Mohács és Vidéke, 1910 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-19 / 25. szám

2. oldal. Mohács és Vidéke 1910 junius 19. Indítvány. — Városi építkezések. — A város elöljárósága az építészeti bizottság határozatából kifolyólag beszerezte a két városi telekre vonatkozó építési alaprajzokat, homlokzati rajzokat, valamint az átlagos költségszámítást, nem­különben a jövedelmezőségre vonatkozó adatokat, és mindezek bemutatása és megismertetése mellett elfogadott és a képviselőtestületi közgyűlés elé leendő terjesztés céljából az építészeti bizottsághoz a kö­vetkező indítványt nyújtotta be . Alulírottak tisztelettel indítványozzuk: hatá­rozza el a képviselőtestület az óvárosháza telkén a jelenlegi épület teljes lerombolása mellett egy eme­letes kórháznak oly méretű fölépítését, hogy a Ki­rály­ utca felől a telek egész hosszban, a Vörösmarty­­utca felől pedig a tűzoltó-őrtanya istálló helys­é­­géig, tehát 42,5 folyóméter hosszban építtessék be; továbbá határozza el a jelenlegi városháza telkén a mostani épület lerombolása és anyagának felhasz­nálása mellett szintén új, egyemeletes és a telek három szélének (Király-, Szentháromság-utcákon és az Angyal-féle telekkel határos oldalon) teljes be­építésével emelendő városháza építését. Határozza el ezt pedig olykép, hogy elsősorban megépítendő az óvárosháza telkén emelendő bérház (1910. évi október 1-től kezdve 1911. évi július 1-ig), amikor is a városi hivatalok ideiglenesen ide áthelyezen­dők lesznek. Azután 1911. évi augusztus hó 1 -től 1912. évi október hó 1-ig tartó időben megépí­tendő a jelenlegi helyén az uj városháza, amikor is a hivatalok ide bevonulván, az óvárosháza telkén emelt uj bérház haszonbérbe lesz adható, valamint az uj városházában levő főutcai üzlethelyiségek is. Az építés irányelveire indítványunk az, hogy az óvárosháza telkén a király utcai földszinti részen üzlethelyiségek készítendők, a Vörösmarty­ utcában pedig két lakás lesz készítendő. E szerint volna a 35,8 méter hosszú főutcai részen a saroknál a Vörösmarty-utcába is benyúlva hat üzlethelyiség, (kisebb-nagyobb vegyesen), továbbá lenne a Vörös­­marty-utcában egy nagyobb és egy kisebb lakás. Az emeleten pedig lenne három nagyobb lakás. A jelenlegi városháza főutcai részének 39 folyóméter hosszú földszintjén pedig lenne összesen hat nagyobb méretű üzlet, a többi részen csupa hivatalos helyiség. Az Angyal-féle telek melletti udvari rész fél­tetője volna építendő és emeleti része nyitott fo­lyosóval ellátandó. Itt nyernének elhelyezést a jegy­zői és pénztári irattárak, hivatalszolga szobája és egyes ritkábban használt hivatalos helyiségek. A Szentháromság­ utcában az emelendő épület az utca vonalába kihozandó. Az építkezés költségeinek fedezetéül jelöljön meg a közgyűlés 50 éves törlesztéses kölcsönt, melynek évi törlesztéséről az előálló bérjövedelmek fölhasználásával évről-évre a költségvetésben fog a város gondoskodni. Mégis használja föl a város az építés költségeihez az építés idején netán meglevő készpénz-törzsvagyont és az italmérési kártalaní­tási kötvény még meglevő pénzértékét. Utasítsa a közgyűlés a városi középítkezések tárgyában kiküldött bizottságot, hogy a tervezés részleteinek megbeszélése céljából lépjen mielőbb érintkezésbe Pilch Andor okleveles műépítészszel és vele a tervezési munkálatok díjazására nézve alkudjék meg, erről a képviselőtestületnek