Mozgó Képek, 1986 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1986-02-01 / 2. szám

1986. FEBRUÁR adni szerelmének, s hogy meggyőzze az asszonyt, puszta kézzel szorítja meg a tűzforróra hevült piszkálóvasat. Ádám Ottó nem először rendezte ezt a darabot: már 1959-ben is ő vitte színre a Bartók-teremben - már akkor Tolnay Klári és Sinkovits Imre főszereplésével. Ugyanez a két művész játszotta a fősze­repeket az 1964-ben készült - szintén Vidám Ottó rendezte - tévéváltozatban. Most pedig színes tévéjáték-változatban láthatjuk Hubay Miklós művét - a két fő­szerepet ismét Tolnay Klári és Sinkovits Imre alakítja. Panelsztori Eredeti cím: Panelstory. Csehszlovák, színes, szinkronizált film. Rendezte: Vá­ra Chytilová. Írta: Eva Kacirková, Véra Chytilová. Operatőr: Jaromir Sofr. Zene: Jirí Lust. Szereplők: Pepik - Lukas Bech, Homola nagyapa - Antonín Vahna, Petr - Michael Nesvadka, Marie - Eva Kacirková, Sona - Alena Rycová, Marta - Miluce Splechtová. Magyar hangok: Ábel Anita, Dallos Szilvia, Földessy Mar­git, Horváth László, Józsa Imre, Komlós András, Kránitz Lajos, Málnai Zsuzsa, Moór Marianna, Zana József, Nagy An­na, Némedi Mária, Sörös Sándor, Szik­­szai Attila, Vajda László. Gyártó: Barran­­dov Filmstúdió, 1979. 95 perc. Magyar szöveg: Lajos Mari. Szinkronrendező: Wessely Ferenc. 14 éven felülieknek. Úttalan utak vezetnek a megkülönböz­­tethetetlenül egyfoma, többemeletes há­zakhoz, melyeknek jól-rosszul elkészült lakásaiba beköltöznek a lakók. Ide köl­tözik a már felnőtté cseperedett gyerme­két egyedül nevelő értelmiségi anya, jönnek a fiatal házasok pici gyermekkel, meg öregek emlékeikkel. Aztán a külföl­dön élő gyermekének hangját naphosz­­szat magányosan hallgató hölgy, szere­pekre váró színész és még sok más em­ber. A mozaikszerkesztésű film a cseh filmis­kola jellegzetes, groteszk hangvételű darabja. A mulatságos epizódok egy uni­formizálódó életforma kesernyésen ko­mikus képét tükrözik vissza, amelyben a magyar néző a maga tapasztalataira is­mer. A magyarországi mozik műsorára 1983-ban került ez a film. Primadonna Magyar, színes tévéjáték. Rendezte: Bo­­hák György. Krúdy Gyula regényéből írta Juhász István. Dalszövegek: Baranyi Fe­renc. Dramaturg: Bánki László. Opera­tőr: Kocsis Sándor. Zene: Behár György. Hang: Herbert István, Jenei Sándor. Díszlet: Langmár András. Jel­mez: Wieber Mariann. Maszk: Haraszti Lívia. Gyártásvezető: Lakatos György. Szereplők: Pálmay Ilka - Pitti Katalin, Flórica - Oszvald Marika, Szigligeti Jó­zsef - Vajda László, Kinsky báró - Bács Ferenc, Ewa Lajos - Haumann Péter, Ti­mothy - Benedek Miklós, Cziráky gróf - Bende Zsolt. Gyártó: MTV Zenés TV Színház, 1985. 64 perc. A dalmű főhőse Pálmay Ilka, a múlt század egyik regényes életű színésznője. Tüneményes művészi és kalandos élet­pálya szolgál érdekes fordulatokkal a történetben. Az első sikerek Kassán és Kecskeméten, miután a színműíró Szig­ligeti fia megszökteti a tehetséges lányt a zárdából, s el is veszi feleségül. Aztán színpadi siker a fővárosban is; a Nép­színházban bűvöli el a pesti közönséget az akkor már elvált fiatal színésznő. Újabb állomás: Theater an der Wien, ahol beleszeret Kinsky Jenő gróf. A sze­relemből házasság lesz, az