Mohácsi Hirlap, 1940 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-15 / 37. szám
2 — Én mindig szeretettel fogok reátok éserre az iskolára gondolni — fejezte be szavait Kuzmics igazgató — ti is gondoljatok reám szerető emlékezéssel. Legyen ennek az iskolának továbbra is ez a jelszava: Isten segítségével előre! Percekig tartó lelkes taps és ünneplés után Urkövi József VI o. t. elszavalta Aprily: Tetőnc költeményét. A szép szavalatot ismét Huber Ferenc igazgató beszéde követte. Erdély visszakapott területeiről emlékezett meg és ismertette a gimnázisták kötelességeit. Ezután Apáti Atilla VI. o. t. hatásosan elszavalta Havas István: Diákok vára c. költeményét. A magasztos ünnepséget a Szózat eléneklése zárta be Utána az egybegyűlt ünneplő közönség és a tanári kar a távozó igazgatót szerencse kivánataikkal halmozták el. Dr. May. Több mint kétszázan tettek részt a mohácsi Credo Egyesület máriagyűdi zarándoklatán. A mohácsi Credo Egyesület máriagyűdi zarándoklata ez évben is lelket emelő áhítattal ment végbe, midőn zárt sorokban férfiak és nők vasárnap reggel elindultak, hogy a zarándokút egy részét vonaton majd gyalogosan tegyék meg a Szűz Anya iránt érzett tiszteletből. Az úton ének és imádság között dicsérték a Szűz Anyát, majd Gyűdre érkezve közös szentmise és áldozás volt Utána a kegyoltár megtekintése, majd délután fél 4 órakor litániát és keresztúti ájtatosságot Palócs József beszéde fejezte be megemlékezve arról, hogy mily sokan élnek még máriatisztelő magyagyarok a határokon túl, akik nem fogyatkoztak meg Mária tiszteletében, hanem élő hittel kérik Magyarország Pátronáját sorsuk jobbrafordulásáért, nagy Magyarország feltámadásáért. Az ájtatosságok elvégzése után megindult a zarándok csapat az érkezés útvonalán és ott felállított keresztek előtt végezve egy egy imát, midőn utoljára volt látható a Szűz Anya temploma, térdre hullva mondottak búcsút a szeretett kegyhelytől Majd az állomástól égő gyertyás körmenettel vonultak be, máriaénekek és imák mondása mellett a belvárosi templomba, hol áldásban részesültek és a búcsújárást befejező ima után az Isten áldd meg a magyart eléneklésével végetért több mint 200 buzgó credistának és hozzátartozójának lelket emelő zarándoklata, akik között igen szép számmal vettek részt Mohács sziget buzgó hívei is és magyaros egyenruhába öltözött szigeti leányklubisták is. Ugyancsak autóbuszon is számosan vettek részt a zarándoklatban, akik csatlakoztak Máriagyűdön a közös ájtatosságokhoz. Az ÖSZi szántás idejében való elvégzése érdekében a polgármester felhívja azokat a gazdákat, akiknek behívták az igáját s esetleg ezért elmaradnának a munkával, hogy a városházán a mezőőrség őrmesterénél jelentkezzenek. MOHÁCSI HÍRLAP 1940. szeptember 15. A társadalom bekapcsolásával új célkitűzésekkel indul az idei leventekiképzés. Hozzá kell férkőzni a leventék lelkéhez. A leventék haderőn kívüli kiképzése október elején ismét megkezdődik. Az eddigi tapasztalatok arra az elhatározásra bírták a vezetőséget, hogy ezt a kiképzést teljesen új alapokon és irányelvekkel folytassák. Beszélgetést folytattunk a Levente Egyesület új elnökével, dr. Schmidt Miklóssal, aki a következőkben tájékoztatott elgondolásairól . Eddig a társadalom teljesen elhanyagolta a leventeügyet, csak a hivatalos közegek törődtek vele. Ennek eredménye volt az