Mohács és Vidéke, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-06 / 14. szám

1902. április 6. miatt más szórakozás hiányában szűkölködő közönségnek. Azt a bizalmat, melyet a közön­ség az egylet iránt mindenkor és most is tanú­sított, meg is hálálta busásan a Mohácsi Kát. Legényegylet műkedvelő társasága, mely oly kerekdeden legördülő s a technikai akadályo­kat játszi könnyedséggel leküzdő előadással gyö­nyörködtették a szívet és lelket, hogy derék­műkedvelőink ez alkalommal a szokottnál sok­kal nagyobb elismerést érdemelnek. Az a nem csekély áldozat, melyet ez alkalommal is hoz­tak, önmagában bírja legszebb jutalmát. Az elő­adás este 7­9 órakor vette kezdetét s eltartott egész x/112 óráig. Most megemlékezünk mind­azokról bővebben is, kik az est erkölcsi sike­réhez első­sorban hozzájárultak. Minthogy a höl­gyeké az elsőség, tehát azoknál kezdjük, s mint­hogy most a tavasz bájaiba lépünk, fölemlítem elsősorban szinielőadásunk tavaszának kedves szimbólumát, Kovács Ilonka kisasszonyt, ki most is mint ügyes és bájos naiva mutatkozott be a közönségnek. Igazán szépen játszott és bájo­san csicsergett, mint a szerelmes kis madár. Ru­­kóber Mariska kisasszony, ki a jótékony cél érdekében már harmadízben lépett a színpadra, minden hízelgés nélkül mondva, elbűvölte a kö­zönséget. Keresetlen játékával kedvesen és meghatóan alakította a főszerepet, melyben a húga becsülete megmentéséért feláldozó test­véri szeretetet ecsetelte, majd meg szép da­laival és híres firtos Estánnal űzött mókáival iparkodott sógorát, Márton gazdát meggyőzni arról, hogy fia csak őt szereti. Szóval játéka, dalai, kecses mozdulatai s bájosan pergő kis szája a közönség kedvencévé tették őt. Nem hiába mondogatták többen, hogy »ennivaló« volt a színpadon. — Anna, Márton gazda má­sodik feleségének szerepét Visegrádi Emma kisasszony játszotta, de nemcsak játszotta, ha­nem helyesen alakította is. A­ki látta őt a­­Kasza Jutkás főszerepében, annak újból el kell ismernie Visegrády kisasszony jeles színpadi tehetségét. A drámai elemet a hölgyek között ő képviselte. Mély érzelmű, lélektani motívumo­­mokon nyugvó játékát hangjával és arcjátéká­val, melyeken a szivében dúló fájdalmak kinyo­mata volt látható is iparkodott nyomatékossá tenni. A hálás közönség őt is bő tapssal jutal­mazta. Hartmann Juliska, ki szintén már több­ször szerepelt az egylet javára, valamint Kru­­setz Juliska kisasszonyok, előbbi Kata szerepé­ben mint csattogó-pattogó, a második mint örö­kösen »pityergő« menyecske kabinet alakítást nyújtottak. Nemes Annus és Mariska kisasszo­nyok mint szép bethlehemes leányok váltak ki a játék keretéből.­­ A férfiak közül első he­lyen említjük Ruppert Józsefet, a kát. legény­­egylet érdemes igazgatóját, ki híres firtos Estánt úgy alakította, hogy bármely ügyes színészszel is bátran kiáltotta volna a versenyt. Sokkal job­ban ismeri őt a közönség, semhogy hoszszadal­­masan kelljen játékáról beszámolnunk. Elég le­gyen annyi, hogy könnyekig megkacagtatta a közönséget. Botár Márton szerepében Nemes István, ez az intelligens fiatal iparos tűnt ki. Úgy jellegzetes maszkja, mint kellemes orgá­numa s minden pózolás nélküli drámai kitöré­sei ismét fényes tanújelét adták annak, hogy Nemes István a műkedvelő társaságnak egyik A kötet ára diszkötésben 8 frt. kapható minden hazai könyvkereskedésben , részletfizetésre is a kiadó Révai Testvérek irodalmi intézet rész­vénytársaságnál, Budapest, VIII., Üllői­ út 18. Az egész munka tizenkét kötet lesz. A mostani kötet a kilencedik, oszlopos tagja. Karlich Lajos, ki Andor nehéz szerepét játszotta, szintén