tegyen jelentést, hogy a közgyűlés a megbízást részére megadhassa. Indokolás. Hogy az óvárosháza telkének beépítése és egy új városháza emelése milyen elodázhatatlan, kiáltó szükségesség, az annyira köztudomású és el­ismert dolog, hogy a részletes fejtegetéssel bizo­nyára csak megsértenék a képviselőtestületet, amely­nek kétségtelenül egyetlen egy tagja sincs, aki ezt a kényszerűséget és szükségességet be nem látná. Ugyanazért indokolásunkban inkább arra ter­jeszkedünk ki részletesen, minő megterheléssel járna ez a kettős középítkezés. Az elöljáróság egyes érdeklődőkkel beható tárgyalásokat folytatott és ezen tárgyalások során , illetve a beadott írásbeli ajánlatok alapján az elöljáróság a következő biztos adatokkal rendelkezik : 1. Az óvárosházi bérházat illetőleg. Az Armauld­­ház mellett egy kisebb méretű üzlethelyiségért és mögötte kisebb igényű udvari lakásért 1100 K; egy nagyobb terjedelmű üzletért (6 méter) 900 K; egy kisebb üzletért 450 K, egy kisebb üzletért 450 K; egy nagyobb üzletért (10 méte) 1200 K, egy üzletért és földszinti nagyobb lakásért 2000 K, egy kisebb lakásért 700 K lett ígérve. Az emeleti lakásokért (2 nagyobb, egy középszerű) 3100 K. Az egész épületnek egy évi bérjövedelme tehát volna 9900 K. 2. A városháza 39 folyóméter hosszú főutcai vonalán nagyon szép 6 (hat) üzlethelyiség volna létesíthető. Egy-egy üzletre 6 méter széles utcai vonal esnék. Ezekért az üzletekért a beérkezett ajánlatok alapján kapnánk 5100 koronát. A két épület emelésével tehát összesen 15000 K, esetleg 15600 K évi jövedelemhez jutnánk, ami körülbelül teljes összegében új jövedelemnek ve­hető, mivel a jelenlegi városháza eddig nem jöve­delmez semmit, az óvárosháza pedig összesen 860 koronát jövedelmezett, amelyből azonban a folyto­nos költséges tatarozások bizony nem sokat hagy­tak meg. A kimutatott jövedelemmel szemben a terhe­lések a következők : Pilch Andor a vele közölt méretek és adatok elbírálása alapján a „Korona“ építésénél már meg­állapított egységárak szerint írásban oda nyilatko­zott, hogy az óvárosházi épületet legföljebb 115000 korona, az új városházát pedig — arra való tekin­tettel, hogy ennek most már a Korona nagyszállo­dához kell igazodnia és mint legelső, legfőbb köz­épület, külső kiképzésben annál silányabb, szeré­nyebb nem lehet, bár a beépítendő telek kisebb méretű is — 140.000 K költséggel; a kettőt együtt­véve tehát 255.000 K költséggel lehetne meg­építeni. A 255.000 K összeg , illetve a városházi be­rendezéssel és egyéb előre nem láthatókkal talán 275.000 - 50 éves törlesztéses kölcsön útján való beszerzése esetén az évi annuitást 5.5°/c-al számít­ván, az évi törlesztési részletekre szükségünk volna 14.850 koronára, mi a fent kimutatott évi 15.000­­ koronában teljes fedezetet talál. Nyivánvaló tehát, hogy az óvárosházi telek beépítése és az új városház megépítése a községre újabb terhet egyátaljában nem róna. Az évi fenn­tartási költség is egyelőre bizonyára alig volna több, mint a mai, régi épületeknél. Az adótól 8 évig , illetve jórészben 10 évig, a hivatalos helyiségek tekintetében pedig állandóan mentesek volnánk, s így az első nyolc­-tíz évben még ezen a címen sem terhelne bennünket költségtöbblet. Sokkal kedvezőbb anyagi eredményt érhetünk azonban el, ha ezen középületek emeléséhez is az italmérési kötvényen alapuló és még meglevő 181.200 K saját pénzünket, teh­át a legolcsóbb kölcsönt, továbbá a készpénz-törzsvagyonunkat ven­­nők igénybe. Ebben az esetben számításunk a következő volna. Szükséglet. Ovárosházi építési költség .... 