Mozgó Képek, 1986 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
1986. FEBRUÁR adni szerelmének, s hogy meggyőzze az asszonyt, puszta kézzel szorítja meg a tűzforróra hevült piszkálóvasat. Ádám Ottó nem először rendezte ezt a darabot: már 1959-ben is ő vitte színre a Bartók-teremben - már akkor Tolnay Klári és Sinkovits Imre főszereplésével. Ugyanez a két művész játszotta a főszerepeket az 1964-ben készült - szintén Vidám Ottó rendezte - tévéváltozatban. Most pedig színes tévéjáték-változatban láthatjuk Hubay Miklós művét - a két főszerepet ismét Tolnay Klári és Sinkovits Imre alakítja. Panelsztori Eredeti cím: Panelstory. Csehszlovák, színes, szinkronizált film. Rendezte: Vára Chytilová. Írta: Eva Kacirková, Véra Chytilová. Operatőr: Jaromir Sofr. Zene: Jirí Lust. Szereplők: Pepik - Lukas Bech, Homola nagyapa - Antonín Vahna, Petr - Michael Nesvadka, Marie - Eva Kacirková, Sona - Alena Rycová, Marta - Miluce Splechtová. Magyar hangok: Ábel Anita, Dallos Szilvia, Földessy Margit, Horváth László, Józsa Imre, Komlós András, Kránitz Lajos, Málnai Zsuzsa, Moór Marianna, Zana József, Nagy Anna, Némedi Mária, Sörös Sándor, Szikszai Attila, Vajda László. Gyártó: Barrandov Filmstúdió, 1979. 95 perc. Magyar szöveg: Lajos Mari. Szinkronrendező: Wessely Ferenc. 14 éven felülieknek. Úttalan utak vezetnek a megkülönböztethetetlenül egyfoma, többemeletes házakhoz, melyeknek jól-rosszul elkészült lakásaiba beköltöznek a lakók. Ide költözik a már felnőtté cseperedett gyermekét egyedül nevelő értelmiségi anya, jönnek a fiatal házasok pici gyermekkel, meg öregek emlékeikkel. Aztán a külföldön élő gyermekének hangját naphoszszat magányosan hallgató hölgy, szerepekre váró színész és még sok más ember. A mozaikszerkesztésű film a cseh filmiskola jellegzetes, groteszk hangvételű darabja. A mulatságos epizódok egy uniformizálódó életforma kesernyésen komikus képét tükrözik vissza, amelyben a magyar néző a maga tapasztalataira ismer. A magyarországi mozik műsorára 1983-ban került ez a film. Primadonna Magyar, színes tévéjáték. Rendezte: Bohák György. Krúdy Gyula regényéből írta Juhász István. Dalszövegek: Baranyi Ferenc. Dramaturg: Bánki László. Operatőr: Kocsis Sándor. Zene: Behár György. Hang: Herbert István, Jenei Sándor. Díszlet: Langmár András. Jelmez: Wieber Mariann. Maszk: Haraszti Lívia. Gyártásvezető: Lakatos György. Szereplők: Pálmay Ilka - Pitti Katalin, Flórica - Oszvald Marika, Szigligeti József - Vajda László, Kinsky báró - Bács Ferenc, Ewa Lajos - Haumann Péter, Timothy - Benedek Miklós, Cziráky gróf - Bende Zsolt. Gyártó: MTV Zenés TV Színház, 1985. 64 perc. A dalmű főhőse Pálmay Ilka, a múlt század egyik regényes életű színésznője. Tüneményes művészi és kalandos életpálya szolgál érdekes fordulatokkal a történetben. Az első sikerek Kassán és Kecskeméten, miután a színműíró Szigligeti fia megszökteti a tehetséges lányt a zárdából, s el is veszi feleségül. Aztán színpadi siker a fővárosban is; a Népszínházban bűvöli el a pesti közönséget az akkor már elvált fiatal színésznő. Újabb állomás: Theater an der Wien, ahol beleszeret Kinsky Jenő gróf. A szerelemből házasság lesz, az ünnepelt