Modellezés, 1972 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1972. augusztus / 8. szám
SZÜNIDEI REPÜLŐJÁTÉK KEZDŐKNEK Modellező óvoda „ÖCSIKE” siklómodell Másolással kezdjük a munkát, pontosan az eredeti rajzról, a rajzlapra másolt modellt vágjátok ki ollóval, hajtogassátok be a szaggatott vonal mentén, ragasszátok össze a szárnyat a törzzsel, orrtönköt a törzsre. Ügyelj, ne legyen egy felület sem elcsavarodva. Ha a modell nem repül kellően, az orrára ragassz egy kis ólomsörétet mindaddig, amíg szépen fog siklani. MECZNER ANDRÁS élversenyzőnk gyakorlati cikksorozata: Motorágytól a vezetőhuzalig — építési megoldások felfrissítése — A szabadon repülő modelleknél igen fontos, hogy a modell a kívánt időben „időzítsen”, illetve a vízszintes csillapító felbillenjen és a modell épségben földet érjen. Általában a csillapítót 40—45°-ra kell felbillenteni. Az egyes ábrán a mechanikus modelleknél használt megoldást mutatjuk be. Ha a vízszintes csillapítóbelépőléce baljából készül, úgy az ábrán látható módon egy 3X8-as fenyőlécbetéttel megerősítjük középen. Ehhez a 3X8-as fenyőléchez cérnázással és ragasztással rögzítjük a rézcsövet. Először áttekerjük magát a csövet ragasztós cérnával, majd ha helyére ragasztottuk, akkor a lécen át ismét cérnázzuk és többször bekenjük ragasztóval. A csövön átmenő acéldrót átmérője 0,8—1 mm legyen, a végeit kampósra visszahajlítjuk. A cső készülhet nagy orvosi injekcióstűből is (acélcső). A csövet úgy helyezzük el a belépőlécen, hogy azon elfordulva, a léc elején megütközve, legalább 40°-ra felbillenjen a vízszintes csillapító. A törzsre 1,5 mm vastag réteges lemez felfekvő lapot teszünk, melynek mindkét oldalán 0,8—1 mmes nyílások vannak a kampós végű acéldrótnak megfelelően. Ügyelni kell, hogy jól legyen felragasztva a törzsre, mert ez adja a vízszintes csillapító megfelelő helyzetét, irányát. Ennél a megoldásnál a felbillenéshez szükséges erőt egy külön gumiszál vagy acélrugó végzi. A kettes ábrán A/2-es és gumis modellek vízszintes csillapítójának általánosan használt felerősítési megoldását mutatjuk be. A törzsre egy 1,2 mm vastag réteges lemez felfekvő lap van ragasztva. Erre a lemezre elöl fenyőlécből egy ütköző felületet képezünk ki. A csillapító középvonalában, illetve az első V3 részében egy bambusz csapot ragasztunk, úgy, hogy oldalról nézve hátrafelé dőljön. Ezt jól be kell ragasztani. Ezen a csapon át és a törzsön át gumizzuk le a csillapítót. A gumiszál itt nem csak rögzít, hanem a felbillenését is végzi a csillapítónak. Szükséges a kilépőléc és a törzsvég között nylon huzalt használni, ezzel állítjuk be a felbillenés nagyságát. A harmadik ábrán látható megoldás lényegében azonos az első ábrán bemutatottal. Az eltérés a belépőléc alatti résziben van. A feltémázott és jól megragasztott rézcső alá egy 40°-ra lecsiszolt fenyőfa betétet ragasztunk. A betét hátsó éle (felfekvő része repülési helyzetben van), kb. 4—5 mm-rel hátrább legyen mint a 0,8—1 mm átmérőjű acéldrót forgáspontja. Ennél a megoldásnál a felerősítő gumi végzi a felbillenést is. Alkalmazható az összes szabadon repülő modellhez. réteges lemez 13