115.000 K Uj városházi „ „ .... 140.000 K Vegyük ehhez még az uj városháza be­rendezési költségét, a tervezési és művezetési költségeket . . . 20.000 K Szükséglet főösszege: 275.000 K Fedezet: 1. A már tényleg eladott házhelyek vétel­árából és a meglevő készpénz törzsvagyonból van 41.000 K, az eddig még eladásra kerülő — kastély melletti — üres telek eladásából minimálisan re­mélhető 16.000 K, lenne tehát fölhasználható törzs­vagyon .............................................. 57.000 K. 2. Ehhez 50 éves törlesztési kötele­zettségének kikötésével a regale-pénzből 181.200 K. 3. Némely eddig értéktelen ingatla­nok vételára minimálisan, vagyis négy­­szögölenkint csak 30 filléres átlagban is 37.000 K. Főösszeg : 275.200 K. A jövedelem-számítás ekként nézne ki: Évi jövedelem: 1. Óvárosháza bérlete évi . . . 9900 K. 2. Az újvárosháza bérlete évi . . 5100 K. Előálló jövedelem évi főösszege 15.000 K. Évi teher. 1. A meglevő 57.000 K és az eladandó in­gatlanokból remélhető 37.000, összesen tehát 94.000 korona készpénztörzsvagyonnál elvesztenék a pénz­intézeti 40­0-os kamatot, tehát . . . 3760 K-t. 2. Az igénybe veendő 181.200 K regale pénznél elvesztenék az évi 4,5%-os kamatot ..............................................6154 K-t. Ezenfelül 50 éven át félévenkint előleges rész­letekben oly összeget kellene elhelyeznünk, hogy ez 50 év alatt 4%-os kamatos­ kamattal 181.200 K tőkére növekedjék; (t. i. a regale kötvény vissza­térítendő lesz) vagyis tőke­törlesztés címén az évi annuitási részletekre 0.628%-ot kell számítanunk, ami megfelel évenként . . . . . . 1138 K. Vagyis az évi teher volna..................... 11052 K. Ebből látható, hogy ilykép az új városháza építési és berendezési költségei által szükségelt összeg is ezen az úton beszerezhető volna akként, hogy az előálló új jövedelmekkel teljesen törleszt­­hető volna az egész befektetett összeg, sőt még fö­lösleg lenne 3998­­, ami az adómentességi idő le­jártával az adót is teljesen födözné és fönntartási költségekre is bőven elegendő volna. Összegezvén már most a ténybeli adatokon alapuló számítást, mind a három városi nagy telek (Korona, Óvárosháza, Újvárosháza telke) beépítésére vonatkozólag a mérlegünk következőképpen alakul. Az építési és berendezési költségek összegei: 1. A Koronánál .........................K 200.000 2. Az óvárosházánál . . . . K 115.000 3. Az újvárosházánál tervezésekkel és berendezéssel...................................K 160.000 Összes befektetés K 475.000 A-­­elynek fedezetül szolgál: 1. Az italmérési kártalanítási köt­vény feloldott pénzértéke . . . . K 381.200 2. Eddig teljesen gyümölsözetlenül heverő községi ingatlanok eladásából be­folyt, illetve befolyó vételár. ... K 94.000 Összes fedezet K 475.200 A jövedelmezőségi számítás a következő: 1. Az italmérési kötvény után kaptunk eddig 41/2%-ot, K 17.154. . 