művésznő egy ideig a gazdag arisztokrácia életét éli. Ebből azonban elege lesz, visszamegy a színpadra; először Londonban lép fel, majd Amerikába megy, s végül a tengerentúlról visszatérve ismét a Népszínházban lép fel. Krúdy Gyula Pálmay Ilkáról írt műve először a Színházi Életben jelent meg folytatásokban, 1923-ban. A regényes élettörténet eleve magában hordozta a lehetőséget, hogy - Behár György zenéjével - dalmű szülessen belőle. Retúrjegy Eredeti cím: Bilet Powrotny. Lengyel, szinkronizált film. Rendezte: Ewa és Czeslaw Petelski. írta: Jerzy Stefan Stawinski. Operatőr: Kazimierz Konrad és Stanislaw Moszuk. Zene: Jerzy Maksymiuk. Szereplők: Anna Seniuk, Leszek Herdegen, Zofia Sarchok, Henryk Bank. Magyar hangok: Molnár Piroska, Gera Zoltán, Császár Angéla, Képessy József. 1977. 110 perc. Magyar szöveg: Szalai Anna. Szinkronrendező: Bursi Katalin. Marek rábeszéli édesanyját, hogy hagyjanak fel a vidéki élettel, költözzenek a városba. Ott azonban nem lehet olyan áron házat venni, mint vidéken. Régi házukból és földjükből csak telekre telik, ezért új ötlete támad Maréknek. Ráveszi az anyját, hogy fogadja el 44 éve kivándorolt nagybátyja ajánlatát, menjen ki hozzá Kanadába. Ott megszedi magát, ha egy kicsit dolgozik, a pénzt hazaküldi, s akkor elkészül az új otthonuk. Antoszka el is megy a jólét országába. Egy darabig nagybátyja használja ki munkaerejét a farmon, később azonban „saját” lábára áll. Férjhez megy a francia származású Pierre-hez, mert úgy érzi, a férfi farmján hamarabb összejön a pénz. Keményen dolgozik. Fia sürgető levelére - férje tudta nélkül - feladja közös pénzüket Mareknak. Amikor Pierre észreveszi, azt is megérti, hogy Antoszka miért ment hozzá feleségül. Részeg kétségbeesésében végez magával és feleségével. Antoszka azonban életben marad, de nyomorék lesz. Csak azért él, hogy hazamehessen Lengyelországba. Otthon azonban őt éri iszonyú megrázkódtatás. Fia elzüllött, a hazaküldött pénzen a szomszéd építette fel házát. Marek a telken összetákolt kalyibában él. A drámai hatású, hiteles atmoszférájú film az 1978-as gdanski fesztiválon díjat nyert. Salome Eredeti cím: Salome. NSZK-ben, színes, feliratos opera. Rendezte: Götz Friedrich, írta: Oscar Wilde. Zene: Richard Strauss. A Bécsi Filharmonikus Zenekart Karl Böhm vezényli. Szereplők: Salome - Teresa Stratas, Heródiás - Astrid Varnay, Heródes - Hans Beier, Jochanán - Bernd Weikl, Narraboth - Wieslaw Ochman, Apród - Hanna Schwarz, Két katona - Reinhold Möser, Wolfgang Probst, Két nazarénus - Heinz Klaus Ecker, Norbert Heidgen, Kappadóciai - Nikolaus Hillebrand, Öt zsidó - Friedrich Lenz, Ewald Aichberger, Kurt Equiluz, Karl Terkal, Alois Pernestorfe, 1976. 106 perc. A magyar szöveget Pásztor Árpád fordításának felhasználásával írta: Kertész Iván. Jeruzsálem, az időszámítás kezdetén. Heródes király palotájában folyik a dínom-dánom, Salome azonban otthagyja a mulatozókat. Észreveszi ugyanis, hogy mostohaapja, a király egyre erősebb férfiszenvedéllyel fordul feléje. Salome meghallja a ciszternába zárt rab, Jochánán - azaz Keresztelő Szent János - hangos átkozódását, mellyel a királyi udvart illeti. Salome látni akarja a