Mohács, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-19 / 16. szám

1903 április 15. Mohács Harmadik belvizes dunaszekcsői terület­­csoport a Jankovich-Bésán uradalomhoz tartozó, különösen a Tisér és Csanád dűlők­­ben fekvő belvizes területek, melyeknek káros vizeit a Kutsebes, Verse­fok és Sárfok vezetik le a már ismert utón. A mohácsi határban a Rihától északra és nyugatra fekvő belvizes területek vizeit részben a Kanda fok vezetheti fel és vezeti az Écs fokon keresztül a Kutasba, részben pedig a Simin fok veheti magába és úgy vezethetők a Rihába, a­melynek a Kutas útján a Lögbe van elvezetése. A Rihától délre fekvő belvizes területek részben a Ri­hába, részben a Kutasba, részben a Lögbe, részben az Ujfokba csapolhatók le. A mo­hácsi határ keleti részén a Telek dűlőben és a püspöki uradalom területén levő bel­vizeket részben a Gémes, Kígyós és Pajta fokok vezetik a Lögbe, részben a Gaics fok vezeti az Ostyán keresztül a Sirokabarába és így a Konyiczába. A szabad lefolyáshoz szükséges vízállás­nál magasabb vízszin esetén, ezen összes területek káros vizei a Konyiczán keresztül a Karapancsa melletti Holtdunába vezet­hetők, amelynek alsó végénél a tápcsator­nába, szivattyúzás útján emelhetők ki. Ezen területcsoport belvízrendezéséhez új árkolási költség nincs előirányozva, hanem a meg­levő fokok, ezek eliszapolt részeinek kitisz­títására összesen 20,000 K átalányösszeg van a költségelőirányzatba felvéve, a Prokop fok kitisztítására pedig 2 m. fenék széles­séggel, 15 lábas rézsűvel, 8 cm. kiméteren­­kénti eséssel összesen 48017 m. földmoz­­dításra 50 l egységgárral 27,000 K költség. Folytatólag megemlíti a tervezet, hogy milyen magasságú Duna-vízállásba ömöl­hetnek be szabadon az összes káros vizek (­+- 136 cm.), továbbá, hogy szivattyúzás esetén milyen a megengedhető legmagasabb belvízállás a szivattyú­telepnél (82,70 m. az Adria színe felett). Számítások alapján ki van mutatva a szivattyútelep útján eltávolí­­tandó maximális belvízmennyiség, valamint az ennek kiemelésére szükséges lóerők száma. A felső karapáncsai szivattyútelepnél szük­séges lóerők száma 117. Ezen 117, másodperczenként szükséges lóerő kifejtésére két 60—60 lóerejű gőz­géppel ellátott szivattyútelep létesítése van előirányozva. Az erre szükséges költség 240.000 koronára tehető. Ezen költségbe magyar szabadság, ezért járjuk görnyedve annyi időn át a szenvedések kálváriáját, ezért halmoztuk össze a koponyák hegyét, e Gol­­gothán ezért emeltetett nemzeti megváltá­sunk keresztje, a Bocskaiak, Bethlenek, Thö­­köliek és Rákóczyak ezért nem bírták álla­miságunkat a szabadság csúcsára hengerí­­teni, fájdalom azért, mert magyar véreik rángatták azt vissza a magasból, hogy Sysi­­phus köveként a mélységek fertőibe vissza­zuhanjon. Egyszer, csak egyszer szállotta meg ezt a nemzetet az isteni sugallat, a szabadság mámora, valami szent őrület; egyszer, csak egyszer markolta meg iszonyatos erővel az állam szekerét s hatalmas lendülettel a sza­badság ormára helyezte, akkor, a nemzeti megújhodás ama nagy korszakában, mely­nek minden dicsőségét 1848 március 15-éhez fűzi az idők árjával növekvő nemzeti kegye­letünk, ama fenséges naphoz, melynek emléke­zetéből hazaszeretetet, lelkesedést, tüzet, erőt, mámort, szenvedélyt és törhetetlen akaratot meríteni jöttünk össze ma! Igen, kedves növendékek, ma, április 17-én 1848 március 15-ét, nemzeti történelmünk legszebb, legtanulságosabb napját ünnepeljük. Mert az 1898. évi V. t.