Mohács és Vidéke, 1910 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-19 / 25. szám

XXIX. évfolyam. 25. szám. Mohács, 1910 junius 19. S VIDÉKE POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASARNAP. Szerkesztőség: Mohács, Kossuth Lajos­ utca 82/74. szám alatt. A lap szellem részét illető közlemények ide küldendők.­­ Előfizetési d­jj: Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.­­ Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2­50 korona. Telefon­szám 12. Egyes szám ára 20 fillér. Kiadóhivatal: Brandl-könyvnyomda b. t. Mohácson. A lapmegrendelések és hirdetések ide küldendők. Egyes példányok itt kaphatók Hirdetések díjszabás szerint számíttatnak. Nyílttér petit sora 20 fillér. Telefon­szám 67. Felhívás. Minthogy híveim a folyó hó 16-án Mohácson megejtett képviselőválasztást meg akarják támadni, felkérek mindenkit, aki a kormánypárt részéről elkövetett visszaélések és vesztegetésekről tudo­mással bír, valamint akiket a szavazó urnához nem engedtek, hogy legkésőbb július 1-ig nálam jelent­kezni szíveskedjenek. Dr. Prakatur Tamás: Lapunk kiadójának nyom­­dájában még mindig rész­­leges sztrájk van. Választott a mohácsi kerület. Hosszú, elkeseredett választási küzdelem után megválasztotta e hó 16-án a mohácsi választókerület is a képviselőjét, megszaporítva azt a nagy tábort, mely a munka jegyében, a béke olajágával bírta­ a nemzetet sorako­­zásra,­­ és gyarapítva azt a fényes diadalt, me­lyet a nemzeti munkapárt az e hó első nap­jaiban lefolyt általános választások alkalmával aratott. A nemzet kimondotta az ítéletet, hogy elég volt a frázisokból, elég volt a be nem váltott üres ígéretekből, elég volt a meddő közjogi harcokból, elég volt a zavaros, kusza­viszonyokból, melyekbe a koalíció közel négy évi uralma a nemzetet sodorta; kimondotta, hogy az úgynevezett nemzeti hősök által mono­polizált műhazafiság elvesztette hitelét és vissza­tér ahhoz az irányzathoz, amely nem ismer megtévesztést, nem bujtogat, nem kelt föl tel­jesíthetetlen vágyakat, amely a királlyal való egyetértésben becsületes őszinteséggel dolgozni akar a nemzet boldogulására s az ország javára. Ehhez az ítélethez csatlakozott most a pótválasztáson a mohácsi választókerület is, midőn a nemzeti munkapárt jelöltjét, dr. Andrits Tivadart választotta országgyűlési képviselőjévé. A mohácsi kerület választó­polgárainak többsége sem ült föl a tetszetős, hangzatos jelszavaknak, hanem jobb meggyőződésére hallgatva, az alá a zászló alá csoportosult, amelyre egyf­ől a komoly, céltudatos nemzeti munkálkodás, másfelől Mohács város s a vá­lasztókerület érdeke van fölirva. Ezt a zászlót dr. Andrits Tivadar vette kezébe s a derék választópolgárok segítségével diadalra is vitte. Ez a diadal feledtesse el a győzedelmes párttal az ellenfél összes piszkolódásait és mindazt a sok keserűséget, melyben az ellenpárt a választási kampány alatt részesítette. Meleg szeretettel, őszinte lelkesedéssel üdvözöljük dr. Andrits Tivadart, mint kerüle­tünk országgyűlési képviselőjét és azt kívánjuk, hogy valósuljon meg minden vágy, minden remény, amelyet — különösen helyi érdekeink tekintetében —­ az ő képviselőségéhez fűztünk. A választás befejeztével begöngyülítettük a zászlókat, ezzel be van fejezve a pártok mérkőzése s igy most már illő, hogy száműz­zük szivünkből a keserűséget. Nyújtsuk a béke jobbját egymásnak, a nemes veszteség éppoly tekintélyt kölcsönöz, mint a fényes győzelem; mert hát többféle út vezethet a haza boldogí­­tásához s a jó és hű állampolgár bármiként jelöli is ki ezt az utat, jó hazafi, mert szilárd meggyőződéssel és tiszta lelkiismerettel szegő­dik hazája szolgálatába. Félre tehát a további keserűséggel, félre az ellenszenvvel avagy gyűlölséggel: most már a béke zászlója lengjen a mohácsi választóke­rületben is. Vállat vállhoz, fogjunk kezet, mu­tassuk meg, hogy az alkotmányhoz érettek vagyunk, mutassuk meg, hogy telik tőlünk is nagy munka! Béke velünk!