prófétát. Amikor kívánsága teljesül, a lány Jochánán ostorozó, szenvedélyes szavaitól lángra gyúl, és a férfi csókját kéri. A próféta visszautasítja, és visszatér az alkalmi börtönbe. A király ismét a mulatozók közé hívja Salomét, s kéri, hogy táncoljon. A lány táncának ára az, hogy egy kívánságát teljesítse a király. A híressé vált „hétfátyol tánc” befejeztével pedig Jochanán fejét kéri. A király kénytelen teljesíteni ígéretét, s amikor Salome megcsókolja Keresztelő Szent János tálcán elé hozott levágott fejét, Heródes kiadja a parancsot: öljék meg a lányt. A legenda és a szépirodalom, így Oscar Wilde szövegkönyve is egyetlen alakba több Heródes király figuráját vonja öszsze, például azt, aki megölette Keresztelő Szent Jánost, illetve azt, akinek felesége volt Salome. Tomi, a megfagyott gyermek Magyar, fekete-fehér. Rendezte: Balogh Béla. Irta: Eötvös József versének ötletéből: Orsy Mária. Operatőr: Berend Lajos. Vágó: Feld György. Zene: Papir Viktor. Hang: Pulvári Károly, Kereszti Ervin. Díszlet: Pán József. Jelmez: Bárány Ma. Gyártásvezető Körner Mihály. Szereplők: Gáldy Benedek, földbirtokos - Csortos Gyula, Flóra, a felesége - Sziklai Szeréna, Anna, a leányuk - Simor Erzsi, Kovács István, mérnök - Básti Lajos, Özv. Gáldyné - Dobos Anny, Tomi, a kisfia - Péchy Gizi, Sutyi - Ádám Klári, Karmazsinna - Dajbukát Ilona, Galgóczy - Mihályi Ernő. Gyártó: Erdélyi/Kárpát Film - MFI, 1936. Gáldy Tamás és Kovács István építészek Amerikában próbálnak szerencsét. Tágas, világos, emberhez méltó, korszerű házakat akarnak építeni. Gáldy Tamás meghal Amerikában. Itthon maradt szívbeteg, szegény feleségét, aki varrásból él, csak az a tudat tartja életben, hogy gyermekét, Tomit fel kell nevelnie. Ám nemsokára az édesanya is meghal. Tomi egyetlen rokonához, a rideg természetű öreg Gárdyhoz kerül, de a szívtelen, szeretet nélküli világban elviselhetetlenné válik számára az élet. A gyerek megszökik, hazamegy a falujába. Ott kimegy a temetőbe, édesanyja sírjánál elalszik. Álmában anyja hívására égi sétát tesz, találkozik szeretteivel. Időközben Kovács István sikereket aratott Gáldy terveivel. Éppen hazaérkezik, hogy a kapott pénzből gondoskodjék Tomiról. A faluban találkozik Gáldy Benedek lányával, Annával, aki Tomi egyetlen pártfogója volt. Együtt indulnak a gyerek keresésére, s még idejében találják meg a síron szendergő Tomit. Balogh Béla 1936-ban ismét megrendezte A megfagyott gyermek némafilmben már feldolgozott történetét. Nevelt lánya, Orsy (Szepes) Mária írta a forgatókönyvet. Az érzelmes történetet igyekeztek a kor követelményeihez alkalmazni, kiélezett cselekményét bonyolultabbá formálni, konkrétabb társadalmi közegbe helyezni. Érezhető a lélektani motiválásra való törekvés. A polgári, humanisztikus szemlélet alapján bírálja a film a konzervatív, feudális rétegeket. Balogh Béla rendezése egyébként több figyelemreméltó megoldással él. Básti Lajos 1935-ben állt először felvevőgép elé. A Tomi, a megfagyott gyermekben alakított Kovács mérnök már a negyedik nagy filmszerepe volt. lelőhelyre, sőt nagy károkat okozó gyújtogatással próbálják eltussolni bűnrészességüket. A film főhőse a vezérigazgató