Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 13. Fejér megye (1998)

III. Fejér megye településeinek adatai

Kisperkáta nagyközségek újbóli egyesítése); 1950: ötk.; 1984: a Dunaújvárosi városkörnyékbe nyert besorolást; 1995: nk. POLGÁRDI I. 1277 Pulgar, Polgaar; 1292: Purgar (Gy, Cs); 1435: Polgary; 1436: Palagar; 1506: Polgardy (Cs); 1773, 1828: Polgárdy (UL,LN); 1786: Polgardi (JK); 1851: Polgárdi (FK); 1903: Polgárdi (TK) Il­a 1785: Alsósomlyó (Alsó-Somló), Horhi; 1863: Cséri v. Alsó-Somlyó, Felső-Somlyó, Kis-Somlyó; 1873: Erzsébet; 1895: Kis-Cséri, Alsó-Somlyó, Nagy-Cséri, Tekeres, Belmajor; 1907: Erzsébetpusz­­ta, Felsőmajor, Lászlómajor, Belmajor, Lajosmajor, Polgárditekeres (eddig külön Alsótekeres, Felsőtekeres és Középtekeres néven), Kiscséri puszta, Nagycséri puszta, Alsósomlyó; 1937: Zsuzsannamajor (eddig Erzsébetpuszta néven), Szalamajor (eddig Felsőmajor néven), Lászlómajor, Bálintmajor (eddig Belmajor néven), Polgárditekeres, Kiscséri puszta, Nagycséri puszta, Alsósomlyó, Antóniamajor (Szabadbattyán községtől csatolt, ide); 1944: Alsóhatártanyák, Alsósomlyó, Annapuszta, Antóniamajor, Bálintmajor, Cigánytelep, Gyulamajor (eddig Felsőmajor), Flanáktanya, Kastély, Kiscséri puszta, Lászlómajor, Nagycséri puszta, Pingiczerpuszta, Polgárdi ipartelepek, Polgárditeke­res, Tisztviselőtelep, Zsuzsannamajor; 1956: Alsóhatártanyák, Alsósomlyó, Annamajor, Antóniama­jor, Berkitanya, Farkastanya, Hanáktanya, Kastély, Kiscséripuszta, Kiscséripuszta vasútállomás és őrház, Lászlómajor, Nagycséripuszta, Polgárdi ipartelepek, Polgárdi tekeres, Polgárdi vár és őrház, Száregyi út melletti házak, Szőllőhegy, Zsuzsannamajor; 1973: Alsósomlyó, Annamajor, Nagycséri­puszta, Polgárdi ipartelepek, Polgárditekeres, Antóniamajor, Berkitanya, Földestanya, Flanáktanya, Keréktanya, Lászlómajor, Molnártanya, Polgárdi szőlőhegy, Pozsártanya, Vasúti őrházak, Zsuzsannamajor, Kiscséripuszta; 1995: Nagycséripuszta, Polgárdi ipartelepek, Polgárdiszőlőhegy, Polgárditekeres, Vasúti őrházak, Kiscséripuszta IV. 1773: ref. h., rk. Füle; 1820: izr. Csajág (Veszprém m.); 1828: rk. h., izr. h.; 1895: unitárius h., ev. és izr. Székesfehérvár V. V. 1773: f.; 1882: nk.; 1920-1930 közötti időpont: Antóniamajor kült. b­.-et Szabadbattyántól átcsatolták; 1934: Ilonatelep lakatlan kült.-et Jenő k.-hez csatolták; 1950: ötk.; 1970: nkkt. szh.; N­A) III. Össznépesség A népesség megoszlása anyanyelv szerint Év abszolút szám bázis­viszonyszám 1785 - 100,0% magyar szlovák román német horvát szerb délszláv cigány egyéb 1785 1998 100,0 1828 2409 120,6 1857 3209 160,6 1870 3335 166,9 1880 3436 172,0 3338 10­23----65 1890 3471 173,7 3452--181 ---3 1900 3582 179,3 35681 -6 3 ---4 1910 3947 197,5 38594 4 27 377 --9 1920 4017 201,1 39982 1 102 1 --3 1930 4393 219,9 43744 -11----4 1941 4654 232,9 46113 -16---12 12 1949 4712 235,8 4708-1 1 ----2 1960 5560 278,3 55511 -3 --1 -4 1970 5838 292,2 1980 5784 289,5 5781---1 -1 -1 1990 5838 292,2 5826--2 1 --- 2

Next