-c. úgy rendeli, volta­­képen a húsvéti szünetre esett április 11-én kellett volna megünnepelnünk, amit a tér­bele van értve a géplakatos gépész és a gépápoló számára szükséges, tisztiszobával, szertár-műhelylyel és istállóval ellátott épület költsége is, mely a tervezet szerint a szén­raktár, kút és sütőkemenczével együtt 14111 K 44 fillérre van előirányozva. A vízgyűjtő medencéül szolgáló kara­páncsai Holtduna mindkét végén csak egy­szerű töltéssel van elzárva a tápcsatornától. Itt, vagyis a holt meder mindkét végén, a tápcsatornát elválasztó töltés mögött mint­egy 100 méterre, a megengedett belvízszin fölé 1 méterrel felérő, 4 méter koronaszéles­ségű szorítógát építendő. Ezen czélra, a két áttöltésre elő van irányozva 5000 korona költség. A harmadik területcsoport, az árterület déli része, a főherczegi uradalmi halastó alatt fekvő terület. A tervezet felsorolja az ezen területcsoport belvízrendezéséhez szükséges, így a Lassútok kitisztítására és a kengyai terület víztelenítésére létesítendő árkolásokra vonatkozó munkálatokat, valamint az ezekre előirányzott költségeket. A kengyai területnél 83­0 m, a szivattyú­­telep melletti holt Dunában megengedett legmagasabb belvízszin. Ennek megfelelőleg -1­­239 cm. Duna vízállás az, a­melybe a belvizek még szabadon, a meglevő csőzsili­pen keresztül kiömölhetnek. Számítások alapján ki van mutatva a ter­vezetben a szivattyúzás útján eltávolítandó maximális vízmennyiség és a vízemelésre szükséges erő, ami 19 lóerővel egyenlő. Ilyen erős szivattyú­telep létesítésére, a hozzá szükséges tiszti szobával, szertárműhelylyel, istállóval, sütőkemenczével, kúttal, szén­raktárral ellátott gépápoló lakás 9865 , 02 fillért kitevő költségeivel együtt előirányoz­­tatott 60.000 korona. Ezen szivattyú­telep vízgyűjtő medencéjéül szolgáló holt Duna medret szintén szüksé­ges úgy a nagy Duna felől, mint a táp­csatorna felől a meglevő elzárásokon kívül a megengedett legmagasabb belvízszin fölé 50 méterrel felérő szorító töltéssel áttölteni, hogy a szivattyú­telep működése esetén a jelenlegi egyszeres áttöltések mellett fellépő nagymérvű szivárgást csökkentessék. Ezen szorító töltések létesítésére összesen 10.000 K költség van előirányozva. A nagy Duna menti főtöltés mögött léte­sítendő szorítóglába esőzsilip beépítése is szükséges, miután a belvizeknek a Duna vény azért rendel, mert azt, amit március 15-e teremtett meg, törvényekbe foglalva április 11-én szentesítette a király. Elvégre nem annyira lényeges, hogy mikor, de inkább hogy mit ünnepelünk. Avagy azért szenteljük-e a hét hetedik napját az Urnak, mert a »Genesis« könyvének tanítása szerint akkor pihent ? A nyugalomnak szól-e az ájtatos hivők hódoló tömjéne s nem az előző napokon végrehajtott teremtés nagy művének-e ? Bármikor áldozunk is hát az 1848—-49-iki nagy átalakulás emlékének, szivünk gerje­­delme, agyunk gondolata, lelkünk megille­­tődése a teremtés napját, március 15-ikét illeti. Kedves növendékek! Hallottatok már egyet-mást a nagy francia forradalomról. Ha egyebet nem, annyit, hogy tűz és vérözön között akkor született a nem­zeteket megváltó eszmék polgári szenthárom­sága: a szabadság, egyenlőség, testvériség! A szabadság után sóvárgó népek szívében mihamar gyökeret vertek az új eszmék, de mikor a nagy forradalom nemcsak a régi világrendet hurcolta irtóztató máglyájára, de őrjöngő tüzével önmagát is elhamvasztotta, a megrendült zsarnoki hatalom újra a népek fölé kerekedett s a »szent szövetség« az eltiport népszabadság legparányibb nyilva­alacsony vízállásával a meglévő csőzsilipen keresztül való összeköttetését nem szabad megszüntetni. Ezen csőzsilip létesítésének költsége a tervezet szerint 2500 korona. Az egész társulati árterületen tervezett bel­­vízrendezési munkálatok összes költsége 396.000 K. Ezen belvizrendezési költségeket részben a társulati védtöltésektől a baja-bezdáni táp­csatornáig fekvő területek,­­részbe­n pedig az 1870. évi XXXIV. t.