Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 13. Fejér megye (1998)
III. Fejér megye településeinek adatai
major, Világostelep, Annamajor, Gardamajor, Szilfamajor, Nagyhantostelep; 1944: Annamajor, Felsőkörtvélyes, Felsőtöbörzsök, Felsőtöbörzsöktelep, Józsefmajor, Kishantos, Kislók, Kislóktelep, Középhantos, Külmajor, Nagyhantos, Nagyhantosi erdőmajor, Nagylóktelep, Nagylóki erdőmajor, Nagylókpuszta, Újtelep, Világos, Vitéztelep; 1956: Annamajor, Gardamajor, Gardapuszta, Józsefmajor, Kislók, Kislóktelep, Külmajor, Nagylóki erdőmajor, Nagylóktelep, Szilfamajor, Vasúti sor; 1973: Erdőmajor, Nagylókpuszta, Szilfamajor, Gardapuszta, Nagylóktelep, Vasúti őrházak; 1995: Erdőmajor, Nagylókpuszta, Szilfamajor, Vasúti őrházak IV. 1820: rk. Nagy-Hantos (Hantos); 1895: ev. Sár-Szent-Miklós, ref. Sárkeresztúr, izr. Sárbogárd V. 1773: f.; 1828: p.; 1851: p.; 1857: önálló p.; Nagylók (v. Öreglók), Kislók, Kis-, Közép- és Nagy- Hantos pusztákból alakult; 1882. nk.; 1914: Alsótöbörzsök p. Sárbogárdhoz került; 1947: Gardamajor, Gardapuszta, Középágota, Szilfamajor és Vasútisor nevű kült. b.-eket Sárszentágota k.től idecsatolták, ugyanakkor Felsőkörtvélyes, Felsőtöbörzsök és Felsőtöbörzsöktelep nevű kült. lh.eket Sárszentágota k.-hez csatolták. 1949: Nagyhantos nevű kült. lh.-én jegyzői kirendeltség működik, hatásköre: Nagyhantos, Kishantos, Középhantos, Kishantos erdőmajor, Újtelep, Világos, Világostelep nevű kült. lh.-ekre terjed ki; 1950: területéből Kishantos, Középhantos, Nagyhantos, Nagyhantosi erdőmajor és Világos nevű lakott helyek kiváltak, és belőlük Hantos néven új község alakult; 1950: ötk.; 1961: Kislók parcella nevű kült. lh. egy részét Sárbogárd k.-hez csatolták; 1962: Annamajor, Károlymajor, Kislók parcella, Kislókpuszta, Kislóktelep, Nagylóktelep (egy része) kült. b.-eket Sárbogárdhoz csatolták; 1977: önálló tanácsának jellege községi közös tanáccsá alakult; 1984: Sárbogárdi nk. kör.; 1985: Sárbogárdi vk.; 1995: k. NAGYPERKÁTA I. 1773: Perkata (LL); 1780: Perkate, Perkátt, Perkat, Perkata (TL); 1785: Perkáta; 1880: Perkáta (Nagy-) (N); 1808: Nagy-Perkáta (JL); 1828: Perkata (LN); 1863: Perkáta (H); 1888: Nagy-Perkáta (H); 1902: Nagyperkáta (H); 1903: Nagyperkáta (TK) II/a 1863: Kis-Perkáta, Barát-Lakás, Bárányjárás, Forrás, Selymesmajor, Vastaghalom; 1864: Györgymajor, Lászlómajor, Mélyvölgy; 1895: Mélyvölgy, Györgymajor; 1907: Belmajor, Selyemmajor, Parragpuszta, Bárányjáráspuszta, Barátlakáspuszta, Vastaghalompuszta, Zsidókalapmajor, Forrásmajor, Külsőkisperkátapuszta, Mélyvölgy, Györgymajor, Lászlómajor, Gecsegtanya III. Össznépesség A népesség megoszlása anyanyelv szerint Év abszolút szám bázisviszonyszám 1857 100,0% magyar szlovák román német horvát vend délszláv cigány egyéb 1857 1144 100,0 1870 1635 142,9 1880 2050 179,2 19451 -7 ----97 1890 2177 190,3 21651 -7 ----4 1900 2284 199,7 22627 -14----1 1910 2412 210,8 23941 -121 ---4 1920 2101 183,7 20664 -231 ---7 1930 2451 214,2 2441--8 1 ---1 1941 2621 229,1 2613--7 --1 --1949 3816 333,6 38111 2 1 ----1 1960*1 2331 203,8 2327------4 -1970b) 1593 139,2 1980 1297 113,4 1297--------1990c) 1194 104,4 1193--- ---- Megjegyzés: 1785-ben Lók pr. és Kislók pr. 173 fő, 1950-ben 1453 fővel megalakult területéből Hantos nk., a) 1950-ben területéből községalakulás (1. V. pont) 1453 fővel; b) 1962-ben területátcsatolás (1. V. pont) 552 fővel; c) Nemzetiség szerint 6 fő román