* A választás következően folyt le . Már a kora reggeli órában dobpergés hang­zott: a rend föntartására kivezényelt katonaság vonult a posztokra. Majd lassan kint élénkült az utca külső képe. Lengő zászlókkal, színes tollak­kal vonultak be a vidékiek (a munkapártiak zöld, a munkapárthoz csatlakozott függetlenségiek piros és zöld, a néppártiak pedig fehér tollal) egymás­után tömött kocsisorokban vonultak be a kisebb falvak választói, majd mint végtelennek látszó csatakígyó, messziről hullámosnak tetsző vonalban fejlődött és húzódott befelé — észak felől a duna­­szekcsői (298 választóval) és sombereki (119 választó­val) megrakott, délfelől pedig az izsépi (144 vá­lasztót hozó) nemzeti munkapárti kocsisor. A be­osztás és elrendezés kitűnő, a kordonozás még egyszerűen stratégiailag is kifogástalan volt. A szavazás a lapunkban már előzőleg közölt beosztás szerint a szintén közölt sorrendben három küldöttség előtt történt, melynek tagjait szintén már közöltük. A szavazás mind a három küldött­ségnél pont 9 órakor kezdődött A szavazás tudva­levőleg községenként és pártonként történik. Sors­húzás dönti el, hogy az első községekben melyik párt kezdi a szavazást. A sors a néppártnak ked­vezett, mert mind a három küldöttségnél a nép­párt nevét húzta ki a küldöttség elnöke. Csakhogy a néppárt nem tudott a 2-ik és 3-ik küldöttségnél a szerencséjével élni, mert sem dunaszekcsői, sem sombereki választói még nem voltak a helyszínen, s így ennél a két küldöttségnél a nemzeti mun­kapárt, míg az I. küldöttségnél, a­hol Mohács sza­vazott le, a néppárt kezdte meg a szavazást. A községek ezúttal föltűnően nagy számmal állították elő a választókat, de Mohácsnál nagyon lanyhán ment a szavazás, úgy hogy 1127 összeírt választó közül csak 697 szavazott le. Az első küldöttségnél Varga Alajos válasz­tási elnök, mivel szavazó nem jelentkezett, délután 3/44 órakor 5 órára, a második küldöttségnél Kleinbauer Antal küldöttségi elnök 1/25 órakor 1/26 órára és Brand Ede, a harmadik küldöttség elnöke 5 óra 05 perckor 6 óra 5 percre tűzte ki a zárórát. A záróra minden küldöttségnél lejárván, a küldöttségek elnökei és jegyzői — miután jegy­zőkönyveiket elkészítették — megjelentek a város­házán a választási elnöknél, ki az általános jegyző­könyv elkészítése után este 7 órakor hirdette ki a választás eredményét, amely szerint az összeírt 3625 választó közül összesen 2774 szavazott le. Ebből esett dr. Andrits Tivadarra 1456, dr. Prakatur Tamásra pedig 1318 szavazat s ennek alapján a választási elnök dr. Andrits Tivadart 138 szótöbb­séggel a mohácsi kerület megválasztott ország­­gyűlési képviselőjének jelentette ki. A szavazás eredménye községenként a követ­kező : Visszautasítottak összesen 52 (14 munkapárti és 38 néppárti) szavazatot. A választás eredményének kihirdetése után a megválasztott képviselő a még mindig nagy szám­mal jelen volt munkapárti választók lelkes éljen­zésétől kísérve a helyszínen megjelenvén, a vá­lasztási elnök rövid beszéd kíséretében átnyújtotta neki a szavazási lajstromot tartalmazó választási jegyzőkönyv egyik példányát, mire ő meghatottan köszönte meg polgártársai bizalmát. A tervezett fáklyás menet a megeredt és hosszabb ideig tartó záporeső miatt el­maradt. A hatóság legmesszebb menő intézkedéseket tette a rend föntartása s a választók szabadságá­nak, biztonságának megóvása érdekében. Ezek az intézkedések azonban nem akadályozhatták meg a buda-eszéki országútból