Mohácsi Hirlap, 1929 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1929-01-06 / 1. szám
2 elbánási ügyét. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott. Ezután a főszámvevői állást töltötték be, egyelőre helyettesítés útján. Főszámvevő helyettes lett Horger Zoltán eddigi alszámvevő. A vágóhídon levágásra kerülő lovak után, ha azok emberi élvezetre szolgálnak , pengő, ha állatok etetésére szolgálnak 2 pengő vágóhídi díjat állapítottak meg darabonként. A közvágóhídi mérleg használati díját 5-től 30 fillérben állapították meg, az egyes állatfajták szerint, ha azok a vágóhídon levágásra is kerülnek, ha azonban csupán mérlegelésről van szó, e díjak háromszorosát számítják fel. Kimondották egyben azt is, hogy a levágásra kerülő sertések mérlegelése kötelező. Megállapították még a vidékről behozott és a városból elszállításra kerülő hús után fizetendő díjakat 3—5 fillérben. Végül Inkei Andor és Riesz Lajos fellebbezésével foglalkozott a közgyűlés, kiknek fakália üzemét még a tifuszmegbetegedések során beszüntették. Nevezettek üzemük megváltását kérték a tanácstól, mely azt megtagadta. Hasonló sorsra jutott a közgyűléshez beadott fellebbezésük is, kimondották azonban, hogy esetleges barátságos egyezkedés elöl a város nem zárkózik el. Újév napján ünnepélyes keretek között osztották ki a Credo jelvényeket a belv. templomban. Újév a Credo-egyesületek főünnepe. A fiatal mohácsi Credo egyesület méltóképen ülte meg ez ünnepet, amennyiben e napon történt meg a jelvények feltűzése a tagok mellére. Délután fél 4 órakor Schultz Gábor belvárosi káplán a Credo egyesület egyházi alelnöke litániát tartott Jézus szent nevéről, amelyen a tagok csaknem teljes számban megjelentek. Litánia után szép beszédben méltatta a nap jelentőségét és ismételten hangsúlyozta a fő Credo elveket: a hitet, a tiszteletet és a szeretetet. Legyen minden credista férfi hitének bátor megvallója, Jézus szent nevének mindig tiszteletet adója és az egymás iránti szeretet művelője. A szentbeszéd után először a tisztikar, majd a tagok mellére tűzte fel az ízléses szép kis Credo jelvényt és adta át a tagsági igazolványt. Az első felhívásnak is már impozáns volt az eredménye. Amíg a 60.000 lakosú Pécs városában a Credo megalakulásakor csupán százegynéhány tag jelentkezett, a 16000 lakosú Mohácson 270 taggal alakult meg a Credo. Ez a szám azonban növekedni fog, hisz a tagok sorában ott van a város katholikus férfi társadalmának szinejava és az eszméknek megfelelően minden rendű és rangú polgára. A zászlóbontás tehát fényesen sikerült, ugyannyira, hogy a Credo egyesület hamarosan a MOHÁCSI HÍRLAP 1929. január 6. város legnagyobb testülete lesz, amelynek áldásos működése is éreztetni fogja hatását. A Credo kivonulása egyházi körmenetek és egyéb ünnepélyeken impozáns módon fogja mindig hirdetni a katholikus gondolat, a a katholikus eszmék teljes diadalát. OJCA oooooooooooooooooooo A mohácsi járás új közigazgatási beosztása. Fischer Béla alispán tervezete szerint a mohácsi járás három községet veszít, de hattal megnövekedik. Az új mohácsi járás két nagyközségből és 8 körjegyzőségbe osztott 21 községből fog állani. Összlakossága 31 ezer 445 lélek lesz. A vármegye decemberi közgyűlésén szerepelt Fischer Béla alispán tervezete a vármegyei új közigazgatási beosztásról. A tervezet általában nyugtalanságot okozott, amiért is Fischer alispán maga kérte a napirendről való