Mozgó Képek, 1985 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
ISMERETTERJESZTŐ HAVI LAP I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1985. JANUÁR Találkozások E lap első olvasója szól az Olvasóhoz. Nem találkoztam még olyan emberrel, aki kedvenc lapja, folyóirata minden sorával elégedett lett volna (nem is szólva olyanokról, akik az önkínzás művelődésnek vagy tájékozódásnak nevezett formája ez - az utált sajtótermékeket is gondosan végigolvassák). Ilyenek a lapok, ilyenek vagyunk mi, olvasók. Csupán remélhetem, hogy a MOZGÓ KÉPEK első számának olvasója legalább annyi közleménnyel elégedett lesz, mint jómagam (hogy ki-ki másmással - az teljesen helyénvaló), biztosan tudni vélem viszont, hogy legalább ugyanannyival elégedetlen lesz, mint én, aki először olvastam. Célja szerint a találkozásokról szólna ez a lap. Azokról, amelyek egy-egy hónap során megeshetnek, íme, egy hely, ahol egymással társalkodhat, az olvasó élénkebb vagy lanyhulóbb figyelmétől kísérve, film, irodalom, zene, képzőművészet, történelem, politika: így képzeljük el a MOZGÓ KÉPEK-et. Moziban, televízióban, videokazettán olyan művek tömegével találkozhat havonta az ember, amelyeknek csaknem mindegyike a társadalmi és kulturális élet tucatnyi egyéb műve vagy eseménye, vagy jelensége felé nyújtja csápjait - csak éppen nem éri el őket. A MOZGÓKÉPEK összekapcsolni kívánja a művelődés és a társadalom megnyilvánulásait, amelyek szétszórtan találhatók a hónap mozgókép-műsorainak rész tervezett káoszában. Persze mindennek van határa. Csak a kapcsolódásoknak nincs. Robert Schumann életéről szól az egyik e havi film, NDK-NSZK koprodukcióban. Hányadik ilyen közös film ez már? A két Németország filmkapcsolatának alakulása megérne egy cikket. Schumann szerelmét Clara Wieck iránt nem először viszik mozivászonra. Nem volna-e érdekes fölidézni az 1947-ben készült Metroprodukciót? Schumann megható első levele Andersenhez ... Miért ne kerülhetne ez is ide? Hiszen a dán meseköltő is jelen van e hónapban a mozikban. A francia animációs zseni, Paul Grimault filmjében az anderseni pásztorlányka *és kér fényseprőcske menekül a diktátor-király rendőrei és robotembere elől... S a diktatúra rendőrsége meg a bújkálók (s a szolgák és a behódolók) - elég, ha csupán a hónap egyik magyar filmjét, Lugossy László rendezését említjük? ... Máris a történelemnél s a politikánál vagyunk. Mindössze három film ürügyén, amelyek szeszélyes véletlenből kerültek egymás mellé a havi műsorban. Az Olvasó majd láthatja, hogy még ennek az egyetlen példánknak az elemeit sem sikerült „összetalálkoztatnunk” ebben a lapszámban. Nem is baj talán, hisz ez csak egy példa, s a végtelenül burjánzó kapcsolódások közül korántsem biztos, hogy épp ezeket kellene felszínre hoznunk. Arról igyekszünk „háttéranyagot” adni, amit - ha viszonylagosan is - fontosnak és érdemesnek találunk. A kritika műfaja helyett így adva helyt vélenyünknek. V f KV V.% tartalmából: ^ J Felfedezem a vidéket KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL ÍRÁSA Bw /y T****TM*1*^jjMM———** 21. oldal vJ Lenni vagy nem lenni? W j ^ / f I i A LUBITSCH-SZTORI ..jM { ■■■■■■HHBHÉHHMHHHHni 24. Oldal f Wm j JT p { Filmekkel a papírtigris ellen ÖSSZEFOGLALÓ A TORINÓI FESZTIVÁLRÓL 4. oldal Disco, disco... - Video-disco ■■■■■■ni Finnország — filmország HELYZETKÉP ÉS ELEMZÉS TÁVOLI ROKONAINK KINEMATOGRÁFIÁJÁRÓL . 20. oldal Mit nem tudunk még Eizensteinről? DR. VERESS JÓZSEF ÍRÁSA 16. oldal •Afisa ÚJDONSÁGOK ÉNEKESEKRŐL, EGYÜTTESEKRŐL 'sala Károly V.%4% *** % Wel zárnunk