dicséretet érdemel, mert a sikert, melyet aratott, főleg kitartó szorgalmával és ambíciójával érte el. Ifjú Szing­­stein János, Miklós szerepében igazán remekelt. Természetes bájjal alakította a bátortalan sze­relmes fiút. A közönség igazán gyönyörködött játékában. Wolf János, Rovó János, Barsánszky József, Czindery Sándor, Bechtold Ferenc, Kein­­rath József és Szabó Anuska kisasszony szintén ügyesen hozzájárultak kisebb szerepeikkel a da­rab sikeréhez. Midőn ezzel a szerepekről rövi­den beszámolunk, el nem mulaszthatom, hogy őszinte köszönetünket ki ne fejezzük Tonka Gyuláné ő nagyságának, ki a dalokat volt szí­ves zongorán kísérni, valamint Beberics Mihály és Kovácsics József uraknak, kik, előbbi mint súgó, utóbbi mint fáradhatatlan rendező biz­tosították az est sikerét. — Az előadáson fe­lülfizettek: Keserics Ferenc vo K, özv. Kese­­rics Károlyné 4 K, Deutschbauer István és Szommer Gyula 3—3 K-t, K. M., N. N., és Si­­monkovics Mátyás 2 — 2 K-t, Auber István, Ko­vácsics Józsefné 1­26 —120 K-t, Fredrich József 1 K-t, Schwab Mátyás és Stáhl Lajos 60—60 f-t, Némethy Ferenc 50 f-t, Erős Ferenc, Szokody Árpád 40 - 40 f-t, Gulyás Ferenc 20 f-t. — Fogadják a* nemesszivü adakozók ez után is az egylet hálás köszönetét. — Iskolai ünnepély. Az izr. iskolában az április 11-iki ünnepélyt a következő progam­­mal tartják meg. 1. Himnusz, énekeli a gyermek­kar. 2. Megnyitó, tarja Darvas Gyula tanitó. 3. A vén zászlótartó, szavalja Pollák Ernő IV. o. t. 4. ünnepi beszéd, tartja Székely Lajos tanító. 5. Magyar vagyok, szavalja Flesch Miklós II. o. t. 6. Adjon Isten, énekli a gyermekkar. 7. Kik voltak a honvédek? szavalja Kaufmann Tivadar III. o. t. 8. lei pici deák vagyok én, énekli a gyermekkar. 9. Tavaszkor, szavalja Flei­scher Rózsi III. o. t. 10. Bem, szavalja Perl La­, jós 1. o. t. 11. Szózat, énekli a gyermekkar. — Országgyűlési képviselőválasztók. A mohácsi választókerületben az országgyűlési képviselőválasztók 1903. évre érvényes névjegy­zékének kiigazításával megbízott küldöttségek e hó 3-án fejezték be működésüket. A belügy­miniszter rendelete folytán a küldöttségek nem írták össze az összes választókat, hanem a válasz­tók 1902. évi névjegyzékének s az illető község adófőkönyvének összevetése alapján följegyezték egyfelől azokat a polgárokat, akik eddig vá­lasztók nem voltak, de időközben választói jogo­sultságokat nyertek; másfelől azokat, akiknek jogosultsága akár elhalálozás, akár az adóalap megszűnése folytán avagy más törvényes oknál fogva megszűnt. Újonnan fölvétetett az egész választókerületben 341, kimaradt 401 polgár s igy a választók száma az 1902. évihez képest 60-nal apadt; aránytalanul nagy az apadás Német-Bóly községben, a­hol 16 új választóval szemben 64 régi választó maradt ki s igy az apadás itt 48, vagyis az eddigi 167 választó helyett 1903-ban csak 119 lesz Német-Bólyban a választók száma. Ehhez képest az egész vá­lasztókerület választóinak száma 1903-ban 3207. Ezek községenként a következőleg oszlanak meg: Baar 63, Babarc 93, Borjád 73, Dályok 169, Doboka 1, Duna-Szekcső 520, Izsép 162, Kis- Nyárád 40, Kölked 82, Lancsuk 141, Liptód 58, Maiss 151, Mohács 923, Nagy-Nyárád 115, Német-Bóly 119, Pócsa 27, Rác-Görcsöny 53, Rác-Tőttős 86, Somberek 190, Szabar 53, Szajk 68, Udvar 3 és Versend 65. A mohácsi járáshoz tartozó Darázs, Herceg-Márok, Kisfalud és Bo­­dolya községek még mindig a dárdai választó­­kerület kiegészítő részei. — Új körorvos: Magyar-Bolyban e hó 3-án dr. Papp Gyulát választották meg kör­orvossá. — Segédlelkészek áthelyezése. A me­gyés püspök Lajos Gyula káplánt Baranya- Baánból