Modern Nyelvoktatás, 2012 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1-2. szám - Könyvszemle

Könyvszemle 93 középiskolás és felnőtt nyelvtanulók körében. Kutatásukban a résztvevőknek a csoportmun­káról alkotott véleményét és ennek a motivált viselkedésre gyakorolt hatását elemezték. Eredményeik szerint a csoportmunka során a felnőttek jobban igyekeznek angolul beszélni, és aktívabban dolgoznak. Ez a szerzők szerint azzal magyarázható, hogy ők a középiskolai diákokhoz képest a nyelvtanulás közeli hasz­nát is látják. E felmérés legfontosabb tanulsá­ga, hogy a csoportmunka elvégzésébe fekte­tett erőfeszítések, az angol nyelv használata és a csoportban átélt sikerélmények hatással vannak a nyelvtanulók motivált viselkedésé­re. A csoportmunkához pozitívabban viszo­nyulnak az angolnyelv-tudásukat középfokú­nak ítélő válaszadók, mint a nyelvtudásukat alapfokúnak tartó megkérdezettek. Ez azt je­lezheti a tanároknak, hogy a kezdő nyelvta­nulókat sokkal inkább ösztönözni és segíteni kellene a csoportmunkában való aktív rész­vételre, ezért szükséges a csoportdinamikát erősítő feladatok alkalmazása is. Vukics Gergely írásának célja annak be­mutatása, hogy a nyelvtanulók csoportról alkotott véleménye és a közösségen belüli kapcsolatok milyen hatást gyakorolnak a mo­tivált viselkedésre. E cél elérése érdekében a kérdőív, a szociometriai felmérés és a tanári interjú módszerének közös alkalmazásával vizsgálta egy Budapesthez közeli gimnázium négy különböző évfolyamán tanuló diákok­nak a saját tanulóközösségükhöz fűződő atti­tűdjeit, a csoporton belüli kapcsolatait, ezek összefüggéseit a nyelvtanulási motivációval, valamint a négy csoportot tanító tanároknak a csoportdinamikával és az általuk vezetett ta­nulócsoporttal kapcsolatos vélekedését. A ku­tatás eredményei megerősítik azt a tanári ta­pasztalatot, hogy azok a diákok motiváltabbak az idegen nyelv elsajátítására, akik pozitívab­ban viszonyulnak a csoportjukhoz, és jobban együttműködnek társaikkal. E három kvantitatív kutatás eredményeire támaszkodva Kivovics Judit A csoportdina­mika szerepe az angol nyelvtanuló csoportok működésében - intervenciós esettanulmány és Tóth Katalin A csoportdinamika szerepe kezdő tanulók idegennyelv-elsajátításában című tanulmányukban osztálytermi kör­nyezetben végzett kismintás kísérleti és kont­­rollcsoportos vizsgálataik eredményeiről számolnak be. Ezekben azt elemezték, hogy a csoportdinamikai folyamatokat elősegítő feladatok milyen hatást gyakorolnak a tanulók interperszonális kapcsolataira és a nyelvtu­dásuk fejlődésére. A kísérleti csoportban alkalmazott feladatok célja, hogy a nyelvi készségek fejlesztésén túl erősítsék a csoport­­kohéziót és a közösségen belüli kapcsolatokat. A kutatók mindkét vizsgálatban nagyon gaz­dag eszköztárral (szintfelmérő teszt, szocio­metriai és csoportértékelési kérdőív, a tanár és a diákok feljegyzései) elemezték e felada­tok beválását. Kivovics Judit B1-es szintre készülő csoportban, Tóth Katalin pedig kezdő nyelvtanulók körében a nyelvi funkciók (pél­dául bocsánatkérés, üdvözlés, kérés, panasz) tanulásán keresztül vizsgálta a csoportdina­mikai folyamatokat figyelembe vevő feladatok működését. Ezek alkalmazásával mindkét ku­tatásban a kísérleti csoportban erősödtek job­ban a kölcsönös kapcsolatok, e csoporton belül bátorítóbb légkör alakult ki, amely a kontroll­csoporthoz képest növelte a nyelvtanulási mo­tivációt, és pozitív hatást gyakorolt a tanulók eredményességére. Az eredményes nyelvtanulási folyamat el­képzelhetetlen a megfelelő célok kitűzése, a folyamat nyomon követése és értékelése nél­kül. A tanulási célok kijelölésében, a diákok és a tanár céljainak összehangolásában a cso­portdinamikának jelentős szerepe lehet. Ezeket vizsgálja Mezei Gabriella Csoportstruktúrák és a csoportdinamika című írásában, melyben nyolc nyelvtanárral készített interjúkutatásá­nak eredményeit mutatja be. A szerző rávilágít arra, hogy a megkérdezettek számára komoly kihívást jelent a célok folyamatos követése, felülvizsgálata, valamint gondot okoz a diákok céltalansága. A cikk lényeges következtetése, hogy a diákokat be kell vonni a célok megha­tározásába, nyomon követésébe, amit a cso­portdinamikai folyamatok is elősegíthetnek.

Next