kiágazóan a városba vezető főút mellett, különösen a Deák-szálló táján tartóz­kodó néppárti választókat meg suhancokat, sőt asszonyokat abban, hogy az arra menő munkapárti publikumot, különösen pedig az impozáns kocsi­sorral bevonuló izsépi és kölkedi választókat a leg­gyalázatosabb kifejezésekkel ne illessék és rothadt húsdarabokkal, sőt cserepekkel ne dobják — noha csendőrség meg katonaság volt közelben. Ezt nem rekrimináció okából, hanem csak a választás le­folyásának történeti hű­sége kedvéért hoz­zuk fel A történeti hűség kedvéért ellent kell mon­danunk annak a néppárti táborból eredő, a valóság­gal teljesen ellentétes híresztelésnek, hogy a város­házán a zárórát kelleténél korábban tűzték ki, azt a közönségnek nem adták tudtára és hogy a fegyve­res erő nem engedte be a kellő időben jelentkező választókat a szavazás színhelyére. Mert a valóság az, hogy midőn már nem jelentkeztek szavazók, maga az egyik néppárti bizalmi férfiú, dr. Frey János himesh­ázai esperes-plébános és országgyűlési képviselő kérte a záróra kitűzését, amit a válasz­tási elnök a törvény rendelkezéseinek megfelelően meg is tett, midőn 3/A órakor a zárórát 5 órára kitűzte. Ezt maga a főszolgabíró hirdette ki a város­háza előtt mind a néppárt, mind a munkapártnak fönntartott bejárónál. Hogy ez a kihirdetés a pár­tok távolabbi tanyáján is megtörténjék, erre a tör­vény sem a választási elnököt, sem az annak uta­sításait teljesítő hatóság nem kötelezi. Arra valók voltak a pártok bizalmi férfiai s a választási helyi­ségekbe szabad bejárással bíró igazolványos főren­dezők. A záróra egyébként csakhamar tudomására jutott a pártoknak, mert sok szavazó — különösen a néppárt részéről — jelentkezett még s az 5 óráig jelentkezők le is szavaztak mindnyájan. Természe­tes, hogy midőn az 5 óra lejárt, a közigazgatási hatóság a választási elnök utasítására intézkedett, hogy az 5 óra után jelentkező választók a szava­zási helyiségekbe többé be ne juthassanak. Így történt, hogy több, 5 óra után 10-15 perccel jelent­kező mind nép-, mind munkapárti szavazót nem bocsátottak be. A záróra előtt pedig minden vá­lasztót bebocsátottak, sőt midőn a városházán Ver­send község néppárti választói kerültek sorra, a főszolgabíró olyan előzékeny volt, hogy előzőleg lovasrendőrt menesztett a távolabb levő néppárti tanyára a választókért.* A választási küzdelem lezajlott, reméljük, hogy ezzel megszűnnek azok a rágalmak, piszko­­lódások, melyekkel az ellenfél a győztes pártot, különösen az ezt támogató zsidóságot illette, midőn azzal izgatták ez ellen a felekezet ellen a válasz­tókat, hogy a zsidók kiszipolyozzák a keresztények vérét és csalással szerzik vagyonukat. Ilyent nem szabad általánosságban állítani. Mert minden osz­tálynál, minden felekezetnél lehetnek, sőt vannak is selejtes elemek, azonban zsidó kereskedőink zöme tisztességes uton, illő polgári haszon szedésével szerzi mindennapi kenyerét és ha szerencséje van, vagyont is. De dicséretére kell mondanunk, hogy keresményéből, vagyonából készséggel áldoz bőke­zűen köz és emberbaráti célokra — felekezeti különbség nélkül. A község neve Az összeírt vá­lasztók száma Andrásra szavazott Prakaturra szavazott 1. Babarc 93 22 48 2. Bár 61 29 21 3. Borjád 75 573 4. Cseledoboka 3 — 3 5. Dályok 219 61 94 6. Dunaszekcső 489 298 147 7. Hercegszabar 521 42 8. Izsóp 181 154 10 9. Zzisnyárád 34— 30 10. Kölked 87 62— 11. Lánycsék 164 45 98 12. Liptód 72 35 22 13. Majs 157 51 80 14. Mohács 1127 393 304 15. Nagynyárád 118 13 98 16. Németbóly 195 50 106 17. Pécsa 33 13 20 18. Rácgörcsöny 59 21 25 19. Ráctettős 86 24 35 20. Somberek 193 119 43 21. Szajk 651 56 22. Udvar 4­­­2 23. Versend 58 17 31 Összesen 3625 1456 1318

Next