levételt, mert ezzel lehetővé akarta tenni azt, hogy a vármegye közönsége a tervezettel alaposan megismerkedjen s az egyes községek, érdekeltségek még idejében kérhessenek azon bizonyos változásokat. A tervezetnek létjogosultságot a trianoni békeszerződés alapján keletkezett egyes csonkítások, Mohács nagyközség várossá való átalakulása, a kialakult autóbuszjáratok adtak, amely körülmények alapján aránytalanságok és eltolódások állottak elő. Az új tervezet ezeket mind figyelembe vette s igyekszik az aránytalanságokat megszüntetve, a községeket természetes fejlődésük és gazdasági gravitációjuk szerint közigazgatásilag is csoportosítani. A mohácsi járásban tervezett változások a következők : A mohácsi járásból elcsatolnák Ráctöttöst és a hozzátartozó községeket, ellenben bővítenék a pécsváradi járás területéből Himesháza, Szűr, Püspökmárok, Szederkény, Nyomja és Monyoród községekkel, amelyek gazdaságilag és közlekedési szempontból inkább Mohács várossal állannak összeköttetésben. Babarc elvesztené önálló nagyközség jellegét és a versendi körjegyzőségből átcsatolandó Liptóddal mint babarci körjegyzőség alakulna át. A versendi körjegyzőségben maradna ezután is Szajk és Versend. A jelenlegi kölkedi körjegyzőséghez tartozó Hercegszabart a pécsváradi járásból átcsatolandó himesházi körjegyzőségbe osztanák be. Bár kisközségként Dunaszekcsőhöz kerül, viszont Kölked és Udvar egyesítve alkotnák a kölkedi körjegyzőséget Kölked székhellyel. A pécsváradi járásból átcsatolandó Szederkény, Nyomja és Monyoród községek Szederkény székhellyel a szederkényi körjegyzőséget alkotnák. A mohácsi járás ezek szerint 2 nagyközségből és 8 körjegyzőségbe osztott 21 kisközségből állana, összesen 31 545 lakossal. (A jelenlegi állapot 20 község, 28.978 lakossal.) Szilveszterest. A vallás azt tanítja, hogy az év végeztével hálaimát kell mondani a Teremtőhöz, meg kell köszönni a jót, amit adott az elmúlt évben, az új év küszöbén pedig könyörögni kell, hogy az eljövendő évben is jóakaratával kísérje életünket, távolítsa el a csapásokat tőlünk. Az úgynevezett nagyvilági élet ezzel szemben a Szilveszterestét víg mulatozásokkal ünnepli. Bor, pezsgő folyik — ott ahol jut erre — malacsivitás jelenti a szerencsét. Ha azután azt figyeljük, hogy hol voltak többen, a templomban, vagy a mulatókban, az idén mindenesetre az előbbire jut a túlnyomó rész. A szilveszteri ájtatosságokon zsúfolva voltak a templomok, míg az egyesületekben, kávéházakban, mulatókban aránylag kevesen voltak a múlt évekhez hasonlítva. Részben a vallásos élet emelkedése, de nagy részben az anyagi gondoknak is köszönhető ez a körülmény. A Mohácsi Casino Egyesület ez idén is piknikkel búcsúzott az ó esztendőtől és lépett az újba. Egy alkalmi riporter tolla kevés ahhoz, hogy méltóképen emlékezzék meg erről a minden idők egyik leggyönyörűbb Szilveszterestjéről, amelyen szinte megszólalt a művészi tökély ízlésben, elegantiában, színpompás ragyogásban éppúgy, mint kedélyben, jó kedvben. A valóban élményszámba menő estély ropogós csárdással vette kezdetét, amelyet sokszori ismétléssel más, régi és új táncok váltottak fel s már az első percek olyan hangulatot árultak el, amelyből látni lehetett, hogy az csak fokozni tudja önmagát. Amikor pedig az asztalhoz ültek a vendégek, ott meg a szakácsművészet remekei kínáltatták magukat szemet szájat ingerlően, készítőik nagyobb dicséretére; csodám hát, ha a jókedv