében a mardosó önvádat, s meg akarja javítani. Felidézi karácsony szellemét, aki Skrusot magával viszi e szavakkal: Kövess, láss és javulj! Ez az első felvonás. A második, harmadik és negyedikben a szellem elvezeti és megmutatja neki eddigi életének sivár lefolyását gyermekkorától kezdve a sírig, hogy belássa életének czéltalan és haszontalan voltát. Az ötödik felvonásban másnap, karácsony első napján megjavulva ébred fel. A szeretet melege felolvasztja az ő fagyos szívét is és elhatározza, hogy a jó útra tér, így is tett. Jót tesz mindenkivel, s mindenkinek boldog karácsonyt kívánva, írnokánál tölti a szent karácsony ünnepét. Ez a „Karácsony“ meséje. Igen szépen van megírva, s bizonyára épen olyan alkalmi darabja lesz karácsonynak, mint volt sokáig „A molnár és gyermeke“ halottak napján. Rajz Ödön az öreg Skrus szerepében oly kiváló alakítást nyújtott, amelyért méltán megérdemli a dicséretet. Meglátszott játékán, hogy tanulmányozta szerepét, s gondot fordított arra. Nagy szerepe csak neki van, a többiek mind kisebb szerepek, amelyekben mindannyian, Siplóczy Ilona, Szarvassy Ilona, Várady Jolán, Follinuszné, Jónás Margit, Latabárné, Kemény, Virágh, Hetényi, Radó, Fábián, Csepregh, Zsoltoványi stb. hozzájárultak az est sikeréhez. Meg kell még dicsérnünk ügyesen lejtett tánczukért a Perczel nővéreket, kik a közönség felhangzó tapsaira megismételték a szép tánczot. Az előadást alig fél ház nézte végig. CSARNOK. Remekírók Képes Könyvtára. Amiről száz év előtt a magyar szellemi újjászületés megindítói ábrándoztak, amit Kazinczy nagy nyelv- és irodalomnyitó harczában, mint a művelődés legerősebb fegyverét és fokmérőjét dicsőített: az emberi szellem remek alkotásainak gyűjteménye ime megvalósult. Megindult a Remekírók Képes Könyvtára, a magyar és a külföldi literatúra mesterműveinek díszes köntösű, illusztrált kiadása: megindult egyszerre hét kötettel, amely tartalmával és külső formájával egyszerre megragadó, mindeneknek tetsző-szelítőt alkot a nagy vállalkozásból. Két kötet Petőfi, két kötet Kisfaludy Sándor, egy-egy kötet Shakspere, Moliere és Tóth Kálmán ; ezek bemutatói a hatalmas vállalatnak, mely meg akarja adni a magyarságnak a magyar és az idegen nemzetek nagy szellemeinek műveit, a magyar műveltség bibliáját. Irodalmunknak, szellemi életünknek régi nagy szükséglete ölt testet ezzel a vállalkozással. A műveit magyarság számára a világirodalom sok remeke bizonyos mértékben rejtett szellemi kincs. Mert bár ismerik hírből, ismerik igen sokan szemelvényekből, vagy az egésznek olvasásából is, de nem ismerik olyan bensően, nem értik meg annyira minden részletében, ahogyan csak a nyelv intim ismerete s elsősorban az anyanyelv közvetíti a nagy szellemnek minden titkait. A magyar klasszikusok mellett tehát elengedhetetlen a magyar műveltség tárában a legnagyobb idegen szellemek termékeinek méltó magyar kiadása is, azoké, akik túlnőttek a maguk országának, a maguk nyelvének határain s egész világnak váltak szellemi útmutatójává, gyönyörűségévé. Kiadó eddig még csak kísérletképpen sem nyúlt hozzá egy ilyetén vállalkozáshoz. Még a pusztán magyar remekíróknak egyöntetű kiadásával sem próbálkoztak meg, nem hogy lett volna bátorságuk a magyar irodalmi kultúra érdekében nagyobbat is tenni s a magyar remekek kiadását a külföldi szellemóriások műveinek kiadásával párosítani. Épp ezért a Lupel-Wodianer czég vállalkozása jelentős tett, melyet egész jelentőségében az irodalomtörténet fog méltatni. Mert mit cselekedett a vállalat megindításával ez a kiadócég : először adja egységes ritka diszt kötetek alakjában a remekírók műveinek impozáns gyűjteményét magyar nyelven, nagy művészek képeivel és a klaszszikusok képmásával. Ezen a nagy jelentőségű eseményen kívül vájjon nem nagy dolog-e, hogy a Remekírók Képes Könyvtára alkalmat ad a magyar irodalom esztétikusainak új munkák, új tanulmányok és kommentárok megírására, amiből a magyar irodalomtörténeti és kritikai irodalomnak támad nagy, talán korszakalkotó gyarapodása. És alkalmat ad a legjelesebb magyar műfordítóknak, hogy tehetségüknek erejét új munkálkodással fejtsék ki irodalmunk gazdagítására ? Valóban alig lehetne egy előre számot adni róla, határozottan megértékelni azt a hatást, amelylyel egy Alexander Bernátnak, Beöthy Zsoltnak, Bánóczi Józsefnek, Rákosi Jenőnek, Palágyi Menyhértnek, Riedl Frigyesnek, Júniusnak, (Zilahi Kiss Béla) stb. új, az eddigieknél is mélyebbre hatoló fejtegetései lesznek egész irodalmunkra és szellemi életünk fejlődésére. Mert a magyar esztétika és irodalomtörténet e leghíresebb művelői s velük más kiválóságok, mint Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Angyal Dávid, Balassa József, Dóczi Lajos, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán, Haraszti Gyula, Hegedűs István, Hevesi Sándor, Kossuth Ferencz, Négyessy László, Szász Károly, Váczy János és Váradi Antal, irodalmunknak csupa kitűnősége, fogják bevezető tanulmánynyal és szövegmagyarázattal kísérni a Remekírók Képes Könyvtárának egyes köteteit, hogy ezzel is közelebb hozzák a nagy szellemek alkotásait a műveit magyar közönség lelkéhez, megadván neki a teljes megértés lehetőségét és gyönyörűségeit. Hogy pedig mindez milyen nagy fokán lesz az irodalmi értéknek, arra legbiztatóbb a vállalkozás szerkesztőjének, dr. Radó Antalnak neve, aki mint poéta és műfordító, mint irodalmi essayista és mint szerkesztő, már eddig is országosan elismert nagy érdemeket szerzett irodalmunkban; ennek a könyvtárnak tervezetével, a kiváló munkatársak egész seregének összetoborzásával pedig a maga nagy képességének legnagyobb próbáját adta. Ilyen nagy és díszes gárdával indult meg a Remekírók Képes Könyvtára és gyönyörű eredeti díszes kötésű kötetekben a magyar- és a világirodalom legcsodálatosabb alkotásait fogja szétvinni az országba minden műveit magyar ember okulására és gyönyörűségére. Milyen felemelő gondolat, hogy a magyar család otthonában együtt lesz a legnagyobb magyar írók mellett a legnagyobb külföldi szellemek minden híres munkája. Ott lesz Petőfi mellett Byron és Heine, Berzsenyi .