Tolnára és Biscan Vitust Szajkról Ba­­ranya-Baánba helyezte át. — Tarka Színpad. Április 1-én kezdte meg a Molnár Gyula igazgatása alatt álló «Tarka Színpad» egy hétre bejelentett szereplését saj­nos, üres nézőtér előtt oly kevés érdeklődés mellett, hogy a csütörtöki előadást kénytelen volt elhalasztani. A «Tarka Színpad» tagjai egyenként mutatkoznak be, ki-ki olyan szerep­ben, a­mely tehetségének leginkább megfelel, így M. Jászai Mariska és Bátori Béla együttes­ének és táncduettjeikkel keltenek rendesen élénk derültséget. Bándy Rózsika szépen csengő hang­jával előadott kuplékkal igyekszik lekötni a közönség figyelmét. Sipos Margit a víg magánjelenetekben otthonos, melyeket több­nyire kedves naivsággal szokott elszavalni. Hamar megnyerte a megjelenő kis számú közönség rokonszenvét Molnár Gyula igazgató, ki külö­nösen az első napon előadott «Gyáva» c. mono­lógban mutatta be kiváló drámai tehetségét, színe­zéssel és alakítással domborítván ki a lélek és test küzdelmeit. De komikai játéka is kifogás­talan. A kedden előadott «Fehér Othello» és a szerdai« A házasélet sótartója» egy felvonásos vígjátékok előadása eléggé gördülékeny volt, bár az előbbiben Sipos Margit egy sajnálatos, de szerencsére nem komoly kimenetelű baleset következtében sehogy sem tudott érvényesülni, ellenben «A házasélet sótartójá»-ban jó han­gulattal, élénken és teljesen beleélve magát szerepébe, játszott. Igen szimpatikus benyomása Bátori Béla, ki jó humorával és ügyes móká­ival kedveltette meg magát. Általában az össz­benyomás kedvező, a­miért is nagyobb figye­lemre és pártfogásra ajánljuk a «Tarka Szinpad»-ot, mely azt a maga elé tűzött feladatát, hogy az obskúrus német «zengerájok»-ot a vidéken is kiszorítsa, ambícióval és elég hivatottsággal tölti be. — Tanítóválasztás Lancsukon. A lancsuki r. kat. iskolaszék húsvéthétfőn tartott ülésén hét pályázó közül Hengl Boldizsár szentgáli ta­nítót választotta meg kántortanítóvá. — Jutalom. Fischer József baranyavári és Herr Sebestyén kéméndi tanítók a magyar nyelv sikeres tanításáért 100—IOO­K jutalomban ré­szesültek. — A sorozás részletes napirendje. A so­rozó bizottság a hadkötelesek hadi szolgálatra való képességének megállapítását folyó hó 16., 17., 18. és 19-ik napjain a következő napirend szerint fogja végezni: április hó 16-án: Mohács nagyközség; 17-én Duna-Szekcső, Baar, Sombe­rek, Szabar, Rác-Görcsöny, Doboka, Kisfalud és Bodolya ; 18-án Lancsuk, Babarc, Kis-Nyárád, Kölked, Versend, Szajk, Liptód, Maiss, Nagy- Nyárád, Darázs, Herceg-Márok; 19-én Német- Bóly, Dályok, Udvar, Izsép, Rác-Töttös, Pócsa és Borjád községek hadköteles ifjait fogják meg­vizsgálni. A sorozás, melyre az 1881., 1880. és 1879-ik években született hadkötelesek vannak fölhiva, naponkint reggel 8 órakor kezdődik. A sorozó bizottság előtt, mely a fölszólamlásokat, a családi tekintetekből vagy a tanítóképzői ta­nulmányok befejezhetése céljából való szabad­ságolás s az egyévi tényleges szolgálat kedvez­ményének megadása iránti kérvényeket is elin­tézi, a hadkötelesekkel együtt ezeknek a kere­setképesség tekintetéből megvizsgálandó férfiro­konai is kötelesek megjelenni. — Boszniába! A pécsi 52-ik gyalogezred 3-ik zászlóalja e hó 3-án reggel indult el Pécs­ről Szolacra, Boszniába, új állomáshelyére. Az ezrednek Kaposvárott állomásozó zászlóalja teg­nap érkezett Pécsre. — Futó­tűz a Duna partján. A mohácsi úrbéresek közös tulajdonában levő «Harci Zátony» nevű erdő fiatal ültetésébe ismeretlen tettes tü­zet dobott, minek következtében 170 öl hosz­­szuságban és 4—12 méter szélességben a Duna partján futó tűz