egyoldalú testi kiképzés. A levenoktatók a rájuk rótt feladatot elvégezték de a leventék lelkéhez nem tudtak eljutni. Az a célunk hogy a jövőben a társadalom irányítsa a leventeügyet. A leventék érezzék, hogy törődnek velük, lelkileg fel akarjuk őket emelni, sorozatos előadások tartásával értelmüket kiművelni. A katonai kiképzés szoktassa őket fegyelemhez, de a leventeotthonban a családi tűzhely melegét érezzék. Ha ezt elérjük, akkor leventéink nem kényszerből vesznek részt a foglalkozásokon és nem viseltetnek ellenszenvvel az intézménnyel szemben. Be fogják látni, hogy sok olyan dolgot tanulnak, amire szükségük van és javakra válik. Ehhez temészetesen a művelt társadalomnak összefogása szükséges. Mi Felkerestük Inkey Andor századost, leventekörzetparancsnokot is aki hasonlókép nyilatkozott. — A katonai kiképzéssel párhuzamosan — mondotta — a mintegy ezer főnyi mohácsi levente erkölcsi nevelését, lelki életének magyar célok szolgálatába állítását és kialakítását s közhasznú ismereteinek gyarapítását óhajtom munkálni. Ezt egyébként az új honvédelmi törvény és külön rendeletek is előírják. A velünk szövetséges tengelyhatalmak csodálatos eredményei a német és olasz ifjúság újszerű neveléséből kifolyólag váltak lehetővé. Ezért felkértem a társadalom vezetőit, hogy támogassanak ebben a nagy munkában és kapcsolódjanak bele a sorozatos előadások tartásába. Otthont akarunk adni a leventéknek, ahol a napi fáradságos munka után összejöhetnek és lelki táplálékot, szellemi felüdülést, nemes szórakozást kaphatnak. A magunk részéről csak anynyit fűzünk hozzá e nemes célkitűzésekhez, hogy reméljük, Mohács közönsége meghallja a hívó szót és részt kér ebből a nemzetmentő és országépítő munkából. Érezzék a leventék, hogy a város intelligens társadalma áll mögöttük, mely most nem kér, követel tőlük, hanem adni akar nekik azokból a szellemi javakból, melyekkel ők nem rendelkeznek. A tervbe vett sorozatos előadásokkal elérhetjük azt, hogy egy lélekben kiművelt ifjúság kerül majdan a hadsereg kötelékébe és mindenkor át fogja érezni nemzeti hivatását. Az egyesület új tisztikara mindent elkövet a leventeifjak érdekében és azt kívánja, hogy a társadalom arra hivatott egyénei minél nagyobb számban vállalják az előadások tartását. A mohácsi Levente Egyesület új tisztikara a következő: Elnök: dr. Schmidt Miklós, alelnök: Schmidt Károly és vitéz Kürtösy Mátyás, fiókegyesületi alelnök Püspökpuszta: Vértes János. Sárház: Dyenis Péter. Homorúd: Vörös János. Kanda: Magos Lajos. Riha: dr Ronczyk József. Szőlőhegy: Lang Aladár. Főtitkár: Huber Ferenc, titkár : Simon Vendel, jegyző: dr. Szentirmay Tibor, gazda: Puppi József, h. gazda: Balázs Mihály, pénztáros: Városi Mihály, ellenőr: Várhalmi Ágoston, ügyész: dr. Varga Mihály, orvos: dr. Németh János, könyvtáros: Nemeskéri Ferenc, Számvizsgáló bizottság: Herger Zoltán, Bánfay József, Jahoda József. Számvizsgáló bizottság póttagjai: Balogh Pál és Lippay Szeverin. A választmány tagjai: Faragó Gábor, dr. Horváth Lajos, dr. Bartók Lajos, Schneider Lajos, Kecskés Lajos, dr. Szkladányi László, dr. Mihályfy István, Pávkovics András, Bakó János, Gyurosovics István, Benedek József, Petrovics Károly. A választmány póttagjai: Kanyó Imre, Kollár Antal, Háhn János, Gyurek János, Lukácsevics György, Dr MGg. állomáson teljesített szolgálatot. Pár