Móser Zoltán: Jut az ember két világhoz… Esszék és tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2019)

II. Kétféle - József Attila és Bartók Béla

k kettőnek, a fájdalomnak és reménynek laza egymásra csúsztatását! miként Bartók 14 bagatelljének utolsó darabjában, amiből a két kép második része született. Bartók a főtéma fölé ezt írta: „Szeretőm táncol...” Táncot hallunk, s annak túlfűtött lázát e jelentősnek mondott kis darabban. Klárisok és rózsa - „fordítom le” a zenét a versre bárány gané és kenderkötél, harangok kongása és szép szavú kondulása, jegenyék hajlós tánca és lombok hullása, néma halála: mintha ezt mind-mind mondaná, meg­jelenítené a zongoramuzsika. Egyszer A Dunánál című verset olvasgattam s külön-külön ízlelgettem min­den sorát, amikor a verstől függetlenül a római számokon, az I., II., III. rész bejegy­zésnél akadt meg a szemem, pedig százszor meg százszor láttam már. Akkor azon gondolkoztam el, hogy miért három részből áll?! S azon is, hogy miért is emelte ki ezt ennyire József Attila? A hármas számra gondoltam először, amelynek, régóta tud­juk, a Teljességet, az Egységet, az Egészet szimbolizáló jelentése van.s® Aztán hirte­len a zene, a zene kapcsán a háromrészes szonátaforma, s a szonáta felépítése jutott eszembe. Ebben, mint a hősi, klasszikus eposzokban az első rész az expozíció, amit a kidolgozás követ és visszatéréssel fejeződik be. És ekkor elővettem Bartók művei­nek jegyzékét, hogy megnézzem a szonátaformájú, vagy három részes, három tételes formákból építkező műveket. Hihetetlen bőségre akadtam. Kezdve az 1907-es Há­rom csíkmegyei népdaltól az 1945-ös utolsó Bartók-műig, a III. zongoraversenyig terjedő vonulatban - többek között - ilyen művek helyezkednek el: az I. román tánc­zenekarra, az I. és II. vonósnégyes, az I., II., III. zongoraverseny, a Szonatina, az Er­délyi táncok, a Szonáta, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, a 3 burleszk, a Három rondó, a Kontrasztok, a Hegedűverseny, a Divertimento, a Concerto és itt ta­lálható a Cantata profana. Ezután, hogy visszatértem József Attila-kötetemhez, azon gondolkodtam el, hogy A Dunánál a hármas felépítés nem zenei, pontosabban nem Bartók-hatás-e?! Nem akkor, hanem sok év múltán jött a meglepetés, magától József Attilától: „A Psalmus Hungaricus, a legnagyobb költészet zenében - mondta Szántó Juditnak. - Merészség-e A Dunánál című versemet mellé emelni?”38 39 Ezek után, bár évtizedekig kerülgettem, rászántam magam - persze volt hat­hatós segítségem, Tasi József tanulmánya, amelyért mindannyian hálásak vagyok -, hogy nézzem meg Kodály viszonyát, viszonyulását József Attilához és fordítva. 38 In Móser Zoltán: Három-Szám-Ok. Jelképek által valóban III. Győr, 2015. 39 Szántó Judit: József Attila és a zene. Kézirat, Petőfi Irodalmi Múzeum, é. n. [3.]

Next