Mohácsi Hirlap, 1917 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1917-01-07 / 1. szám
e csületességet, ideális emelkedettséget és fogékonyságot minden fájdalom és minden jogtalansággal szemben, amelyet le kell küzdeni Szilveszterest az Iparosok Olvasókörében. Az Iparosok Olvasóköre által rendezett szilveszteresti műsoros előadást illetőleg nem lenne elég sablonosan annyit jelentenünk, hogy az erkölcsileg és anyagilag várakozáson felül sikerült, mert akik azt tudják, hogy az ünnepélyt meglőző négy nappal még a műsor összes számaiból csak az olvasópróbáknál tartottak, azok tudják kellőleg méltányolni a szereplők és rendezők minden akadályokat és nehézségeket leküzdő nagy buzgalmát, odaadó lelkes fáradozását. Megbízásból ez után is készséggel tolmácsoljuk az Iparos Olvasókör vezetőségének hálás köszönetét úgy a szereplő hölgyek és uraknak, mint Steidl Antal és Solymár László uraknak azért az odaadó buzgalomért, azért a lelkes közrehatásért és vállvetett igyekezetért, melyet az estély erkölcsi sikere érdekében kifejteni szívesek voltak. Az Iparosok Olvasókörének tágas termei rég nem látott gyönyörű közönséget fogadtak ez estén magukba. A műsor kevéssel 9 óra előtt a konferensnek utolsó percben beugrott Solymár László köri igazgató pár bevezető szavával megkezdődött. Inkai József megnyitó beszéde után, melyet az 1917. évben megszületendő világbéke reményével szőtt át, Hamberger Ilonka egy nagyon szép műdala következett, melyet Mátrai Bözsike kísért zongorán simulékony, szelid akkordírozással. Ezt Varga Jolánka : „A figyelmesség áldozata“ című monológja követte. Varga Jolánka előadóművészetéről minden dicséret felesleges volna, az ő neve e téren már fogalommá vált, mely a monológ írójának esetleges fogyatkozásait is fényesen pótolni képes. A magyar népdalok, melyeket Herger Aranka és Hamberger Etel énekeltek üde, csengő hangon és nagy érzéssel, általános tetszést és sűrű tapsokat váltottak ki. Azután az „Ügyvéd úr reginata“ című aktuális bohózat következett, melynek címszerepében Vastagh Gyula s a társszerepekben: Goda Lenke, Goda Gizike és Huber Lajos brillíroztak, sok-sok kacajt váltva ki a tapsokban hálás közönségből. Hatodik számnak : „Imádkozik a király“ című melodráma következett, melyet Orkics Marcsa szavalt deklamálásra kiválóan alkalmas orgánumán, érzésteljes hanghordozással. A zongorakíséretet Puppi Erzsébet királynétól követelték az esküt, annak oka az volt, hogy a nemesség a IV. Béla által elkobzott birtokait akarta biztosítani. Régebben a králynéknak saját kancellárjuk volt, rendszerint a veszprémi püspök. A királyné koronázásának fent vázolt formáit megtartották később is, csupán az esküt hagyták el. Saját házi koronát kaptak, míg a szent koronával csupán jobb vállukat érintették. Most a királynét a hercegprímás koronázza meg, illetve helyezi jobb vállára a szent koronát, míg a házi koronát a veszprémi püspök helyezi fejére. A koronázási kocsi, amelyben Erzsébet királyné, 1867-ben a koronázásra ment, nehéz, aranyozott kocsi volt, II. Ferdinánd idejéből. Nyolc pompás spanyol mén vonta a kocsit, hatalmas fehér, lobogó strudollakkal a fejükön. A királyné, mint egy fenséges kép trónolt a kocsiban. Fejét egy csodás brilliáns diadém koronázta, fejéről ezüsttel átszőtt fátyol omlott le, gyönyörű magyaros derék a testén. Ferenc József király megkoronázása után megtörtént a királyné koronázása az előírt szertartás szerint. Stefiké látta el sokat igérő technikával. A kacaj csak rövid időre ülhetett el s máris fremetikus erővel tört ki: a „Puffi és a Zsír“ , csika tréfás páros jelenetnél, melyet Langer ■ Antal és Goda Lenke