Mohácsi Hirlap, 1931 (21. évfolyam, 2-53. szám)
1931-04-05 / 14. szám
2 *«« »«« t«C ««• A méz. írta: Manguli János, a Baranyai Méhészkar titkára. Hogy a méz nem örvend annak az elterjedettségnek, amit az egészségre gyakorolt hatásánál fogva méltán megérdemelne, an- nak oka az, hogy a városi emberek a mézet nem igen tudják a hamisítványoktól megkülönböztetni, sőt a méz természetét, különösen jótékony hatását sem ismerik eléggé. Bár az orvosok, vegyészek a méz kiváló vitamintartalmát és magas tápértékét kimutatták, szanatóriumokban gyógykisérleteket végeznek vele s fényes eredményekről számoltak be, a méz fogyasztása ennek ellenére sem nyert nagyobb lendületet. Sokan a mézet a gyári cukor pótszerének tekintik, árát is ahhoz számítva értékelik. Amenynyire alku nélkül fizetik meg a gyári cukrot, annyira krajcároskodnak az egészségre kiváló hatású méz vásárlásánál. A gyári cukor mindennapi fogyasztása azután meg is hozza a maga hatásait: telnek a kórházak gyomorbajosokkal és cukorbetegekkel. A vitaminhiányos táplálkozás folytán terjed az angolkór, a gyermekek fejlődésben elmaradnak úgy, hogy a drága póttápszerek egész sorozata válik szükségessé a helytelen táplálkozás ellensúlyozására. Erről azonban beszéljenek bővebben az orvosok, én itt inkább a méz beszerzési módjáról és áruismeretéről akarok írni. A mézet igyekezzünk lehetőleg termelési helyről beszerezni. A méz kétféleképen termelhető: kasban és kaptárban. A kasos méhész ősszel kifüstöli, vagy dobolással kiveri méheit a kasból és lépépítményeit kivágja, eladja a mézkezeléshez nem értő egyéneknek, akik a mézet sajtóval vigyázatlanul nyomják ki a viaszlépből. Ilyen eljárás mellett a méhek kukacai, bábjai is könynyen belekerülhetnek a prés közé, amelyek a mézet tisztátalanná és zavarossá teszik. A méhanya ugyanis nem tart szoros rendet a petézésben s igy a legtöbb lép széle mézes, közepe pedig fiasításos, vagyis kukacos. A kasos után termelt, préselt méz olcsón vásárolható ugyan, de zavaros, áttetszetlen színe a belekerült idegen anyagok jelenlétét sejtetik a fogyasztóval, amit a mézből vegyi után ki is lehet mutatni. A kaptáros méhészkedésnél már teljesen kizárható a hasításnak a méz közé való kerülése. Itt a kiürült keretek újra visszarakatnak a kaptárba. Ezért nem sajtolással, hanem pergetéssel zel sok panasz hangzott el. Küünféle bajokkal hozakodtak elő a rokkantak, amelyek bizonyítják, hogy ezen emberek intézményes segítsége már igazán nem késhet sokáig, mert ez a nemzetnek elsőrendű kötelessége azokkal szemben, akik életüket, vagy munkaképességüket áldozták fel a hazáért. A közgyűlés 4 óra után ért véget. A Legényegylet utolsó nagybőjti előadása. Az elmúlt vasárnap nyert befejezést a Mohácsi Katolikus Legényegylet páratlan népszerűségű nagybőjti előadássorozata. Számszerint hat ilyen előadást rendezett meg Pásztor Endre polgári iskolai hittanár, az Egye Isület egyházi elnöke s az önkéntes adományokból, amelyet a mindig nagy számban megjelenő törzsközönség szívesen adakozott, egész csinos összeg juthatott az Egyesület céljaira. Az anyagi sikert azonban százszorosan felülmúlja az erkölcsi. Kiváló előadók szereplése tette ezeket az előadásokat vonzókká és a nagytermet mindenkor zsúfolásig megtöltő közönség sokat épülhetett lelkiekben. Gondja volt az agilis elnöknek arra is, hogy a komoly, vallásos tárgyú, értékes előadásokat könnyebb, szórakoztató kisérő műsorral fűszerezze. Klug Józsa óvónő kitűnő harmóniumát bocsájtotta az Egyesület rendelkezésére s igy azután minden alkalommal zenei műélvezetben is volt a hallgatóságnak része. A tiszta és egészséges humort és vidámságot a műkedvelő gárda szolgáltatta. Szavalatok és énekszámok tarkították a nívós műsorokat. Nem csoda tehát, ha ezek az előadások annyira népszerűek voltak és olyan nagy látogatottságnak örvendtek. Bizonyára sokan sajnálják, hogy aránylag ilyen rövid volt a bőslidőszak. Az utolsó előadást is telt ház hallgatta végig. A műsort Ilii József ifjúsági tag ügyes szavalata nyitotta meg, aki Horváth Pál: Asata? című nagyhatású költeményét szavalta el kitűnő hanghordozással. Nagyon ügyes volt a két polgárista: Balázs Ilona és Jéhn Mária négykezes zongoraszáma. Sok-sok tapsot kaptak. Az est szónoka dr. Piukovich Sándor főgimnáziumi tanár, a dombóvári állami főgimnázium helyettes igazgatója volt. Az adventi előadások során már szerepelt a mohácsiak előtt, nem csoda tehát, hogy mint jó ismerőst, a színpadra léptekor őszinte, meleg tapssal üdvözölte a közönség. A kiváló előadó, aki a szónoklás művészetének minden készségével rendelkezik, a sajtóról és annak szerepéről tartott élvezetes, szép előadást. Végigvezette a hallgatóságot a