Mozgó Képek, 1985 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

ISMERETTERJESZTŐ HAVI LAP I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1985. JANUÁR Találkozások E lap első olvasója szól az Olvasóhoz. Nem találkoztam még olyan emberrel, aki kedvenc lapja, folyóirata minden so­rával elégedett lett volna (nem is szólva olyanokról, akik­­ az önkínzás művelő­désnek vagy tájékozódásnak nevezett formája ez - az utált sajtótermékeket is gondosan végigolvassák). Ilyenek a lapok, ilyenek vagyunk mi, olvasók. Csupán remélhetem, hogy a MOZGÓ KÉPEK első számának olvasója leg­alább annyi közleménnyel elégedett lesz, mint jómagam (hogy ki-ki más­mással - az teljesen helyénvaló), bizto­san tudni vélem viszont, hogy legalább ugyanannyival elégedetlen lesz, mint én, aki először olvastam. Célja szerint a találkozásokról szólna ez a lap. Azokról, amelyek egy-egy hó­nap során megeshetnek, íme, egy hely, ahol egymással társalkodhat, az olvasó élénkebb vagy lanyhulóbb figyelmétől kísérve, film, irodalom, zene, képzőmű­vészet, történelem, politika: így képzel­jük el a MOZGÓ KÉPEK-et. Moziban, televízióban, videokazettán olyan művek tömegével találkozhat ha­vonta az ember, amelyeknek csaknem mindegyike a társadalmi és kulturális élet tucatnyi egyéb műve vagy esemé­nye, vagy jelensége felé nyújtja csápjait - csak éppen nem éri el őket. A MOZGÓ­KÉPEK összekapcsolni kívánja a művelődés és a társadalom megnyilvánulásait, amelyek szétszórtan találhatók a hónap mozgókép-műsorai­­nak rész­ tervezett káoszában. Persze mindennek van határa. Csak a kapcsolódásoknak nincs. Robert Schu­mann életéről szól az egyik e havi film, NDK-NSZK koprodukcióban. Hánya­dik ilyen közös film ez már? A két Né­metország filmkapcsolatának alakulása megérne egy cikket. Schumann szerel­mét Clara Wieck iránt nem először vi­szik mozivászonra. Nem volna-e érde­kes fölidézni az 1947-ben készült Metro­­produkciót? Schumann megható első le­vele Andersenhez ... Miért ne kerülhet­ne ez is ide? Hiszen a dán meseköltő is jelen van e hónapban a mozikban. A francia animációs zseni, Paul Gri­­mault filmjében az anderseni pásztor­lányka *és kér fényseprőcske menekül a diktátor-király rendőrei és robotembere elől... S a diktatúra rendőrsége meg a bújkálók (s a szolgák és a behódolók) - elég, ha csupán a hónap egyik magyar filmjét, Lugossy László rendezését említ­jük? ... Máris a történelemnél s a politi­kánál vagyunk. Mindössze három film ürügyén, amelyek szeszélyes véletlenből kerültek egymás mellé a havi műsorban. Az Olvasó majd láthatja, hogy még ennek az egyetlen példánknak az ele­meit sem sikerült „összetalálkoztat­­nunk” ebben a lapszámban. Nem is baj talán, hisz ez csak egy példa, s a végtele­nül burjánzó kapcsolódások közül ko­rántsem biztos, hogy épp ezeket kellene felszínre hoznunk. Arról igyekszünk „háttéranyagot” ad­ni, amit - ha viszonylagosan is - fontos­nak és érdemesnek találunk. A kritika műfaja helyett így adva helyt véle­nyünknek. V f KV V­.% tartalmából: ^ J Felfedezem a vidéket KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL ÍRÁSA Bw /y T****TM*1*^jjMM———** 21. oldal vJ Lenni vagy nem lenni? W j ^ / f I i A LUBITSCH-SZTORI ..jM { ■■■■■■HHBHÉHHMHHHHni 24. Oldal f Wm j JT p { Filmekkel a papírtigris ellen­­ ÖSSZEFOGLALÓ A TORINÓI FESZTIVÁLRÓL 4. oldal Disco, disco... - Video-disco ■■■■■■ni Finnország — filmország HELYZETKÉP ÉS ELEMZÉS TÁVOLI ROKONAINK KINEMATOGRÁFIÁJÁRÓL­­ . 20. oldal Mit nem tudunk még Eizensteinről? DR. VERESS JÓZSEF ÍRÁSA 16. oldal •Afisa ÚJDONSÁGOK ÉNEKESEKRŐL, EGYÜTTESEKRŐL 'sala Károly V.%4% *** % W­­e­l zárnunk

Next