önmagával kelt versenyre s a kitűnő cigánynak nem is kellett, csak kontrázni rá. A villanyfények hiába kezdtek sárgulni, de maga a rózsaujju hajnal is hiába nyitotta fel szemeit a virradásban, senki sem gondolt arra, hogy az élet kürtöse elfujta már egy uj esztendő múltjához az ébresztőt. — A történeti hűség kedvéért meg kell még jegyeznünk, hogy „Három bokor salátát“ kb. 1760 szór ültetett a cigányprímás „Bozsér Marija“ és hogy ugyanannyi púposteve van a modern dalköltészet állatkertjében. A rendezőség római egyest érdemel a gyönyörű est kiviteléért. Az Iparoskor Szilveszterkor kabaréval áldozott a mulatozásnak. A kitűnő kabarét a műkedvelők régi gárdája adta és a jobbnál jobb számok hangos jókedvre derítették a közönséget. Szilveszteri est volt a Koronakávéházban, a vendéglőkben, az idén azonban nagyon sokan otthonukban ülték meg a szilveszterestét s családi körben várták meg az új év beköszöntését. Népesedési statisztika 1928-ból. A belvárosi és külvárosi róm. kath. plébániák kimutatása. A születések száma jóval meghaladta a halálozásokat. A mai ember nagyon szereti a statisztikai számarányokat vizsgálgatni és sokszor inkább hisz egy komoly számoszlopnak, mint bármilyen ékesszólásnak. Nem lesz ezért fölösleges, ha néhány adatot fölsorakoztatunk a két plébánia 1928-as történetéből és minden szónál hangosabban beszéljenek a számok. Lássuk meg, vájjon Mohács népesedési statisztikájában milyen mértékben szerepel az 1928-as esztendő? A belvárosi rk. plébánián az anyakönyv szerint eltemettek 195 halottat és ezzel szemben megkereszteltek 253-at. Azonban a 195 halott közül 23 vidéki volt és nagyrészt a László,közkórházban halt meg; azonkívül 5 halott a külvárosi plébánia hívei közé tartozott. Így tehát csak 167 halottja volt a belvárosi plébániának, míg a 253 megkeresztelt a plébániához tartozik. A születések száma 8- al múlja fölül a halálozásokat. A 10.000 hivőt számláló belvárosi plébánia az elmúlt évben 086%-al növekedett és így az 1927-es évet is megelőzte. Meghalt 100 férfi és 95 nő, ezzel szemben született 141 fiú és 112 leány és így 29 és több fiú született mint leány. A meghaltak között legöregebb a 91 éves Prinz József kovács. A születettek közül 2 gyermek a kilencedik volt a családban. A külvárosi plébánián már nem ily kedvező a helyzet. A meghaltak száma: 57, amelyhez járul még a belvárosi plébánián anyakönyvezett 5 halott és igy összesen 62 halottja van a külvárosi plébániának. Ezzel szemben csak 64 újszülöttet kereszteltek meg és igy a 3200 lelket számláló plébánia 2 lélekkel, 006°/0-kal szaporodott 1928 ban. A külvárosi plébánián anyakönyvezett halottak közül 25 férfi és 32 nő volt, míg 39 leánynyal szemben csak 26 férfi született. Ezek szerint a külvárosban 14-el több leány született mint fiú. A legöregebb halottjuk, Schaub Zsuzsanna 89 éves és a születettek közül 2 gyermek volt a nyolcadik a családban. * Csak egy kis statisztikát akartunk adni a két plébániáról és a fenti számok is gondolkodóba ejtik az olvasót. Két plébánia ugyanabban a városban és mégis nagy a különbség a születési arányszámok között. Népünk lelkiismeretét, vallásos és hazafias érzését kell fölhúznunk, hogy belássa a veszélyt, amelybe önmagát dönti, mikor a családi élet megfogyatkozásán dolgozik. Nagy nemzet csak nagy családokból származhatik ! (~ 1 ~) Ww «Jw« — Kényszerkölcsönt legmagasabb áron vesz Zsuzsits András hitelirodája, Szentháromság u. 4.