támadt. Szerencsére Finta La­jos erdőszolga észrevette a tüzet és több mo­hácsi lakos segítségével eloltotta azt. — Tisztújitás Német-Bólyban. Szinkovich Károly járási főszolgabíró e hó 4-én Német- Bóly nagyközségben tisztújító széket tartott. Megválasztották: bíróvá: Schneider József, he­lyettes bíróvá: id. Morschhauser Vilmos, pénz­tárossá: Reisz Károly, esküdtekké: Schneider Jakab, Beck János, Glück János, Beck Ádám, Scheffer Károly, Gradwohl György, Hauptmann Albert és Fűrész János, közgyámmá Kresz Ferenc. — Estély jövedelme. Az Első Mohácsi Jótékony Nőegylet s a Mohácsi Kaszinó által húsvéthétfőn közösen rendezett estélyen befolyt 243 K 70 f, kiadás volt 116 K 58 f, maradt tiszta jövedelem 127 K 12 f. Ez alkalommal fölülfizettek: Keserics Ferenc 10 K-t, Német Lipót 6 K-t, dr. Bernáth Samu,­ Szinkovich Ká­roly, Visy Lajos, Weisz Lajos és Weisz Mariska 2—2 K-t, Hrezda Kálmán 1 K 70 f-t, Jilly Gyula és Tyeszits Sándor 1 — 1 K-t. Fogadják úgy a szives közreműködők, mint a fölülfizetők a rendezőség köszönetét. — Nyugdíjazott tanitó. Fauhl Alajos, kis­­nyárádi kántortanitót 1092 K nyugdíjjal ez évi április 1 -től nyugdíjazták. — Kántor kinevezés. A megyés püspök Wiesler József nyugdíjazott szűr­ tanítót Bor­­jádra a most rendszeresített kántori (nem ta­nítói) állásra kinevezte. — Lövés önvédemből. Mirkovics Radó dunaszekcsői kovácslegény és Tasch Ádám parasztlegény egymással összekülömbözvén, az előbbi az utóbbit megütötte. Ezért ez bosszút forralva egyik pajtásával április 1-én este felé megleste a kovácslegényt, midőn ez a műhely­ből lakására távozott. Mirkovics élvén a gya­núval, hogy őt bántalmazni akarják, kis revol­vert dugott a zsebébe. Mikor kilépett a kapun, csakhamar észrevette a reá leselkedőket s visz­szavonult az udvarba. Később ismét neki indult, de ekkor a leselkedők hirtelen előtte termettek s ütötték őt. Erre Mirkovics — mint előadja — önvédelemből előrántotta forgópisztolyát és rá­sütötte Tasch Ádámra, de a golyó ennek csak a kabátját súrolta. A csendőrség Mirkovicsot a mohácsi kis. járásbírósághoz kisérte, mely őt gyilkossági kísérlet miatt előzetesen letartóztatta. — Hol lehet okmánybélyeget kapni? Értesítjük olvasóinkat, hogy mostantól fogva Auber Károly kereskedésében is lehet okmány­bélyeget venni. Magyaroszágnak ezt a nagyobb és komolyabb szerepét Európa népei közt rajzolja meg az uj történet. Megmutatja a fonalakat, melyek a mi sorsunkat a többi népekével összefűzték. A világ történetét írja s a magyartól csak azt veszi be, a mi az egészhez tartozik. És ime, ott találjuk az egész magyar történetet. Bizonysága annak, hogy Magyarország mindig kivette a részét Európa éle­­téből, mint a tenger föl nem látszó fenekén, át­átcsapott rajta minden hullám, a­mit ma a törté­netben látunk. Hogy ezt bebizonyította, ez az új világtörté­netnek a hazafi érdeme. Nem a szó szűk, soviniszta értelmében, hanem a nagy, emberi értelemben. Egy országot, egy népet kapcsolt be az emberiség ki­fejlődésének rajzába. Akármely nemzet volna az érdeme, becse egy volna e munkának; de a mi szemünkben mégis nagyobb ez, ha ez a nemzet épen mi vagyunk. Az új kötet XIV. Lajos korával kezdi s Katalinnal és Mária Teréziával végzi. Közbe bőven el van mondva a török hódoltság megszüntetésének egész története s Rákóczy világbujdosása, nem magyar, hanem európai szempontból. Az illusztrá­ciók közt van egy csomó új képe Mária Teréziá­nak, köztük egy, melynek eredetije elefántcsontra van rajzolva s most Strobl birtokában van. A kö­vetkező kötet II. József korát adja s a francia for­radalom történetét. Mohács és Vidéke 3. oldal.

Next