-c. 9. §-a értelmében a Ferenczcsatorna részvénytársulat van hivatva viselni. A Ferencz-csatorna részvénytársulatnak ezen kötelezettségét a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter úr 1896. évi jún. 20-án kelt 11572. számú, a Ferenczcsatorna részvénytársulat igazgatóságához intézett leiratában állapítja meg: » . . . a Margittaszigeti belvizek és a ki­öntött árvizek levezetése tekintetében a Ferenczcsatorna társulat nem tett eleget az 1870. évi XXXIV. t.-czikkel beczikkelyezett engedély okmány 9. §-ában reá rótt köte­lezettségeknek ... Ezután következik a kötelezettség meg­állapításának részletes indokolása. A nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter úr leiratában foglaltakhoz, vagyis, hogy a Ferenczcsatorna társulat az 1870. évi XXXIV. t.-c. 9. §-a értelmében a belvi­zek lefolytatására az eredeti állapotok elő­állítására köteles, hozzájárulva, társulatunk­nak a Ferencz-csatorna társulattal szemben való jogos igényét a következőkben állapítja meg a tervezet: Kétségbe nem vonható, hogy azon eset­ben, ha a Ferenczcsatorna társulat a baracs­kai dunamedret tápcsatornája számára el nem foglalta volna, ezen meder az árterület összes belvizeit magába fogadni és a nagy Dunába levezetni képes lett volna. Társula­tunknak csupán a baracskai duna­meder alsó torkolatánál egy nagy méretű zsilip építése lett volna a feladata, a­melyen ke­resztül a Duna kis vízállásaiba a baracskai dunamederbe raktározódott vizek lecsapol­hatók­ és így a baracskai dunameder víz­­szine leszállítható és újabb csapadék vizek befogadására alkalmas lett volna. Ezen eset­ben társulatunk megmenekült volna a bel­vizeknek a Dunával és a szivattyútelepekkel való most tervbe vett összeköttetési költ­ségeitől és megmenekült volna a szivattyú­n­lását is vérbe, füstbe, földalatti börtönökbe fojtotta. Ez iszonyú elnyomatás nem tarthatott sokáig. Nem is tartott. 1848 februárjában újra megcsendült és újra francia földön csen­dült meg a szabadság dala. Egy eltiltott reformlakoma elég volt arra, hogy fellán­goljon a szabadságvágy, az elfojtott szenve­dély s a párizsi nép összemérje erejét a ki­rály zsoldos hadával. Huszonnégy óra alatt feldöntötték a trónt, a Bastille-téren eléget­ték, biborrongyaiból csörgősipkákat csinál­tak, kikiáltották a köztársaságot, a torla­szokon a nép élére állott a nagy francia költő, Lamartine s olyan erővel zengték el a szabadságdalát, hogy riadójára megrázkód­tak a népek s egymásután tördelték a rab­­láncokra. Nálunk március 15-én érvényesült a nép­akarat. Két nagy vezérünk volt e nagy na­pon, Petőfi és Kossuth. Amaz Pesten, ez Bécsben. Kossuth Lajos a pozsonyi magyar ország­gyűlésen márc. 3-án mondotta el a világ­szabadság érdekében nagy beszédét, melyben többek között Ausztriának alkotmányt, Ma­gyarországnak olyan kormányt követelt, mely független s minden tettéért felelős legyen. Egy küldöttség élén ezt ment követelni Bécsben, a­hová márc. 15-én érkezett. Bécs- 3

Next