adtak elő egymással versengő ügyes poéntírozással, hogy aztán ismét méla andalgásba ringassa a kedélyeket a kis Hamberger Ilonka gyönyörű éneke, mellyel a „Darumadár ha elszáll ..." című rendkívül fülbemászó dalt interpretálta. A zongorakíséretet e dalnál is Mátrai Bözsike adta, partnere dalához való ügyes alkalmaz- s kodással. A 9-ik szám egyfelvonásos vígjáték volt „Katonásan“ címmel, melyben Langer Antal (Gárday ny. huszárőrnagy) sikeresen alakította is, játszotta is az újságírók iránt előítéletes ellenszenvvel viselkedő, elfogult öreg katonatisztet. Partnerei Goda Gizi (Jolán), Herger Aranka (Olga), Zapff Ede (Lengey), Vastagh Gyula (Huszár) és Kapf János (Gyuri) a műkedvelőktől telhetőlegtöbbet adták. A közönség kacajos hangulata immár a tetőfokra volt emelve, amikor a pódiumra lépett újból Zapff Ede s bármely elsőrangú varieté színpadán megálló alakításban elénekelt egy, vagy harminc stráális és mégis mindig kevés kuplét arról, hogy mikor lesz béke, amelynek különösen helyi vonatkozású versszakai szakadásig kacagtatták a jó közönséget. Zapff kellemes magas tenorja, kiforrott színpadi rutinja meglepték a közönséget Nem kellett ehhez már semmi egyéb, mint a 11 -ik szám, melyben Németh László (Jóska), Schultz Erich Ottó (Fritz) és Pobisch Károly (pincér) egy „Szövetségesek“ című bohózatot hoztak színre. Az egymás nyelvét nem beszélő magyar huszár, meg német gyalogos közt lefolyt csárdás jelenet a tetőpontra fokozta a kacagásban kimerülő közönség tetszését. Különösen Schultz alakítása, Németh jó magyaros akcentuálása, összevágó játékok hatottak. E számnál a talpalávalót zongorán Kerner Róbert mesteri játéka szolgáltatta. Kf.estély koronáan tisztajövedelmet eredményezett. Felülfizetők névsora : Sey Tamás, Paunz Zsigmond, Bálint Lajos és Emmert János 10—10 K, Edhemovics Mehmed főhadnagy 1 8 K, Leovics János, Nagy Ferenc, Bauer Vilmosné, Keserics Ferenc, Wolf Zsigmondné 5—5 K, Freund András, N. N. és Csanády Ilonka 4—4 K, Neágos Szabin, Schmidt Károly, dr. Andrics Tivadarné, Köpf Gusztáv 3—3 K, Bánovics József, Inkei Margit, Lipokatics János, Vastagh Gyula, Ackermann József, Piszner György, Baár József Bizony János, Gratzl Gyula, Spitzer Gyula, Hoffmann Kálmán, Szkladányi Ferenc, Kolleth József, Herger Alajos, Szokody Árpád, Petrisevics Mátyás, N. N., Vöő János, Romsics Erzsébet, Koszenics főhadnagy, Szász Béla, dr. Budimácz Mihály, Puppi János, Freudt Miklós, Keész Józsa, Gelencsér Gizella, Popovics Gergely, Hoffmann Gyula, Kerner Róbert, Joszt Jakab és Joszt Jakabné 2—2 K, Tadics Kálmánné, Horváth Gyuláné, Débert Antalné, Szekeres N., Kovács Istvánné, Sepatz István, Paár Mihály és Flesz Lajos 1—1 koronát, végül Imre pincér 4 K-t, Gyula pincér 2 K-t. Összesen 173 K. Tombolatárgyakat adományoztak: Juszt Jakabné egy darab hímzett kép, Varga Zsigmondné egy lombfűrész doboz, Goda Gizi és Irén négy tombolatárgy, Heinrich Károlyné 2 virágtartó és 6 darab hamutálca, Báder Lipót egy asztalfutó, Molnár J. Józsefné két ördög, egy baba, Leovics Teruska 5 darab tárgy, Eindrich nővérek 13 drb tombólatárgy és 1 drb körte, Orkics Lajosné 5 kg. liszt, Inkei Margit 2 virágváza és 1 hamutartó, Szünstein Mariska 7 drb tárgy, Kovács Ilonka 1 süteménytartó, Kipper Berta 1 süteménytartó, Frank Mária 1 tortatartó, Berger Ármin 3 drb zsebkendő, Berger Sándorné 4 tombolatárgy, Boda Margit 6 drb gyümölcstányér, Bánovics nővérek 1 nipp és 1 virágtartó, Witt József 6 tombolatárgy, Herrnhut Zsigmond 9 tombolatárgy, Schaub Ödön 4 tombolatárgy, Abonyi és Barta 1 kézelő doboz, Pánity Vera üveg kancsó és 3 üveg tányér, Molnár Lajos 1 doboz cukor, Ehrenfeld Antalné 1 