világtörténelmen és megkapó példákkal illusztrálta a rossz, erkölcstelen sajtó romboló hatását. Már a római birodalom bukásában is jelentékeny szerepe volt az erkölcstelen írásműveknek, de az igazi rombolást a francia forradalom idejében észlelhetjük, amikor az istentelen, erkölcstelen irodalom kárhozatba, majdnem végpusztulásba sodorta az egész országot. A háború végén aztán nekünk magyaroknak is fájdalmasan kellett tapasztalnunk, hogy mire képes a hazafiatlan, erkölcstelen sajtó. Megmételyezte a lövészárkokban küzdő katonáink nehéz harcokban amúgy is elcsigázott lelkét és a szomorú következmény az lett, hogy azok elhányva fegyverüket hazatértek, nemhogy az őshatárok védelmére sorakoztak volna. Mindezek a példák azt igazolják, hogy bizony lelkiismeretesen meg kell válogatnunk olvasmányainkat. A magyar irodalomnak számos büszkesége, számos értékes gyöngye van. Berzsenyi, Vörösmarthy, Petőfi írásaikkal rázták életre az elkábult nemzetet. De van irodalmunknak számos nagy alakja, akik a világirodalomban is előkelő helyet foglalnak el. Befejezésében a szónok azt fejtegette, hogy mire legyünk tekintettel olvasmányaink megválogatásában. Végül utalt a húsvéti feltámadásra és a magyar feltámadást kivánva, szűnni nem akaró, zúgó tapsorkán közben fejezte be tartalmas előadását. Hidecz Irén szépen szavalta el Rudnyánszky György: «A kereszt» című vallásos tárgyú költeményét, meg is tapsolták érte. Igazi meleg sikere volt a kalocsai tanítóképző intézet jeles növendékének, Varga Klárinak, aki nagy zenei tehetségre valló ügyességgel játszotta el zongorán Chopin: Walzer-ét és Brahms: Magyar tánc-át. Ha így fejlődik, még sok szépet fogunk hallani róla. Megérdemelt zugó tapsot kapott. Az előadást befejező bohózatot ezúttal a polgári leányiskola , kongreganistái szolgáltatták. Balázs Ilona, Jéka Mária, Mittler Ida, Pobisch Magda, Rott Kató és Vöő Ilona kifogástalanul játszottak és végig kacagtatták a közönséget. *•»»»• »»» 9*9 TARCA. Baranya kettéosztása Trianonban. __ Részlet vitéz dr. Horváth Kázmér: «Délbaranya és a trianoni békeszerződés revíziója» című most megjelenő munkájából. A belgrádi egyezmény értelmében a szerb csapatok 1918. november 13 án, egy erős, ködös szerdai napon léptek báranya földjére. Elsőnek Dárdát szállták meg. November 14-én Pécsett s 15-én a többi gócpontokat, mint Mohácsot, Siklóst, Szigetvárt, Barcsot, Bátaszéket stb. Velük egyidőben megjelentek Baranya területén az eszéki Narodna Vijeca (Nemzeti Tanács) emberei is, hogy a sokasságot és szerbséget megszervezzék. Az volt a céljuk, hogy mindenütt megalakítsák a sokacok és a szerbek Nemzeti Tanácsát s külön végrehajtó szervet teremtenek, amely azután átveszi az egész baranyai terület közigazgatását. Ezért egy tekintélynek örvendő baranyai sokac és szerb férfit kerestek, aki a munkát vállalná Két ilyen férfiú volt ekkor Baranyában, akire a szerbség és sokaság teljes bizalommal tekintett. Mindketten Mohácson laktak és ügyvédek voltak. Az egyik Andrits Tivadar dr. országgyűlési képviselő, a másik Prakatur Tamás dr. Az első szerb volt, a másik pedig dályoki sokat szülők gyermeke. A katonai hatóságok és a szervezéssel megbízott eszéki Nemzeti Tanács, velük léptek tehát érintkezésbe. A megszálló csapatokkal az eszéki Nemzeti Tanács kiküldöttje, Glibonszki Milán szerb tanító, november 15-én szintén Mohácsra érkezett. Először Andrits Tivadart, majd pedig Prakatur Tamás dr-t kereste fel s megbízó levelet hozott számukra a szerb, illetve a sokac Nemzeti Tanács megalakítása végett. Andrits Tivadar dr. a kérelmet kategorikusan elutasította. Hivatkozott arra, hogy magyar képviselő s habár szívvel lélekkel szerbnek érzi magát, körülményei nem engedik meg azt, hogy exponálja magát. Maga részéről is Prakatur azt ajánlotta, mint aki koránál és agilitásánál fogva is sokkal alkalmasabb erre a feladatra, mint ő. Andristól Glibonszki Prakaturhoz ment s ott át is adta a megbízó és felkérő levelet. Szóbelileg közölte vele, hogy a szervezendő Nemzeti Tanácsnak hatásköre kiterjedne egész Baranyára s feladata lenne egyrészt az S. H. S. államhoz való csatlakozás kimondása, másrészt pedig egy esetleges népszavazás előkészítése. Amennyiben Praka- MOHÁCSI HÍRLAP 1031. április 5. Önnek gondot okoz a bevásárlás? Miért nem vásárol a „Méhkas“ takarékos bevásárlási szervezet könyvecskéjével? Kényelmes részletfizetés, garantált készpénzár, beosztás a jövedelemnél, ezek a „MÉHKAS“, azon előnyei, amelyek kedveltté tették a tagok előtt. Mindent előnyös áron részletre «vásárolhatáslláos legnagyobb kereskedőinél ! (Tagfelvétel mindennap: Z^UZ^CTS Vitalirodában. Vidékiek is jelentkezhetnek! V£<»lx,Lo-í, Levatkárdaság utó* 4. az.