titkárnője, aki az új társadalomban valóban felszabadult, és megtalálja igazi helyét. Visszautasítja megözvegyült főnöke házassági ajánlatát; felismeri, hogy a gyárnak szüksége van tudására és munkaerejére, s megtalálja az utat a munkássághoz és a haladó értelmiséghez. Mindez összekapcsolódik a magánéletében bekövetkezett változással: megtalálja az igazi szerelmet is. A kor hangulatát és légkörét tükrözi a jószándékúan agitatív történetet, amelyben egy-egy szín jellemzi a szereplőket. A hősök tetteinek rugói inkább a kor igényében keresendők, mint a karakterekben. Básti Lajos főszerepe révén került a Básti-sorozatba. Ünnepi vacsora Magyar, fekete-fehér film. Rendezte: Révész György, írta: Palotai Boris. Operatőr: Illés György. Zene: Buday Dénes. Díszlet: Básthy István. Jelmez: Lázár Györgyné, Hang Lehmann Mihály. Vágó: Zákonyi Balázs. Szereplők: Varsa főmérnök - Básti Lajos, Márta, a felesége - Tolnay Klári, Varsa Mihály vasesztergályos - Ladányi Ferenc, A felesége: - Olthy Magda, Varsa László tanító - Kállay Ferenc, A felesége - Ruttkai Éva, Jogtanácsos - Ascher Oszkár, A felesége - Tőkés Anna, A lányuk - Berek Kati, Színész - Szirtes Ádám. Gyártó: Mafilm, 1956. 80 perc. Varsa főmérnök Kossuth-díjat kapott. Felesége nagy ünnepi vacsorát szervez, amelyre meghívja a barátokat. Varsa úgy érzi, ezen a vacsorán helye van az ő szeretteinek is, a rokonainak, akik segítették mindvégig, hogy az legyen, ami lett. Felesége miatt az utóbbi időkben eltávolodott éppen ezektől az emberektől, akik az asszony szemében nem számítanak igazán „jó társaságnak". A nevezetes vacsora a házaspár ellentéte miatt feszültséggel teli, Varsó feleségének túl egyszerűek a férje „kisember” rokonai. Régi ellentétek újulnak ki, a meghívottak közötti szemléletbeli különbségek is felszínre kerülnek. A vacsora viszont számvetésre készteti a házaspárt. Mindketten érzik, hogy ha továbbra is együtt akarnak maradni, tisztázniuk kell a konfliktusaikat, hogy másként tudjanak élni. A film 1984 októberében - a Tolnay Klán-sorozat keretében - is szerepelt a televízió műsorán. A Básti Lajos-sorozat filmjei Tomi, a megfagyott gyerek Tűz ünnepi vacsora Merénylet Nappali sötétség Butaságom története Történelmi magánügyek Ivan Iljics halála Tűz Magyar, fekete-fehér film. Rendezte: Apáthy Imre. Mérey Tibor elbeszéléséből írta: Háy Gyula. Operatőr: Hegyi Barnabás. Zene: Ránki György. Díszlet: Sörös Imre. Hang: Rónay Gyula. Vágó: Máriássy Félix. Szereplők: Titkárnő - Tolnay Klári, Gereblyés százados - Básti Lajos. Vezérigazgató - Földényi László, Galgóczi - Rajnay Gábor, Farkas - Solthy György, Báti - Ladányi Ferenc. Gyártó: Magyar Filmgyártó N. V. 1948. 92 perc, 1947. Megindult a termelés Budapest és az ország gyáraiban. Egyelőre nem tudták felváltani a régi vezetőket és tisztviselőket sem a minisztériumokban, sem a gyárakban. A régi vezérigazgató tehát most is vezérigazgató, a titkárnője most is a titkárnője, s a minisztériumi tisztviselők is ugyanazt csinálják, mint azelőtt. De nem mindegyik becsüli meg magát, sokan ködös intézkedéseikkel akadályozzák az újjáépítést, s a beruházásokra szánt pénzt nem juttatják el a megye Végjáték a Duna