Mohács és Vidéke, 1910 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-19 / 25. szám
2. oldal. Mohács és Vidéke 1910 junius 19. Indítvány. — Városi építkezések. — A város elöljárósága az építészeti bizottság határozatából kifolyólag beszerezte a két városi telekre vonatkozó építési alaprajzokat, homlokzati rajzokat, valamint az átlagos költségszámítást, nemkülönben a jövedelmezőségre vonatkozó adatokat, és mindezek bemutatása és megismertetése mellett elfogadott és a képviselőtestületi közgyűlés elé leendő terjesztés céljából az építészeti bizottsághoz a következő indítványt nyújtotta be . Alulírottak tisztelettel indítványozzuk: határozza el a képviselőtestület az óvárosháza telkén a jelenlegi épület teljes lerombolása mellett egy emeletes kórháznak oly méretű fölépítését, hogy a Király utca felől a telek egész hosszban, a Vörösmartyutca felől pedig a tűzoltó-őrtanya istálló helységéig, tehát 42,5 folyóméter hosszban építtessék be; továbbá határozza el a jelenlegi városháza telkén a mostani épület lerombolása és anyagának felhasználása mellett szintén új, egyemeletes és a telek három szélének (Király-, Szentháromság-utcákon és az Angyal-féle telekkel határos oldalon) teljes beépítésével emelendő városháza építését. Határozza el ezt pedig olykép, hogy elsősorban megépítendő az óvárosháza telkén emelendő bérház (1910. évi október 1-től kezdve 1911. évi július 1-ig), amikor is a városi hivatalok ideiglenesen ide áthelyezendők lesznek. Azután 1911. évi augusztus hó 1 -től 1912. évi október hó 1-ig tartó időben megépítendő a jelenlegi helyén az uj városháza, amikor is a hivatalok ide bevonulván, az óvárosháza telkén emelt uj bérház haszonbérbe lesz adható, valamint az uj városházában levő főutcai üzlethelyiségek is. Az építés irányelveire indítványunk az, hogy az óvárosháza telkén a király utcai földszinti részen üzlethelyiségek készítendők, a Vörösmarty utcában pedig két lakás lesz készítendő. E szerint volna a 35,8 méter hosszú főutcai részen a saroknál a Vörösmarty-utcába is benyúlva hat üzlethelyiség, (kisebb-nagyobb vegyesen), továbbá lenne a Vörösmarty-utcában egy nagyobb és egy kisebb lakás. Az emeleten pedig lenne három nagyobb lakás. A jelenlegi városháza főutcai részének 39 folyóméter hosszú földszintjén pedig lenne összesen hat nagyobb méretű üzlet, a többi részen csupa hivatalos helyiség. Az Angyal-féle telek melletti udvari rész féltetője volna építendő és emeleti része nyitott folyosóval ellátandó. Itt nyernének elhelyezést a jegyzői és pénztári irattárak, hivatalszolga szobája és egyes ritkábban használt hivatalos helyiségek. A Szentháromság utcában az emelendő épület az utca vonalába kihozandó. Az építkezés költségeinek fedezetéül jelöljön meg a közgyűlés 50 éves törlesztéses kölcsönt, melynek évi törlesztéséről az előálló bérjövedelmek fölhasználásával évről-évre a költségvetésben fog a város gondoskodni. Mégis használja föl a város az építés költségeihez az építés idején netán meglevő készpénz-törzsvagyont és az italmérési kártalanítási kötvény még meglevő pénzértékét. Utasítsa a közgyűlés a városi középítkezések tárgyában kiküldött bizottságot, hogy a tervezés részleteinek megbeszélése céljából lépjen mielőbb érintkezésbe Pilch Andor okleveles műépítészszel és vele a tervezési munkálatok díjazására nézve alkudjék meg, erről a képviselőtestületnek tegyen jelentést, hogy a közgyűlés a megbízást részére megadhassa. Indokolás. Hogy az óvárosháza telkének beépítése és egy új városháza emelése milyen elodázhatatlan, kiáltó szükségesség, az annyira köztudomású és elismert dolog, hogy a részletes fejtegetéssel bizonyára csak megsértenék a képviselőtestületet, amelynek kétségtelenül egyetlen egy tagja sincs, aki ezt a kényszerűséget és szükségességet be nem látná. Ugyanazért indokolásunkban inkább arra terjeszkedünk ki részletesen, minő megterheléssel járna ez a kettős középítkezés. Az elöljáróság egyes érdeklődőkkel beható tárgyalásokat folytatott és ezen tárgyalások során , illetve a beadott írásbeli ajánlatok alapján az elöljáróság a következő biztos adatokkal rendelkezik : 1. Az óvárosházi bérházat illetőleg. Az Armauldház mellett egy kisebb méretű üzlethelyiségért és mögötte kisebb igényű udvari lakásért 1100 K; egy nagyobb terjedelmű üzletért (6 méter) 900 K; egy kisebb üzletért 450 K, egy kisebb üzletért 450 K; egy nagyobb üzletért (10 méte) 1200 K, egy üzletért és földszinti nagyobb lakásért 2000 K, egy