ünnepelt mű­vésznő egy ideig a gazdag arisztokrácia életét éli. Ebből azonban elege lesz, visszamegy a színpadra; először Lon­donban lép fel, majd Amerikába megy, s végül a tengerentúlról visszatérve is­mét a Népszínházban lép fel. Krúdy Gyula Pálmay Ilkáról írt műve elő­ször a Színházi Élet­ben jelent meg foly­tatásokban, 1923-ban. A regényes élet­­történet eleve magában hordozta a lehe­tőséget, hogy - Behár György zenéjével - dalmű szülessen belőle. Retúrjegy Eredeti cím: Bilet Powrotny. Lengyel, szinkronizált film. Rendezte: Ewa és Czeslaw Petelski. írta: Jerzy Stefan Sta­­winski. Operatőr: Kazimierz Konrad és Stanis­law Moszuk. Zene: Jerzy Maksy­­miuk. Szereplők: Anna Seniuk, Leszek Herdegen, Zofia Sarchok, Henryk Bank. Magyar hangok: Molnár Piroska, Gera Zoltán, Császár Angéla, Képessy József. 1977. 110 perc. Magyar szöveg: Szalai Anna. Szinkronrendező: Bursi Katalin. Marek rábeszéli édesanyját, hogy hagy­janak fel a vidéki élettel, költözzenek a városba. Ott azonban nem lehet olyan áron házat venni, mint vidéken. Régi házukból és földjükből csak telekre te­lik, ezért új ötlete támad Maréknek. Rá­veszi az anyját, hogy fogadja el 44 éve kivándorolt nagybátyja ajánlatát, men­jen ki hozzá Kanadába. Ott megszedi magát, ha egy kicsit dolgozik, a pénzt hazaküldi, s akkor elkészül az új ottho­nuk. Antoszka el is megy a jólét orszá­gába. Egy darabig nagybátyja használja ki munkaerejét a farmon, később azon­ban „saját” lábára áll. Férjhez megy a francia származású Pierre-hez, mert úgy érzi, a férfi farmján hamarabb összejön a pénz. Keményen dolgozik. Fia sürgető levelére - férje tudta nélkül - feladja közös pénzüket Mareknak. Amikor Pi­erre észreveszi, azt is megérti, hogy An­toszka miért ment hozzá feleségül. Ré­szeg kétségbeesésében végez magával és feleségével. Antoszka azonban életben marad, de nyomorék lesz. Csak azért él, hogy hazamehessen Lengyelországba. Otthon azonban őt éri iszonyú megráz­kódtatás. Fia elzüllött, a hazaküldött pénzen a szomszéd építette fel házát. Marek a telken összetákolt kalyibában él. A drámai hatású, hiteles atmoszférájú film az 1978-as gdanski fesztiválon díjat nyert. Salome Eredeti cím: Salome. NSZK-ben­, színes, feliratos opera. Rendezte: Götz Fried­rich, írta: Oscar Wilde. Zene: Richard Strauss. A Bécsi Filharmonikus Zenekart Karl Böhm vezényli. Szereplők: Salome - Teresa Stratas, Heródiás - Astrid Var­­nay, Heródes - Hans Bei­er, Jochanán - Bernd Weikl, Narraboth - Wieslaw Och­­man, Apród - Hanna Schwarz, Két kato­na - Reinhold Möser, Wolfgang Probst, Két nazarénus - Heinz Klaus Ecker, Nor­bert Heidgen, Kappadóciai - Nikolaus Hillebrand, Öt zsidó - Friedrich Lenz, Ewald Aichberger, Kurt Equiluz, Karl Terkal, Alois Pernestorfe, 1976. 