Mozgó Képek, 1987 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
2 ...CSAPÓ ELŐTT Csapó: a beállítás azonosítására szolgáló a film címét, a jelenet és a beállítás számát, a filmfelvétel idejét ismertető, egyúttal az összetartozó kép és hang kezdetének pontos összeillesztését elősegítő, lecsapható léccel felszerelt tábla Both Béla Félkarú sofőrt játszom Makk Károly új filmjében, az Utolsó kéziratban. Gazdám egy professzor (aki velem együtt részt vett a spanyol polgárháborúban, ott vesztettem el én a fél karom), jó barátja volt az írónak, akinek temetése áll a film középpontjában. Az írói alapanyag Déry Tibor Vidám temetés című novellája. Minthogy különböző temetőkben, több mulatságos jelenetet forgattunk, filmen kívül is sokat derültünk. Egy alkalommal - ha már úgyis ott vagyok - gondoltam, megkeresem a temetőben egyik rokonom sírját. A forgatás szünetében, kissé ormótlan cipőmben, sofőr egyenruhában, a temető irodájában vártam az információt. Történt ekkor, hogy jó barátnőm, V. E. ugyancsak a temetőben járt, ő is az irodába lépett egy információért. Találkozásunk felejthetetlen maradt. V. E. ugyanis, megpillantva engem az uniformisban, szemembe húzott sapkámban, először azt hitte, valami temetőőrrel áll szemben ... Amikor köszöntöttem, arcára kiült a döbbenet és értetlenség. Egyszerűen szóhoz sem jutott. Magyarázkodtam, forgatunk. Minthogy azonban ennek sehol semmi jele nem volt, hitetlenkedve és furcsálkodva nézett rám. Néhány nappal később bevallotta, hirtelenjében azt hitte, másodállásban temetőőrként tevékenykedem. Váradi Hédivel is volt egy kalandom. Bizonyos izgalmas kéziratot hajszolva, egy ház tetején üldözöm őt. Elérem, megmarkolom a karját. Neki viszont, szerepe szerint, egy piszkavassal kellett a kezemre csapnia. Meg is tette túl hevesen! Kiserkedt a vérem, Hédiké rémülten felkiáltott: „Jaj istenem, vérzik!” Persze, a jelenetet újra kellett forgatni, hiszen ez a szöveg nem volt benne. Hősként tűrtem, hogy megsebesült kezem újra bekormozzák és bepiszkítsák. Éjjel, békés álmomból a telefonhívás vert fel: „Nem fáj a keze? Nem kapott vérmérgezést?” - kérdezte Váradi Hédi. Megnyugtattam: minden rendben. Hiszen, ha már a bal karom „hiányzik”, legalább a másik maradjon ép. Azzal az éppel kellett a forgatás alatt a kocsit vezetnem. Karambol nélkül megúsztam. Temetői vidámságok Zuhanás közben Verekedés, gázolás, autós zuhanás a Dunába. Egy készülő film, a Zuhanás közben jelenetei. Csupa érdekes feladat a férfi főszereplő, Kaszás Attila számára. A fiatal színművész első jelentős filmszerepében azonban sok olyan jelenet is volt, amelyben a főhőst a passzivitás jellemzi. Színészileg talán ezek a legnehezebbek. (Tolmár Tamás rendező első játékfilmje a közelmúlt egyik tragikus balesetének feldolgozása. A hírlapi tudósításokból emlékezhetünk: egyik éjszaka az újpesti alsó rakpartról egy parkoló gépkocsi zuhant a Dunába, benne egy szerelemnek vetkőzött párral. A vízbe merülteket egy arra haladó taxisofőr mentette ki, de ő maga életét vesztette.) Kaszás Attila, a szerelmeskedő férfi (a nőt Pogány Judit játssza), csak a forgatás befejező szakaszában került „akcióba”. A verekedés jelenet koreográfiáját hosszan gyakorolta partnereivel, s a forgatáson szinte rutinból oldották meg. Súlyosabb feladatot jelentett a gázolás beállítása. Ebben a jelenetben egy gépkocsi ajtajában kellett megkapaszkodnia. Az igazi veszélyt azonban a Dunába zuhanás jelentette. Nem mintha a színészeknek is zuhanniuk kellett volna. Kaszás Attila helyére egy bábut helyeztek a volán mögé, Pogány Juditot pedig egy dublőr helyettesítette. A színészek „csak” a mentési jelenetek forgatásakor szálltak vízbe, ám ez is veszélyesnek látszott. Szeptember volt már, a Duna vize tizenöt fokos. Apróbb megfázással átvészelték az éjszakai forgatásokat, ám fölmerült bennük a kérdés : miért nem ezekkel a jelenetekkel kezdték meg - még júliusban - a felvételeket? (Azért hangzott a válasz mert a vízbe hulló gépkocsinak, egy több százezer forint értékű BMW-nek a többi jelenetben is „játszania” kellett. Két BMW-re pedig nem telt a költségvetésből. - Hát igen ...) A kölcsönkérő milliárdosnő Hét idős hölgy ötvenéves érettségi találkozója - ez Gyárfás Miklós Öreg hölgy szeszélye című tévéjátékának témája. Egyikük egy dúsgazdag svájci milliárdos özvegye (Váradi Hédi), aki kikutatta, hogy huszonnégyből már csak heten maradtak. Az osztálytársnőket - hóbortból - a saját költségén hívja meg a margitszigeti Thermal Hotelba. A helyszín így hát adva volt. De egy milliárdosnő ékszereket visel, nem is akármilyeneket! Honnan szerezzen a filmgyár? Az utolsó nap, vasárnap este tudtam meg - mondja Váradi Hédi - hogy forgatni fogok. Nehéz elképzelni, mit jelent egy milliárdosnő ruhatárát, ékszereit huszonnégy óra alatt összeszedni. Riadóztattam, akit csak értem. Ezüst parókámat szabadnapján kereste ki a Nemzeti Színház főfodrásza egy láda mélyéről, csakis rám való tekintettel. A bizsuk viszont hamisan csillogtak a méregzöld ruhakölteményen. További segítségkérő telefonok után végül összeszedett a művésznő egy meseszép erdélyi láncot és fülönfüggőt (a mozgástanárnőjétől), gyűrűket a házbéli szomszédoktól, egy ismerős orvos-házaspártól pedig karkötőket kapott kölcsön. S miután együtt volt minden, Váradi Hédi felöltözött, és elégedetten nézett a tükörbe. Ilyen nálunk egy kölcsönkérő milliárdosnő! Verekedés, pontos koreográfia alapján (Szarka András, Kaszás Géza, Kaszás Attila) Egy régi fénykép Ez a fotó Szabó Istvánt, a fiatalon elhunyt novellistát szülőfalujában, Cserszegtomajon örökítette meg földijei, egy rokona és egy barátja társaságában. Az író középütt, az asztal szemközti sarkánál foglal helyet. A kép 1959-ből való. Kevés fotó készült Szabó Istvánról ebben a környezetben. Életútjának sajátos vonása, hogy miközben novellái rendre a szülőföld MOZGÓKÉPEK emlékét, gyermekkori, ifjúkori élményeit tükrözik, ő maga mégis szinte menekült ebből a környezetből, ahol még traktorosként vetette papírra első műveit. Az író, akit Jankovich Ferenc fedezett fel az ötvenes években, s akinek tiszta nyelvét, erőteljesen tömör stílusát, novelláinak klasszikus szerkezetét Déry Tibor méltatta először, hamarosan Budapestre költözött. Otthonra azonban nem talált. Az Eötvös Kollégium nem fogadta be (vagy talán ő nem fogadta be az Eötvös Kollégiumot?), egyetemi tanulmányait félbeszakította. A nagyvárosban talán csak a könyvtárak falai között érezte jól magát. Kizárólag az írásra koncentrált. Egyre jobban és egyre nehezebben írt, már teljesen elszakadva a tomaji barátoktól és a pesti segítőtársaktól is. 1974-ben negyvenhárom évesen halt meg tüdőgyulladásban. Az egyre ritkábban emlegetett író novelláiból most Gaál készített tévéfilmet Isten teremtményei címmel. DEÁK DÉNES Egy furcsa lány és sok különös helyszín E furcsa terasz falait nem a tévések mázolták át, pontosan ebben a formában találtak rá a főváros VII. kerületében - Ha elkészül a nagylemezed, veled is készíteni fog egy show-műsort a tévé - biztatták Kishonti Ildikót jó gyakorlati érzékkel megáldott barátai. A színésznő ugyanis régóta szerette volna már a televízióban is bizonyítani énekesi kvalitásait. De nem egy készülő lemez illusztrációjára, hanem olyan portréműsorra vágyott, amelyben a zene mellett a képek szinte egy játékfilm eszközeivel szólnának sorsáról, életének epizódjairól, szerepeiről, szerepálmairól. New York, New York! Kulisszák: a vasúti híd traverzei Nagylemezről még szó sem volt, amikor Koltay Beáta rendezővel hónapokon át keresgélték a tévéshow megfelelő helyszíneit. Különös udvarokat kutattak fel Óbudán, lichthófokat szemrevételeztek a Klauzál téren. Még az északi összekötő vasúti hídig is eljutottak .. . Az előkészítés - mit ad a televízió istene! - túlságosan elhúzódott. Az Egy furcsa lány című tévéshowban elhangzó számokkal mégiscsak előbb ismerkedhetünk meg hanglemezen. CSAPÓ UTAL MOZGÓKÉPEK 1987. Január Felelős szerkesztő: Csele Károly. Szerkesztőség: Budepest, Bimbó út 131.1026. Levélcím: Bp. Pf. 223. 1906. Telefon: 851-091. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest, Lenin tat 9-11. 1073. Felelős kiadó: Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója. 86-4630. Budapest Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bérmely hírlapkézbesítő postahivatalban, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest, József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 180 Ft fél évre: 90 Ft negyedévre: 45 Ft Egyes szám ára: 15 Ft Megjelenik havonként. Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat H-1389. Budapest Postafiók 149. HU ISSN 0237-059X 1 2816 * * *