tombolatárgy, Harnach József 1 üveg borovicska, Csernyánszky Aranka 4 tombolatárgy, Balogh Pálné 1 sütemény szerviz, Hamberger Ferenc 5 tombolatárgy, Manojlovics Irén 1 baba és 1 virágkosár, Gáspár Ilonka 1 tárgy, Káldor Oszkárné 1 süteménytálca, Freund Sámuelné déligyümölcs, Ungár József 1 kép, Kramer Antal fiai 1 tálca, Varga Irén 2 váza, Maisics Soma 1 kézimunka és 3 üres doboz, végül 6 tombolatárgy nemzetiszinü szalaggal feldiszitve. MOHÁCSI HÍRLAP 1917. január 6. HÍREK. — Kitüntetés. Lelkünk melege felpezsdül bennünk mindannyiszor, amikor egy-egy földünket éri a király kitüntetése a harctéren tanúsított bátorságáért, sikerült hadi tetteiért. Ismét nyílik alkalmunk ilyenről írni. Lőrinc Sándor hadnagy a 69-es Hindenburg ezredben (polgári életben a Mohácsi Ált. Takarékpénztár könyvelő gyakornoka) a múlt év augusztusi dolgaiért őfelsége a királytól a hadiékitményes Illad osztályú katonai érdemkereszttel lett kitüntetve. — Augusztus ...-én P...nál 5 órakor kapta a parancsot, hogy századával 5-tel sürüsitse meg a 7-ik századot. Erre a legnagyobb ágyú pergőtűzben előrenyomult. Közben az orosz áttörte a frontot. Mindenki várta mi lesz most az 5 ik századdal. Bátor hadnagyunk parancs nélkül támadást határozott el magában a már állásunkban levő és azon átjövő orosz tömeg ellen. Hogy a vakmerő és kockázattal járó támadás sikerüljön nem úgy vezényelt, hogy előre, hanem: utánam, amit látva a fehér- és tolnamegyei bakák rettenetesen felbőszülve, leírhatatlan bátor elszántsággal rohantak a támadásba, borzasztó vérfürdőt csináltak, ütve, szúrva, lőve érték el a döntő pillanatot és vagy egy órai vérengző harc után az állásunkban talált orosz leölve, vagy részben el volt fogva. A hihetetlen, ellentámadás gyönyörűért ^SV^cLfit és meg volt mentve a front az elfogadló. Mi is szívből tratulálunk fiatal földinknek, aki* Lőrinc Andor polgártársunk városi képviselő egyetlen fia. — Vármegyei közgyűlés. Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága januári közgyűlését f. hó 8-án tartja, melyen a többek közt tárgyalni fogják Zemplén vármegye közönségének megkereső levelét az általános polgári segédszolgálat országos szervezése végett az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása ügyében. — Keserica Ferenc alapítvány. A mohácsi r. kath. hitközség képviselőtestülete úgyis, mint iskolaszék, december hó 29-én délután kiválóan emelkedett hangulatú ülést tartott. Mindjárt az ülés megnyitása után és napirend előtt, felszólalt ifj Schmidt Károly hitközségi képviselő , szép szavakban méltatta Keseríts Ferenc apátplébánosnak Mohácson eltöltött 25 éves áldásos működését. Sok kiváló erénye közt legmelegebben emelte ki a szegények istápolása körül kifejtett nagy tevékenységét, mely közben mindig szem előtt tartotta azt, hogy ne tudja a balkéz, ami jót a jobb tett. A képviselőtestület a szép beszéd hatása alatt általános nagy lelkesedéssel határozta el, hogy Keserics Ferenc apátplébános érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg s ugyancsak ifj Schmidt Károly indítványára elhatározta, hogy Keseríts Ferenc nevére alapítványt létesít, melynek kamatait a mohácsi katholikus iskolák növendékei fogják élvezni. Az alapítványt társadalmi uton hozzák össze, melyre ott a helyszínén gyűjtést rögtönöztek, mely gyűjtés legott 100 koronát eredményezett. Negyed évszázados buzgalom, emberszeretet vezérelte közéleti tevékenység, lelkipásztori fenkölt gondolkodás sem ércben, sem márványban méltóbb megörökítést nem kaphatott. A tárgysorozat keretében a képviselőtestület elhatározta, hogy dr. Koncz Adolfnak, az iskolaszék érdemekben gazdag világi elnöke