106 perc. A magyar szöveget Pásztor Árpád fordításának felhasználásával írta: Ker­tész Iván. Jeruzsálem, az időszámítás kezdetén. Heródes király palotájában folyik a dí­­nom-dánom, Salome azonban otthagyja a mulatozókat. Észreveszi ugyanis, hogy mostohaapja, a király egyre erősebb fér­fiszenvedéllyel fordul feléje. Salome meghallja a ciszternába zárt rab, Jochá­nán - azaz Keresztelő Szent János - hangos átkozódását, mellyel a királyi udvart illeti. Salome látni akarja a pró­fétát. Amikor kívánsága teljesül, a lány Jochánán ostorozó, szenvedélyes sza­vaitól lángra gyúl, és a férfi csókját kéri. A próféta visszautasítja, és visszatér az alkalmi börtönbe. A király ismét a mu­­latozók közé hívja Salomét, s kéri, hogy táncoljon. A lány táncának ára az, hogy egy kívánságát teljesítse a király. A hí­ressé vált „hétfátyol tánc” befejeztével pedig Jochanán fejét kéri. A király kénytelen teljesíteni ígéretét, s amikor Salome megcsókolja Keresztelő Szent János tálcán elé hozott levágott fejét, Heródes kiadja a parancsot: öljék meg a lányt. A legenda és a szépirodalom, így Oscar Wilde szövegkönyve is egyetlen alakba több Heródes király figuráját vonja ösz­­sze, például azt, aki megölette Kereszte­lő Szent Jánost, illetve azt, akinek fele­sége volt Salome. Tomi, a megfagyott gyermek Magyar, fekete-fehér. Rendezte: Balogh Béla. Irta: Eötvös József versének ötle­téből: Orsy Mária. Operatőr: Berend La­jos. Vágó: Feld György. Zene: Papir Vik­tor. Hang: Pulvári Károly, Kereszti Ervin. Díszlet: Pán József. Jelmez: Bárány Ma. Gyártásvezető Körner Mihály. Szerep­lők: Gáldy Benedek, földbirtokos - Csortos Gyula, Flóra, a felesége - Sziklai Szeréna, Anna, a leányuk - Simor Erzsi, Kovács István, mérnök - Básti Lajos, Özv. Gáldyné - Dobos Anny, Tomi, a kis­fia - Péchy Gizi, Sutyi - Ádám Klári, Kar­mazsinna - Dajbukát Ilona, Galgóczy - Mihályi Ernő. Gyártó: Erdélyi/Kárpát Film - MFI, 1936. Gáldy Tamás és Kovács István építé­szek Amerikában próbálnak szerencsét. Tágas, világos, emberhez méltó, korsze­rű házakat akarnak építeni. Gáldy Ta­más meghal Amerikában. Itthon maradt szívbeteg, szegény feleségét, aki varrás­ból él, csak az a tudat tartja életben, hogy gyermekét, Tomit fel kell nevelnie. Ám nemsokára az édesanya is meghal. Tomi egyetlen rokonához, a rideg ter­mészetű öreg Gárdyhoz kerül, de a szív­telen, szeretet nélküli világban elviselhe­tetlenné válik számára az élet. A gyerek megszökik, hazamegy a falujába. Ott ki­megy a temetőbe, édesanyja sírjánál el­alszik. Álmában anyja hívására égi sétát tesz, találkozik szeretteivel. Időközben Kovács István sikereket aratott Gáldy terveivel. Éppen hazaérkezik, hogy a kapott pénzből gondoskodjék Tomiról. A faluban találkozik Gáldy Benedek lá­nyával, Annával, aki Tomi egyetlen pártfogója volt. Együtt indulnak a gye­rek keresésére, s még idejében találják meg a síron szendergő Tomit. Balogh Béla 1936-ban ismét megrendez­te A megfagyott gyermek némafilmben már feldolgozott történetét. Nevelt lánya, Orsy (Szepes) Mária írta a forgatóköny­vet. Az érzelmes történetet igyekeztek a kor követelményeihez alkalmazni, kiéle­zett cselekményét bonyolultabbá formál­ni, konkrétabb társadalmi közegbe he­lyezni. Érezhető a lélektani motiválásra való törekvés. A polgári, humanisztikus szemlélet alapján bírálja a film a konzer­vatív, feudális rétegeket. Balogh Béla rendezése egyébként több figyelemre­méltó megoldással él. Básti Lajos 1935-ben állt először felve­vőgép elé. A Tomi, a megfagyott gyer­mekben alakított Kovács mérnök már a negyedik nagy filmszerepe volt. lelő­helyre, sőt nagy károkat okozó gyújtogatással próbálják eltussolni bűn­részességüket. A film főhőse a vezér­­igazgató