2. A 94.000 K vételár pénzintézetnél volna elhelyezendő, jövedelmezne tehát 4%-ot, vagyis K 3.760. A 475.200 K. pénz egy évi jövedelme pedig lenne, bár a városháza — mint hivatalos helyiségekül szolgáló épület — legnagyobb részben inproduktív, a következő: 1. A Korona vendéglőért és beren­dezési tárgyaiért befolyó évi bér . K 14.450 2. Az óvárosházi bérház után évi bér K 99 00 3. Az újvárosháza üzlethelyiségei­­ utáni évi bér................................K 5.100 Összes évi jövedelem K 29.450 Vagyis az ingatlanok évi hozadéka a reájuk fordított pénzösszeg évi hozadékánál 8536 koroná­val kedvezőbb. Ha már most az italmérési kártalanítási köt­vény egyenértékét, a 381.200 K-t 50 év alatt mi­magunknak vissza akarjuk fizetni, erre a célra 4%-os kamatozás mellett 50 éven át évenként (fél­éves előleges részletekben) el kelene helyeznünk 2394 koronát. És így még ennek a tőkének a visszafizetése után is maradna jövedelmi többlet évenkint 6142­­. Ami az adókra és fentartási költségekre ele­gendő. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy helyes, igazán reális számítás szerint a városházi hivatalos helyiségek bére egyenértékét is számításba kellene vennünk a jövedelmezőség számításánál, vagyis azt az összeget, amelyet ilyen helyiségekért bér fejében fizetnünk kellene; nyilvánvaló tehát, hogy ebben az esetben ez a 6142 K tiszta többlet legalább 15.000 K összeget mutatna. Mindezekből következik, hogy: 1. A három városi teleknek emeletes épüle­tekkel való beépítése, amivel egyrészt egyszerre városunknak három valóságos szégyenfoltját tüntet­tük el és városunkat szinte megszépítettük,­­ egyetlen fillérnyi pótadó emelkedést nem okoz. 2. Ezekkel az építkezésekkel a közjövedel­meinket fokozzuk. 3. Ezekkel az építkezésekkel törzvagyonun­­kat is megnöveljük, mert 50 év múlva megvan a három szép emeletes középület és megvan a 381.200 koronás italmérési kártalanítási összeg is. Mindezek az adatok a legékesebben szóló érvek az építkezés elhatározása mellett, bár ettől eltekintve is már nyilvánvaló mindenki előtt az építkezéseknek kikerülhetetlen szükségessége város­­szépítési, városfejlesztési célokból, sőt a jobb be­­látású városi polgár a két városházi telek beépí­tésére bizonyára még áldozatok árán is készségesen elhatározná magát. Szaporodás. A nemzeti erőanyag gyűjtésének, a nemzeti élet vérkeringésének érdekes képét tárja elénk a statisztikai hivatal legújabb füzete, melynek meg­elevenedő számsorai országunk szaporodásának ör­vendetes lendületét tanúsítják. Az ország dicsérete azonban nem illeti meg egyszersmind Mohács városát is. Mohácson ugyanis a népmozgalom április havi mérlege ezt a hullámzást mutatja: élve születés volt .........................38 (tavaly 44) meghalt helybeli..............................36 (­­ 38) szaporodás...........................................2 ( 3­6) Látnivaló, hogy a tavalyi április termékenyebb volt az ideinél, mert a hivatalos számontartók szerint a születések száma megcsappant. Kedvezőtlen az eredmény akkor is, ha a múlt év első harmadának adatait a folyó esztendő hasonló időszakának adatai­val hasonlítjuk össze. A múlt év első harmada ugyanis 31 főnyi néptermést hozott Mohácsnak, az 1910. esztendő pedig kénytelen szerény 13 főnyi szaporulattal beérni. Hogy ez a szaporulat ijesz­tően jelentéktelen, azt városunknak az egynépességű helyekkel való összehasonlítása szembeszökően iga­zolja. íme hadd beszéljenek a számok: A s­ év első harmadában a természetes szapo­rodás volt: Minden valódi doboz 25 dobot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Minden valódi doboz 25 dobot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó­­ Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak

Next