kisebb lakásért 700 K lett ígérve. Az emeleti lakásokért (2 nagyobb, egy középszerű) 3100 K. Az egész épületnek egy évi bérjövedelme tehát volna 9900 K. 2. A városháza 39 folyóméter hosszú főutcai vonalán nagyon szép 6 (hat) üzlethelyiség volna létesíthető. Egy-egy üzletre 6 méter széles utcai vonal esnék. Ezekért az üzletekért a beérkezett ajánlatok alapján kapnánk 5100 koronát. A két épület emelésével tehát összesen 15000 K, esetleg 15600 K évi jövedelemhez jutnánk, ami körülbelül teljes összegében új jövedelemnek vehető, mivel a jelenlegi városháza eddig nem jövedelmez semmit, az óvárosháza pedig összesen 860 koronát jövedelmezett, amelyből azonban a folytonos költséges tatarozások bizony nem sokat hagytak meg. A kimutatott jövedelemmel szemben a terhelések a következők : Pilch Andor a vele közölt méretek és adatok elbírálása alapján a „Korona“ építésénél már megállapított egységárak szerint írásban oda nyilatkozott, hogy az óvárosházi épületet legföljebb 115000 korona, az új városházát pedig — arra való tekintettel, hogy ennek most már a Korona nagyszállodához kell igazodnia és mint legelső, legfőbb középület, külső kiképzésben annál silányabb, szerényebb nem lehet, bár a beépítendő telek kisebb méretű is — 140.000 K költséggel; a kettőt együttvéve tehát 255.000 K költséggel lehetne megépíteni. A 255.000 K összeg , illetve a városházi berendezéssel és egyéb előre nem láthatókkal talán 275.000 - 50 éves törlesztéses kölcsön útján való beszerzése esetén az évi annuitást 5.5°/c-al számítván, az évi törlesztési részletekre szükségünk volna 14.850 koronára, mi a fent kimutatott évi 15.000 koronában teljes fedezetet talál. Nyivánvaló tehát, hogy az óvárosházi telek beépítése és az új városház megépítése a községre újabb terhet egyátaljában nem róna. Az évi fenntartási költség is egyelőre bizonyára alig volna több, mint a mai, régi épületeknél. Az adótól 8 évig , illetve jórészben 10 évig, a hivatalos helyiségek tekintetében pedig állandóan mentesek volnánk, s így az első nyolc-tíz évben még ezen a címen sem terhelne bennünket költségtöbblet. Sokkal kedvezőbb anyagi eredményt érhetünk azonban el, ha ezen középületek emeléséhez is az italmérési kötvényen alapuló és még meglevő 181.200 K saját pénzünket, tehát a legolcsóbb kölcsönt, továbbá a készpénz-törzsvagyonunkat vennők igénybe. Ebben az esetben számításunk a következő volna. Szükséglet. Ovárosházi építési költség .... 115.000 K Uj városházi „ „ .... 140.000 K Vegyük ehhez még az uj városháza berendezési költségét, a tervezési és művezetési költségeket . . . 20.000 K Szükséglet főösszege: 275.000 K Fedezet: 1. A már tényleg eladott házhelyek vételárából és a meglevő készpénz törzsvagyonból van 41.000 K, az eddig még eladásra kerülő — kastély melletti — üres telek eladásából minimálisan remélhető 16.000 K, lenne tehát fölhasználható törzsvagyon .............................................. 57.000 K. 2. Ehhez 50 éves törlesztési kötelezettségének kikötésével a regale-pénzből 181.200 K. 3. Némely eddig értéktelen ingatlanok vételára minimálisan, vagyis négyszögölenkint csak 30 filléres átlagban is 37.000 K. Főösszeg : 275.200 K. A jövedelem-számítás ekként nézne ki: Évi jövedelem: 1. Óvárosháza bérlete évi . . . 9900 K. 2. Az újvárosháza bérlete évi . . 5100 K. Előálló jövedelem évi főösszege 15.000 K. Évi teher. 1. A meglevő 57.000 K és az eladandó ingatlanokból remélhető 37.000, összesen tehát 94.000 korona készpénztörzsvagyonnál elvesztenék a pénzintézeti 400-os kamatot, tehát . . . 3760 K-t. 2. Az igénybe veendő 181.200 K regale pénznél elvesztenék az évi 4,5%-os kamatot ..............................................6154 K-t. Ezenfelül 50 éven át félévenkint előleges részletekben oly összeget kellene elhelyeznünk, hogy ez 50 év alatt 4%-os kamatos kamattal 181.200 K tőkére növekedjék; (t. i. a regale kötvény visszatérítendő lesz) vagyis tőketörlesztés címén az évi annuitási részletekre 0.628%-ot kell számítanunk, ami megfelel évenként . . . . . . 1138 K. Vagyis az évi teher volna..................... 