Szabó Károly (ford.): Monumenta Hungariae Historica 2. Scriptores 22.: Kritobulosz, II. Mehemet élete (Bp., 1875)
KRITOBÚLOSZ: II. MEHEMET ÉLETE - 1
II. METIEMET ELETE. II. KÖNYV. 79 171. §. S a rómaiakban ez a reménylemn sem mert jó szerencse némi lelkesedést és nem csekély fölbátorodást önte, s jobb reményekkel tölté el őket, nem csak azért a mi megtörtént, hanem a kapott jó hírekért is, mindaddig, míg meg nem kelle bukniok, s míg a végveszedelem jelen nem vala. Mert örömük nem fogott soká tartani, a város bevételével csakhamar mindenféle nyomorúság, fogság, rabság, öldöklés, rablás, nejeik és gyermekeik meggyaláztatása várván rájok. A rómaiak ily helyzetben valának. Láss bámulatos cselt és tervet. 172. §. Mellemet császár pedig föltett czéljára nézve nagy előnynek gondolván a kikötőt bevenni és az Aranyszarvat tulajdon hajói állomásául megnyitni, miután mindenféle kísérletet és fogást elkövetve sem bírta a bejutást kierőszakolni, egy elmés és egyedül az ő elhatározottságához és erejéhez méltó cselt kohol ki, mely kitűzött czéljához képest szépen sikerült, és mindennek egyszerre véget vetett. 173. §. Megparancsolja ugyanis a hajók legénységének, hogy készítsenek minél hamarább csúsztatókat, a külső tengertől a belső tengerig, tudniillik a kikötőtől és az Aranyszarvtól kezdve a Diplasz Klón (kettős oszlop) nevezetű helyig, és tegyenek gerendákat alájuk. A távolság pedig a tengertől a tengerig mérve körülbelül nyolcz stadion. Ennek több mint fele erősen emelkedik, míg az ember a magaslat tetejére ér, s onnan lejtősen ereszkedik alá az arany, A szarvi belső tengerig. És miután a csúsztatókat a sok kéz hihetetlen hamar elkészítette, fölvontatja rájuk a hajókat. És nagy alj-gerendákat s mind a két oldal-