mentén V-XII. Magyar, fekete-fehér televíziós sorozat, írta és rendezte: Bokor Péter. Dramaturg: Hanák Gábor. Történész szakértők: Ránki György, Juhász Gyula, Erényi Tibor, Tóth Sándor. Operatőr: Molnár Miklós. Vágó: Somogyi Valéria. Gyártásvezető: Dóka László. Közreműködnek: Benkő Gyula, Deme Gábor, Tyll Attila, Szokolai Sándor. Gyártó: MTV Közművelődési Főosztály, 1985. V. Őrségváltás a Színház utcában - 59 perc, VI. A terror nyara - 59 perc. Az Őrségváltás a Színház utcában című rész eseményeinek középpontjában az a történelmi tény áll, hogy Szombathelyi Ferenc vezérezredes német kívánságra kénytelen megválni vezérkari főnöki posztjától. (A vezérkari főnökség székhelye a Színház utcában volt, erre utal a cím.) Kötélhúzás kezdődik, amelynek eredményeképpen Vörös János altábornagy előlép vezérezredessé, és ő lesz a vezérkari főnök. (Bokor Péter ezt a részt Vörös János altábornagy naplója alapján rekonstruálta.) A terror nyara című epizód egy olyan merényletkísérletről szól, amelyet bárcsházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár ellen követnek el amatőr módon. A négytagú terrorista különítmény két tagjával készült interjú, a film ennek alapján készült. A Századunk műhelyében készült Végjáték a Duna mentén című sorozat újabb nyolc részét tűzi műsorára a tévé. A sorozat korábbi négy folytatását előzőleg megismételték, az újonnan bemutatásra váró részek tehát folytatják az 1944. március 19. utáni történelmi események részletes tárgyalását. (Bokor Péter nagyszabású sorozata az 1944. március 19-e előtti eseményekről Századunk címmel került a közönség elé, majd a német megszállás napjától Végjáték a Duna mentén sorozatcímmel folytatódik.) Ebben a hónapban az új folytatások közül az 5. és a 6. részt láthatjuk. A további részek címei: 7. A csodavárók; 8. A Lakatos-kormány; 9. A táviratok; 10 Szeptemberi tárgyalások; 11. Delegációk, üzenetek; 12. A Faragho-delegáció. A sorozat filminterjúiból, dokumentumaiból Zsákutca címmel jelent meg könyv. A világ tetején I-IV. Eredeti cím: The Last Place On Earth. Angol, színes, alámondásos dokumentum-tévéfilm. Rendezte: Peter Montagnon. Operatőr: David South. Gyártó: BBC-BM. Részenként 50 perc. Magyar szöveg: Orbán Györgyi. Szinkronrendező: Andor Péter. Szakértő: Puskás Ildikó. A sorozat részei: 1. Hogyan lehet odajutni? 2. A Tszukrim család. 3. Hogy a világ fennmaradjon. 4. Nodrup kolostora. A sorozat a világtól hosszú időn át elzárt Tibetbe kalauzolja a nézőt. A BBC forgatócsoportja egy francia néprajzkutatóval, Michel Peissellel - aki beszéli a tibeti nyelvet, és húsz évet töltött e kultúra tanulmányozásával -, arra vállalkozott, hogy megörökítse a sokezer éves, változatlan formában működő civilizációt. Az első rész a készülődést, az utat és a megérkezést mutatja be. A második rész megismertet a családon belüli hierarchiával, az öregek és gyerekek helyzetével, a szakmák megbecsülésével. A harmadik részben az itt ezer éve működő, sajátos születésszabályozási rendszerről hallunk. A harmadik rész színhelye a Karsa kolostor, ahol az idegen jelenlétében eddig nem celebrálható rítus nézői lehetünk, s bepillanthatunk a kolostor belső életébe is.