titkárnője, aki az új társada­lomban valóban felszabadult, és megta­lálja igazi helyét. Visszautasítja megöz­vegyült főnöke házassági ajánlatát; fel­ismeri, hogy a gyárnak szüksége van tu­dására és munkaerejére, s megtalálja az utat a munkássághoz és a haladó értel­miséghez. Mindez összekapcsolódik a magánéletében bekövetkezett változás­sal: megtalálja az igazi szerelmet is. A kor hangulatát és légkörét tükrözi a jó­­szándékúan agitatív történetet, amely­ben egy-egy szín jellemzi a szereplőket. A hősök tetteinek rugói inkább a kor igé­nyében keresendők, mint a karakterek­ben. Básti Lajos főszerepe révén került a Básti-sorozatba. Ünnepi vacsora Magyar, fekete-fehér film. Rendezte: Ré­vész György, írta: Palotai Boris. Opera­tőr: Illés György. Zene: Buday Dénes. Díszlet: Básthy István. Jelmez: Lázár Györgyné, Hang Lehmann Mihály. Vágó: Zákonyi Balázs. Szereplők: Varsa főmér­nök - Básti Lajos, Márta, a felesége - Tolnay Klári, Varsa Mihály vasesztergá­lyos - Ladányi Ferenc, A felesége: - Olthy Magda, Varsa László tanító - Kál­­lay Ferenc, A felesége - Ruttkai Éva, Jogtanácsos - Ascher Oszkár, A felesé­ge - Tőkés Anna, A lányuk - Berek Kati, Színész - Szirtes Ádám. Gyártó: Mafilm, 1956. 80 perc. Varsa főmérnök Kossuth-díjat kapott. Felesége nagy ünnepi vacsorát szervez, amelyre meghívja a barátokat. Varsa úgy érzi, ezen a vacsorán helye van az ő szeretteinek is, a rokonainak, akik segí­tették mindvégig, hogy az legyen, ami lett. Felesége miatt az utóbbi időkben eltávolodott éppen ezektől az emberek­től, akik az asszony szemében nem szá­mítanak igazán „jó társaságnak". A ne­vezetes vacsora a házaspár ellentéte mi­att feszültséggel teli, Varsó feleségének túl egyszerűek a férje „kisember” roko­nai. Régi ellentétek újulnak ki, a meghí­vottak közötti szemléletbeli különbsé­gek is felszínre kerülnek. A vacsora vi­szont számvetésre készteti a házaspárt. Mindketten érzik, hogy ha továbbra is együtt akarnak maradni, tisztázniuk kell a konfliktusaikat, hogy másként tudja­nak élni. A film 1984 októberében - a Tolnay Klá­n-sorozat keretében - is szerepelt a te­levízió műsorán. A Básti Lajos-sorozat filmjei Tomi, a megfagyott gyerek Tűz ünnepi vacsora Merénylet Nappali sötétség Butaságom története Történelmi magánügyek Ivan Iljics halála Tűz Magyar, fekete-fehér film. Rendezte: Apáthy Imre. Mérey Tibor elbeszélésé­ből írta: Háy Gyula. Operatőr: Hegyi Bar­nabás. Zene: Ránki György. Díszlet: Sö­­rös Imre. Hang: Rónay Gyula. Vágó: Má­­riássy Félix. Szereplők: Titkárnő - Tolnay Klári, Gereblyés százados - Básti Lajos. Vezérigazgató - Földényi László, Galgó­­czi - Rajnay Gábor, Farkas - Solthy György, Báti - Ladányi Ferenc. Gyártó: Magyar Filmgyártó N. V. 1948. 92 perc, 1947. Megindult a termelés Budapest és az ország gyáraiban. Egyelőre nem tud­ták felváltani a régi vezetőket és tisztvi­selőket sem a minisztériumokban, sem a gyárakban. A régi vezérigazgató tehát most is vezérigazgató, a titkárnője most is a titkárnője, s a minisztériumi tisztvi­selők is ugyanazt csinálják, mint azelőtt. De nem mindegyik becsüli meg magát, sokan ködös intézkedéseikkel akadá­lyozzák az újjáépítést, s a beruházások­ra szánt pénzt nem juttatják el a megye­ Végjáték a Duna