11052 K. Ebből látható, hogy ilykép az új városháza építési és berendezési költségei által szükségelt összeg is ezen az úton beszerezhető volna akként, hogy az előálló új jövedelmekkel teljesen törleszthető volna az egész befektetett összeg, sőt még fölösleg lenne 3998, ami az adómentességi idő lejártával az adót is teljesen födözné és fönntartási költségekre is bőven elegendő volna. Összegezvén már most a ténybeli adatokon alapuló számítást, mind a három városi nagy telek (Korona, Óvárosháza, Újvárosháza telke) beépítésére vonatkozólag a mérlegünk következőképpen alakul. Az építési és berendezési költségek összegei: 1. A Koronánál .........................K 200.000 2. Az óvárosházánál . . . . K 115.000 3. Az újvárosházánál tervezésekkel és berendezéssel...................................K 160.000 Összes befektetés K 475.000 A-elynek fedezetül szolgál: 1. Az italmérési kártalanítási kötvény feloldott pénzértéke . . . . K 381.200 2. Eddig teljesen gyümölsözetlenül heverő községi ingatlanok eladásából befolyt, illetve befolyó vételár. ... K 94.000 Összes fedezet K 475.200 A jövedelmezőségi számítás a következő: 1. Az italmérési kötvény után kaptunk eddig 41/2%-ot, K 17.154. . 2. A 94.000 K vételár pénzintézetnél volna elhelyezendő, jövedelmezne tehát 4%-ot, vagyis K 3.760. A 475.200 K. pénz egy évi jövedelme pedig lenne, bár a városháza — mint hivatalos helyiségekül szolgáló épület — legnagyobb részben inproduktív, a következő: 1. A Korona vendéglőért és berendezési tárgyaiért befolyó évi bér . K 14.450 2. Az óvárosházi bérház után évi bér K 99 00 3. Az újvárosháza üzlethelyiségei utáni évi bér................................K 5.100 Összes évi jövedelem K 29.450 Vagyis az ingatlanok évi hozadéka a reájuk fordított pénzösszeg évi hozadékánál 8536 koronával kedvezőbb. Ha már most az italmérési kártalanítási kötvény egyenértékét, a 381.200 K-t 50 év alatt mimagunknak vissza akarjuk fizetni, erre a célra 4%-os kamatozás mellett 50 éven át évenként (féléves előleges részletekben) el kelene helyeznünk 2394 koronát. És így még ennek a tőkének a visszafizetése után is maradna jövedelmi többlet évenkint 6142. Ami az adókra és fentartási költségekre elegendő. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy helyes, igazán reális számítás szerint a városházi hivatalos helyiségek bére egyenértékét is számításba kellene vennünk a jövedelmezőség számításánál, vagyis azt az összeget, amelyet ilyen helyiségekért bér fejében fizetnünk kellene; nyilvánvaló tehát, hogy ebben az esetben ez a 6142 K tiszta többlet legalább 15.000 K összeget mutatna. Mindezekből következik, hogy: 1. A három városi teleknek emeletes épületekkel való beépítése, amivel egyrészt egyszerre városunknak három valóságos szégyenfoltját tüntettük el és városunkat szinte megszépítettük, egyetlen fillérnyi pótadó emelkedést nem okoz. 2. Ezekkel az építkezésekkel a közjövedelmeinket fokozzuk. 3. Ezekkel az építkezésekkel törzvagyonunkat is megnöveljük, mert 50 év múlva megvan a három szép emeletes középület és megvan a 381.200 koronás italmérési kártalanítási összeg is. Mindezek az adatok a legékesebben szóló érvek az építkezés elhatározása mellett, bár ettől eltekintve is már nyilvánvaló mindenki előtt az építkezéseknek kikerülhetetlen szükségessége városszépítési, városfejlesztési célokból, sőt a jobb belátású városi polgár a két városházi telek beépítésére bizonyára még áldozatok árán is készségesen elhatározná magát. Szaporodás. A nemzeti erőanyag gyűjtésének, a nemzeti élet vérkeringésének érdekes képét tárja elénk a statisztikai hivatal legújabb füzete, melynek megelevenedő számsorai országunk szaporodásának örvendetes lendületét tanúsítják. Az ország dicsérete azonban nem illeti meg egyszersmind Mohács városát is. Mohácson ugyanis a népmozgalom április havi mérlege ezt a hullámzást mutatja: élve születés volt .........................38 (tavaly 44) meghalt helybeli..............................36 ( 38) szaporodás...........................................2 ( 36) Látnivaló, hogy a tavalyi április termékenyebb volt az ideinél, mert a hivatalos számontartók szerint a születések száma megcsappant. Kedvezőtlen az eredmény akkor is, ha a múlt év első harmadának adatait a folyó esztendő hasonló időszakának adataival hasonlítjuk össze. A múlt év első harmada ugyanis 31 főnyi néptermést hozott Mohácsnak, az 1910. esztendő pedig kénytelen szerény 13 főnyi szaporulattal beérni. Hogy ez a szaporulat ijesztően jelentéktelen, azt városunknak az egynépességű helyekkel való összehasonlítása szembeszökően igazolja. íme hadd beszéljenek a számok: A s év első harmadában a természetes szaporodás volt: Minden valódi doboz 25 dobot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Minden valódi doboz 25 dobot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak