Mohács, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
1903 április 15. Mohács Harmadik belvizes dunaszekcsői területcsoport a Jankovich-Bésán uradalomhoz tartozó, különösen a Tisér és Csanád dűlőkben fekvő belvizes területek, melyeknek káros vizeit a Kutsebes, Versefok és Sárfok vezetik le a már ismert utón. A mohácsi határban a Rihától északra és nyugatra fekvő belvizes területek vizeit részben a Kanda fok vezetheti fel és vezeti az Écs fokon keresztül a Kutasba, részben pedig a Simin fok veheti magába és úgy vezethetők a Rihába, amelynek a Kutas útján a Lögbe van elvezetése. A Rihától délre fekvő belvizes területek részben a Rihába, részben a Kutasba, részben a Lögbe, részben az Ujfokba csapolhatók le. A mohácsi határ keleti részén a Telek dűlőben és a püspöki uradalom területén levő belvizeket részben a Gémes, Kígyós és Pajta fokok vezetik a Lögbe, részben a Gaics fok vezeti az Ostyán keresztül a Sirokabarába és így a Konyiczába. A szabad lefolyáshoz szükséges vízállásnál magasabb vízszin esetén, ezen összes területek káros vizei a Konyiczán keresztül a Karapancsa melletti Holtdunába vezethetők, amelynek alsó végénél a tápcsatornába, szivattyúzás útján emelhetők ki. Ezen területcsoport belvízrendezéséhez új árkolási költség nincs előirányozva, hanem a meglevő fokok, ezek eliszapolt részeinek kitisztítására összesen 20,000 K átalányösszeg van a költségelőirányzatba felvéve, a Prokop fok kitisztítására pedig 2 m. fenék szélességgel, 15 lábas rézsűvel, 8 cm. kiméterenkénti eséssel összesen 48017 m. földmozdításra 50 l egységgárral 27,000 K költség. Folytatólag megemlíti a tervezet, hogy milyen magasságú Duna-vízállásba ömölhetnek be szabadon az összes káros vizek (+- 136 cm.), továbbá, hogy szivattyúzás esetén milyen a megengedhető legmagasabb belvízállás a szivattyútelepnél (82,70 m. az Adria színe felett). Számítások alapján ki van mutatva a szivattyútelep útján eltávolítandó maximális belvízmennyiség, valamint az ennek kiemelésére szükséges lóerők száma. A felső karapáncsai szivattyútelepnél szükséges lóerők száma 117. Ezen 117, másodperczenként szükséges lóerő kifejtésére két 60—60 lóerejű gőzgéppel ellátott szivattyútelep létesítése van előirányozva. Az erre szükséges költség 240.000 koronára tehető. Ezen költségbe magyar szabadság, ezért járjuk görnyedve annyi időn át a szenvedések kálváriáját, ezért halmoztuk össze a koponyák hegyét, e Golgothán ezért emeltetett nemzeti megváltásunk keresztje, a Bocskaiak, Bethlenek, Thököliek és Rákóczyak ezért nem bírták államiságunkat a szabadság csúcsára hengeríteni, fájdalom azért, mert magyar véreik rángatták azt vissza a magasból, hogy Sysiphus köveként a mélységek fertőibe visszazuhanjon. Egyszer, csak egyszer szállotta meg ezt a nemzetet az isteni sugallat, a szabadság mámora, valami szent őrület; egyszer, csak egyszer markolta meg iszonyatos erővel az állam szekerét s hatalmas lendülettel a szabadság ormára helyezte, akkor, a nemzeti megújhodás ama nagy korszakában, melynek minden dicsőségét 1848 március 15-éhez fűzi az idők árjával növekvő nemzeti kegyeletünk, ama fenséges naphoz, melynek emlékezetéből hazaszeretetet, lelkesedést, tüzet, erőt, mámort, szenvedélyt és törhetetlen akaratot meríteni jöttünk össze ma! Igen, kedves növendékek, ma, április 17-én 1848 március 15-ét, nemzeti történelmünk legszebb, legtanulságosabb napját ünnepeljük. Mert az 1898. évi V. t.-c. úgy rendeli, voltaképen a húsvéti szünetre esett április 11-én kellett volna megünnepelnünk, amit a térbele van értve a géplakatos gépész és a gépápoló számára szükséges, tisztiszobával, szertár-műhelylyel és istállóval ellátott épület költsége is, mely a tervezet szerint a szénraktár, kút és sütőkemenczével együtt 14111 K 44 fillérre van előirányozva. A vízgyűjtő medencéül szolgáló karapáncsai Holtduna mindkét végén csak egyszerű töltéssel van elzárva a tápcsatornától. Itt, vagyis a holt meder mindkét végén, a tápcsatornát elválasztó töltés mögött mintegy 100 méterre, a megengedett belvízszin fölé 1 méterrel felérő, 4 méter koronaszélességű szorítógát építendő. Ezen czélra, a két áttöltésre elő van irányozva 5000 korona költség. A harmadik területcsoport, az árterület déli része, a főherczegi uradalmi halastó alatt fekvő terület. A tervezet felsorolja az ezen területcsoport belvízrendezéséhez szükséges, így a Lassútok kitisztítására és a kengyai terület víztelenítésére létesítendő árkolásokra vonatkozó munkálatokat, valamint az ezekre előirányzott költségeket. A kengyai területnél 830 m, a szivattyútelep melletti holt Dunában megengedett legmagasabb belvízszin. Ennek megfelelőleg -1239 cm. Duna vízállás az, amelybe a belvizek még szabadon, a meglevő csőzsilipen keresztül kiömölhetnek. Számítások alapján ki van mutatva a tervezetben a szivattyúzás útján eltávolítandó maximális vízmennyiség és a vízemelésre szükséges erő, ami 19 lóerővel egyenlő. Ilyen erős szivattyútelep létesítésére, a hozzá szükséges tiszti szobával, szertárműhelylyel, istállóval, sütőkemenczével, kúttal, szénraktárral ellátott gépápoló lakás 9865 , 02 fillért kitevő költségeivel együtt előirányoztatott 60.000 korona. Ezen szivattyútelep vízgyűjtő medencéjéül szolgáló holt Duna medret szintén szükséges úgy a nagy Duna felől, mint a tápcsatorna felől a meglevő elzárásokon kívül a megengedett legmagasabb belvízszin fölé 50 méterrel felérő szorító töltéssel áttölteni, hogy a szivattyútelep működése esetén a jelenlegi egyszeres áttöltések mellett fellépő nagymérvű szivárgást csökkentessék. Ezen szorító töltések létesítésére összesen 10.000 K költség van előirányozva. A nagy Duna menti főtöltés mögött létesítendő szorítóglába esőzsilip beépítése is szükséges, miután a belvizeknek a Duna vény azért rendel, mert azt, amit március 15-e teremtett meg, törvényekbe foglalva április 11-én szentesítette a király. Elvégre nem annyira lényeges, hogy mikor, de inkább hogy mit ünnepelünk. Avagy azért szenteljük-e a hét hetedik napját az Urnak, mert a »Genesis« könyvének tanítása szerint akkor pihent ? A nyugalomnak szól-e az ájtatos hivők hódoló tömjéne s nem az előző napokon végrehajtott teremtés nagy művének-e ? Bármikor áldozunk is hát az 1848—-49-iki nagy átalakulás emlékének, szivünk gerjedelme, agyunk gondolata, lelkünk megilletődése a teremtés napját, március 15-ikét illeti. Kedves növendékek! Hallottatok már egyet-mást a nagy francia forradalomról. Ha egyebet nem, annyit, hogy tűz és vérözön között akkor született a nemzeteket megváltó eszmék polgári szentháromsága: a szabadság, egyenlőség, testvériség! A szabadság után sóvárgó népek szívében mihamar gyökeret vertek az új eszmék, de mikor a nagy forradalom nemcsak a régi világrendet hurcolta irtóztató máglyájára, de őrjöngő tüzével önmagát is elhamvasztotta, a megrendült zsarnoki hatalom újra a népek fölé kerekedett s a »szent szövetség« az eltiport népszabadság legparányibb nyilvaalacsony vízállásával a meglévő csőzsilipen keresztül való összeköttetését nem szabad megszüntetni. Ezen csőzsilip létesítésének költsége a tervezet szerint 2500 korona. Az egész társulati árterületen tervezett belvízrendezési munkálatok összes költsége 396.000 K. Ezen belvizrendezési költségeket részben a társulati védtöltésektől a baja-bezdáni tápcsatornáig fekvő területek,részben pedig az 1870. évi XXXIV. t.-c. 9. §-a értelmében a Ferenczcsatorna részvénytársulat van hivatva viselni. A Ferencz-csatorna részvénytársulatnak ezen kötelezettségét a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter úr 1896. évi jún. 20-án kelt 11572. számú, a Ferenczcsatorna részvénytársulat igazgatóságához intézett leiratában állapítja meg: » . . . a Margittaszigeti belvizek és a kiöntött árvizek levezetése tekintetében a Ferenczcsatorna társulat nem tett eleget az 1870. évi XXXIV. t.-czikkel beczikkelyezett engedély okmány 9. §-ában reá rótt kötelezettségeknek ... Ezután következik a kötelezettség megállapításának részletes indokolása. A nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter úr leiratában foglaltakhoz, vagyis, hogy a Ferenczcsatorna társulat az 1870. évi XXXIV. t.-c. 9. §-a értelmében a belvizek lefolytatására az eredeti állapotok előállítására köteles, hozzájárulva, társulatunknak a Ferencz-csatorna társulattal szemben való jogos igényét a következőkben állapítja meg a tervezet: Kétségbe nem vonható, hogy azon esetben, ha a Ferenczcsatorna társulat a baracskai dunamedret tápcsatornája számára el nem foglalta volna, ezen meder az árterület összes belvizeit magába fogadni és a nagy Dunába levezetni képes lett volna. Társulatunknak csupán a baracskai dunameder alsó torkolatánál egy nagy méretű zsilip építése lett volna a feladata, amelyen keresztül a Duna kis vízállásaiba a baracskai dunamederbe raktározódott vizek lecsapolhatók és így a baracskai dunameder vízszine leszállítható és újabb csapadék vizek befogadására alkalmas lett volna. Ezen esetben társulatunk megmenekült volna a belvizeknek a Dunával és a szivattyútelepekkel való most tervbe vett összeköttetési költségeitől és megmenekült volna a szivattyúnlását is vérbe, füstbe, földalatti börtönökbe fojtotta. Ez iszonyú elnyomatás nem tarthatott sokáig. Nem is tartott. 1848 februárjában újra megcsendült és újra francia földön csendült meg a szabadság dala. Egy eltiltott reformlakoma elég volt arra, hogy fellángoljon a szabadságvágy, az elfojtott szenvedély s a párizsi nép összemérje erejét a király zsoldos hadával. Huszonnégy óra alatt feldöntötték a trónt, a Bastille-téren elégették, biborrongyaiból csörgősipkákat csináltak, kikiáltották a köztársaságot, a torlaszokon a nép élére állott a nagy francia költő, Lamartine s olyan erővel zengték el a szabadságdalát, hogy riadójára megrázkódtak a népek s egymásután tördelték a rabláncokra. Nálunk március 15-én érvényesült a népakarat. Két nagy vezérünk volt e nagy napon, Petőfi és Kossuth. Amaz Pesten, ez Bécsben. Kossuth Lajos a pozsonyi magyar országgyűlésen márc. 3-án mondotta el a világszabadság érdekében nagy beszédét, melyben többek között Ausztriának alkotmányt, Magyarországnak olyan kormányt követelt, mely független s minden tettéért felelős legyen. Egy küldöttség élén ezt ment követelni Bécsben, ahová márc. 15-én érkezett. Bécs- 3