Moldvai Magyarság, 2018 (Új sorozat, 28. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 1. szám

IN MEMÓRIÁM TÍMÁR karina K­allós Zoltán 1926. március 26-án született a mező­ségi szórványvidéken, a Kolozs megyei Válaszúton (Răscruci). Gyerekkori éveit ebben a vegyes nemzetiségű faluban töltötte, így magyar anyanyelvén kívül megtanulta a román és a cigány nyelvet is. Az elemi iskolát Válaszúton végezte, az első osztályt magyarul, a többit románul. Aztán felkerült a kolozsvári Református Gimnáziumba, ahol kitűnt a kiváló népdalénekes-tudásával. Ott olyan népdalokat énekelt tanárainak, amiket még soha nem hallottak. Itt került kezébe először a Domokos Pál Péter A moldvai magyarság című könyve, ami felkeltette az érdeklődését a moldvai magyarok iránt. 1938-1939-ben első gyűjtéseiből kis tanulmányt szer­kesztett, és beadott pályázata az Ifjú Erdély című református ifjúsági laphoz I. díjat nyert. Kolozsvárról a sepsiszentgyörgyi tanítóképzőbe került, és mivel a háború miatt a nyári szünet után, 1944-ben nem indult tanítás, elment Budapestre, majd 1946-ban a taní­tói oklevelét Kolozsváron szerezte meg. 1946-1950 között Magyarvistán volt tanító, ahonnan rendszeresen bejárt a kolozsvári néprajzi tanszékre előadásokat hallgatni, eközben Moldvában, Románvásárban teljesített sorkatonai szolgálatot. Ott megismerkedett odavalósi csángó katonákkal, akiket majd a gyűjtései során is felkeres. Betegsége miatt egy év után leszerelték a katonaságból, és visszatért a tanítói állá­sához. 1950-ben a családja kuláklistára került, az édesapját hat hónap börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntették. Családja sorsát és saját életét is nagymértékben befolyásolta ez a megbélyegzés, de pártfogója, Nyilas Ilona képviselő, prezídiumi tag szárnyai alá vette a tehetséges fiatalembert. Felelősséget vállalt a fiatal tanítóért, aki meg tudta szólaltatni a falusi embereket, „meg tudta nyitni a lepecsételt szájakat”. Kallós Zoltánt a Zeneakadémiára való felkészülésében Jagamas János folklórkutató segítette, aki Kodály és Bartók közvetlen tanítványa volt. 1950-ben sikeresen felvételizett a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolára, a mai Gheorghe Dima Zeneakadémiára. 1951 és 1955 között egyetemi hallgató, de egyetemi tanulmányait politikai nézetei, valamint családja kulákká nyilvánítása miatt kénytelen volt megszakítani. Az akadémiát ugyan befejezte, de a folyamatos zaklatások miatt nem kapott diplomát. Jagamas arra ösztönözte, hogy tudatosan folytassa kisdiák korában megkezdett gyűjtéseit, sőt, készítse el egy moldvai falu monográfiáját. Az ő taná­csára ment tanítói oklevelével 1955-ben a Bákóhoz közel fekvő Lészpedre tanítani. Itt ismerte meg közelebbről a moldvai katolikus magyarok életét és hagyományait. A moldvai csángó falvakban azonban 1957-ben megszüntet­ték a magyar nyelvű oktatást, de Kallós Zoltán nem tudott teljesen elszakadni attól a vidéktől, ezért csaknem nyolc esztendőn keresztül a Gyimes-völgyében, fakitermelésnél vállalt munkát. Eközben folytatta népzenei gyűjtéseit, de 1958-ban, politikai nézetei miatt, rövid időre bebörtönözték. 1968-ban Kolozsvárra telepedett és Martin György folk­lórkutatóval végigjárta a Mezőség és a Kalotaszeg falvait, keresve a táncos, énekes adatközlőket. 1969-től jelentek meg egyedülállóan értékes ballada­gyűjteményei, 1971-ben a Balladák könyve nagy sikert aratott, majd Budapesten többször is újra kiadták. 1973-ban megjelent az Új guzsalyam mellett című munkája, amely a klézsei 76 éves Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa csángó énekes balladáinak és dalainak gyűjteménye (szövegtár dallamokkal és hanglemezmelléklettel). Ez a magyar bal­ladakutatásban az első személyi monográfia. 1989 után könnyebbé vált a munkája, nyugodtabb körülmények között folytathatta a kutatást és gyűjtött anyagának rendszerezését, a hangzó anyagok megjelen­tetését. 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, ami a hagyományőrzés elismert szervezője, de a moldvai csángók ügyének egyik fontos támogatója is lett. Válasz­úton bennlakásos rendszerben valósítják meg a mezőségi szórvány­falvak gyermekeinek anyanyelvi oktatását, és hagyományőrző foglalkozásokat tartanak számukra. „A fényes nap immár lenyugodott.. Végső búcsú Kallós Zoltántól .

Next