nappal ezelőtt este kerékpárral a hajóállomás felé tartott, a sötétben valószínűleg elvesztette tájékozódóképességét és robogó kerékpárjával együtt a Dunába esett. Az a feltevés, hogy ittas állapotban ült a kerékpáron, mert máskép nem valószínű, hogy a vízbe hajtott volna. A kerékpárt másnap Krikovszki Vince bajai lakos dobóhálóval kifogta a Duna vizéből. A kifogott holttestet a mohácsi hullaházba szállították Az eltemetés iránt a katonai hatóságok fognak intézkedni. Vízbefalt katona holttestét fogták ki Mohácson. Teljes katonai felszereléssel Szerdán délelelőtt a mohácsi hajóállomáson szolgálatot teljesítő egyik révkapitánysági rendőr emberi alakot látott a Duna felszínén úszkálni. Figyelmes lett e gyanús körülmények között mozdulatlanul úszó alakra és gyorsan motorcsónakba szált, hogy megközelítse. Mikor odaért, látta, hogy nem tévedett, mert valóban emberi holttestet sodort magával a Duna vize, kerékpárjával Baján zuhant a Dunába. Ügyesen kifogta a hullát a vízből és csónakjával partra szállította. A parton látták csak, hogy a holttest gyalogos katonai egyenruhát visel, teljes katonai felszereléssel, bajonettal, tölténytáskával. Az ujján jegy gyűrűt találtak „Boriska 1932.“ felírással. Később megállapítást nyert, hogy a vízbefult katona Timpauer Jenő gyalogos, aki Baján a hajó Baracz Józsefné 30 éves tanári jubileuma. Szeptember 8 án örömünnepe volt a mohácsi állami polgári iskolának. A virágokkal, pálmákkal dúsan feldíszített tornateremben — Veni Sante után — tanévmegnyitó ünnepély volt. Kecskés Lajos az intézet igazgatója intézett nagyhatású beszédet a tanuló ifjúsághoz. — Szeptember hó elején ismét benépesül a Széchenyi-tér, visszatér a diákok nagy serege, hogy az iskola padjaiban ismét megkezdhesse fáradságos munkáját . Mindenható különös kegyelméből ugyancsak szeptemberben tér vissza Szent István birodalmának egy része is, hogy egymillió magyarnak a kezéről lehulljanak a trianoni bilincsek. A mai ifjúság célkitűzése szorgalmas munkával megtartani a viszszatérő területeket. Beszédének második részében kedves és őszinte szeretettől áthatott szavakkal emlékezett meg Baracz Józsefné tanári szolgálatának 30 éves évfordulójáról. — Harminc évvel ezelőtt, szeptember hó 2-án lépte át az iskola küszöbét egy egészen fiatal tanárnő, Mittler Katinka. Akkor béke volt és csonkítatlan az egész Magyarország Azóta sok viharon, szenvedésen és megpróbáltatáson mentünk keresztül, de ebben az iskolában egy szikla mozdulatlan maradt és az élet zajos hullámtöréseinek ellenállva változatlanul egy helyen töltötte be nemzetmentő, nevelő és oktató munkáját. Becsületet, szeretetet, megélést és önfeláldozó munkát — legszebb emberi erényeket látott benne minden igazgatója és kartársa egyaránt. Kecskés Lajos igazgató ezután tolmácsolta a tankerületi kir. főigazgató üdvözlő leiratát, amelyben köszönetet mond Baracz Józsefné eddigi eredményes működéséért és Isten áldását kéri a tanárnő további munkálkodására. A volt tanítványok nevében Vitéz Szőnyi Alajosal emlékezett meg a ,,jó Katinka néni‘‘-ről, köszönetet mondva neki, azért a sok szeretetért, közvetlen egyszerűségért és tudásért, amelyekkel régi tanítványait elhalmozta. Kéri a Mindenhatót, hogy adjon nemrég hosszú és nyugalmas neret. Vitéz Szőnyi Alajosné beszédét befejezve nagy ezüst tálcát nyújtott át az ünnepeltnek egy