Móser Zoltán: Tevel. Úton, hazafelé - Féltettr kishazák 16. (Budapest, 2019)

I. Álmodik a múlt

level „level vezér neve egykorú bizánci feljegyzésekben már előfordult, Tevel falu nevével először egy 1193-ban kelt dokumentumban találkozunk. Ebben III. Béla ki­rály megerősíti a fehérvári kereszteseket anyja által ne­kik tett adományozásában; az okmány felsorolja az adományozott helységeket, köztük Tevelt és Kovácsit. Tevel a középkorban tehát »villa regia«, királyi birtok. 1397-ben »Poss. Tewel«, 1430-ban »Thewel« formá­ban szerepel a forrásokban. A földesurak azonban a ké­sőbbiek során változnak, a község többször is gazdát cserélt. 1580-ban 15 család lakta.” Nagyon érdekes adatra leltem Fényes Elek egyik, 1860-ben megjelent ismertetésében, aki egy fél mondat­ban megemlíti, hogy Tevel „hajdan tiszta rácz” volt! Te­hát erről szól az a népdal, amelyet Kodály Zoltán gyűj­tött Zoborvidéken: Megégett Rácország . Megmaradt három ház. / A papé, kántoré, / Meg az én rózsámé. Érdemes megemlíteni, hogy ennek a dalnak szövege - sok más kuruc kori ének mellett - Thaly Kálmán csi­nálmánya. Ezek szerint ő tudta, hogy hol volt Rácország. Mivel utánajártam, volt okom elcsodálkozni, hogy itt, ahol élek, a Völgységben volt!

Next