mentén V-XII. Magyar, fekete-fehér televíziós sorozat, írta és rendezte: Bokor Péter. Drama­turg: Hanák Gábor. Történész szakér­tők: Ránki György, Juhász Gyula, Erényi Tibor, Tóth Sándor. Operatőr: Molnár Miklós. Vágó: Somogyi Valéria. Gyártás­­vezető: Dóka László. Közreműködnek: Benkő Gyula, Deme Gábor, Tyll Attila, Szokolai Sándor. Gyártó: MTV Közműve­lődési Főosztály, 1985. V. Őrségváltás a Színház utcában - 59 perc, VI. A terror nyara - 59 perc. Az Őrségváltás a Színház utcában című rész eseményeinek középpontjában az a történelmi tény áll, hogy Szombathelyi Ferenc vezérezredes német kívánságra kénytelen megválni vezérkari főnöki posztjától. (A vezérkari főnökség szék­helye a Színház utcában volt, erre utal a cím.) Kötélhúzás kezdődik, amelynek eredményeképpen Vörös János altá­bornagy előlép vezérezredessé, és ő lesz a vezérkari főnök. (Bokor Péter ezt a részt Vörös János altábornagy naplója alapján rekonstruálta.) A terror nyara című epizód egy olyan merényletkísérletről szól, amelyet bárcs­­házi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár ellen követnek el amatőr módon. A négytagú terrorista különít­mény két tagjával készült interjú, a film ennek alapján készült. A Századunk műhelyében készült Végjá­ték a Duna mentén című sorozat újabb nyolc részét tűzi műsorára a tévé. A so­rozat korábbi négy folytatását előzőleg megismételték, az újonnan bemutatásra váró részek tehát folytatják az 1944. március 19. utáni történelmi események részletes tárgyalását. (Bokor Péter nagyszabású sorozata az 1944. március 19-e előtti eseményekről Századunk címmel került a közönség elé, majd a német megszállás napjától Végjáték a Duna mentén sorozatcímmel folytató­dik.) Ebben a hónapban az új folytatások közül az 5. és a 6. részt láthatjuk. A to­vábbi részek címei: 7. A csodavárók; 8. A Lakatos-kormány; 9. A táviratok; 10 Szeptemberi tárgyalások; 11. Delegá­ciók, üzenetek; 12. A Faragho-delegá­­ció. A sorozat filminterjúiból, dokumentumai­ból Zsákutca címmel jelent meg könyv. A világ tetején I-IV. Eredeti cím: The Last Place On Earth. Angol, színes, alámondásos dokumen­­tum-tévéfilm. Rendezte: Peter Monta­­gnon. Operatőr: David South. Gyártó: BBC-BM. Részenként 50 perc. Magyar szöveg: Orbán Györgyi. Szinkronrende­ző: Andor Péter. Szakértő: Puskás Ildi­kó. A sorozat részei: 1. Hogyan lehet odajutni? 2. A Tszuk­rim család. 3. Hogy a világ fennmaradjon. 4. Nodrup kolosto­ra. A sorozat a világtól hosszú időn át el­zárt Tibetbe kalauzolja a nézőt. A BBC forgatócsoportja egy francia néprajzku­tatóval, Michel Peissellel - aki beszéli a tibeti nyelvet, és húsz évet töltött e kul­túra tanulmányozásával -, arra vállalko­zott, hogy megörökítse a sokezer éves, változatlan formában működő civilizá­ciót. Az első rész a készülődést, az utat és a megérkezést mutatja be. A második rész megismertet a családon belüli hie­rarchiával, az öregek és gyerekek hely­zetével, a szakmák megbecsülésével. A harmadik részben az itt ezer éve mű­ködő, sajátos születésszabályozási rend­szerről hallunk. A harmadik rész színhe­lye a Karsa kolostor, ahol az idegen je­lenlétében eddig nem celebrálható rítus nézői lehetünk, s bepillanthatunk a ko­lostor belső életébe is.

Next