Mozgó Képek, 1987 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

2 ...CSAPÓ ELŐTT Csapó: a beállítás azonosítására szolgáló a film címét, a jelenet és a beállítás számát, a filmfelvétel idejét ismertető, egyúttal az összetartozó kép és hang kezdetének pontos összeillesztését elősegítő, lecsapható léccel felszerelt tábla Both Béla Félkarú sofőrt játszom Makk Károly új film­jében, az Utolsó kéziratban. Gazdám egy pro­fesszor (aki velem együtt részt vett a spanyol polgárháborúban, ott vesztettem el én a fél karom), jó barátja volt az írónak, akinek te­metése áll a film középpontjában. Az írói alapanyag Déry Tibor Vidám temetés című novellája. Minthogy különböző temetőkben, több mulatságos jelenetet forgattunk, filmen kívül is sokat derültünk. Egy alkalommal - ha már úgyis ott vagyok - gondoltam, meg­keresem a temetőben egyik rokonom sírját. A forgatás szünetében, kissé ormótlan ci­pőmben, sofőr egyenruhában, a temető iro­dájában vártam az információt. Történt ek­kor, hogy jó barátnőm, V. E. ugyancsak a temetőben járt, ő is az irodába lépett egy in­formációért. Találkozásunk­­ felejthetetlen maradt. V. E. ugyanis, megpillantva engem az uniformisban, szemembe húzott sapkám­ban, először azt hitte, valami temetőőrrel áll szemben ... Amikor köszöntöttem, arcára kiült a döbbenet és értetlenség. Egyszerűen szóhoz sem jutott. Magyarázkodtam, forga­tunk. Minthogy azonban ennek sehol semmi jele nem volt, hitetlenkedve és furcsálkodva nézett rám. Néhány nappal később bevallot­ta, hirtelenjében azt hitte, másodállásban te­metőőrként tevékenykedem. Váradi Hédivel is volt egy kalandom. Bi­zonyos izgalmas kéziratot hajszolva, egy ház tetején üldözöm őt. Elérem, megmarkolom a karját. Neki viszont, szerepe szerint, egy piszkavassal kellett a kezemre csapnia. Meg is tette­­ túl hevesen! Kiserkedt a vérem, Hé­diké rémülten felkiáltott: „Jaj istenem, vér­zik!” Persze, a jelenetet újra kellett forgatni, hiszen ez a szöveg nem volt benne. Hősként tűrtem, hogy megsebesült kezem újra bekor­mozzák és bepiszkítsák. Éjjel, békés álmom­ból a telefonhívás vert fel: „Nem fáj a keze? Nem kapott vérmérgezést?” - kérdezte Vára­di Hédi. Megnyugtattam: minden rendben. Hiszen, ha már a bal karom „hiányzik”, leg­alább a másik maradjon ép. Azzal az éppel kellett a forgatás alatt a kocsit vezetnem. Ka­rambol nélkül megúsztam. Temetői vidámságok Zuhanás közben Verekedés, gázolás, autós zuhanás a Duná­ba. Egy készülő film, a Zuhanás közben jele­netei. Csupa érdekes feladat a férfi főszerep­lő, Kaszás Attila számára. A fiatal színművész első jelentős filmszere­­pében azonban sok olyan jelenet is volt, amelyben a főhőst a passzivitás jellemzi. Szí­­nészileg talán ezek a legnehezebbek. (Tolmár Tamás rendező első játékfilmje a közelmúlt egyik tragikus balesetének feldol­gozása. A hírlapi tudósításokból emlékezhe­tünk: egyik éjszaka az újpesti alsó rakpartról egy parkoló gépkocsi zuhant a Dunába, ben­ne egy szerelemnek vetkőzött párral. A vízbe merülteket egy arra haladó taxisofőr mentet­te ki, de ő maga életét vesztette.) Kaszás Attila, a szerelmeskedő férfi (a nőt Pogány Judit játssza), csak a forgatás befeje­ző szakaszában került „akcióba”. A vereke­dés­ jelenet koreográfiáját hosszan gyakorol­ta partnereivel, s a forgatáson szinte rutinból oldották meg. Súlyosabb feladatot jelentett a gázolás beállítása. Ebben a jelenetben egy gépkocsi ajtajában kellett megkapaszkodnia. Az igazi veszélyt azonban a Dunába zuha­nás jelentette. Nem mintha a színészeknek is zuhanniuk kellett volna. Kaszás Attila helyé­re egy bábut helyeztek a volán mögé, Pogány Juditot pedig egy dublőr helyettesítette. A színészek „csak” a mentési jelenetek forga­tásakor szálltak vízbe, ám ez is veszélyesnek látszott. Szeptember volt már, a Duna vize ti­zenöt fokos. Apróbb megfázással átvészelték az éjsza­kai forgatásokat, ám fölmerült bennük a kér­dés : miért nem ezekkel a jelenetekkel kezd­ték meg - még júliusban - a felvételeket? (Azért­­ hangzott a válasz mert a vízbe hulló gépkocsinak, egy több százezer forint értékű BMW-nek a többi jelenetben is „ját­szania” kellett. Két BMW-re pedig nem telt a költségvetésből. - Hát igen ...) A kölcsönkérő milliárdosnő Hét idős hölgy ötvenéves érettségi találkozó­ja - ez Gyárfás Miklós Öreg hölgy szeszélye című tévéjátékának témája. Egyikük egy dús­gazdag svájci milliárdos özvegye (Váradi Hé­di), aki kikutatta, hogy huszonnégyből már csak heten maradtak. Az osztálytársnőket - hóbortból - a saját költségén hívja meg a margitszigeti Thermal Hotelba. A helyszín így hát adva volt. De egy milli­árdosnő ékszereket visel, nem is akármilye­neket! Honnan szerezzen a filmgyár? Az utolsó nap, vasárnap este tudtam meg - mondja Váradi Hédi - hogy forgatni fogok. Nehéz elképzelni, mit jelent egy milliárdos­nő ruhatárát, ékszereit huszonnégy óra alatt összeszedni. Riadóztattam, akit csak értem. Ezüst parókámat szabadnapján kereste ki a Nemzeti Színház főfodrásza egy láda mélyé­ről, csakis rám való tekintettel. A bizsuk vi­szont hamisan csillogtak a méregzöld ruha­költeményen. További segítségkérő telefonok után végül összeszedett a művésznő egy meseszép erdé­lyi láncot és fülönfüggőt (a mozgástanárnő­jétől), gyűrűket a házbéli szomszédoktól, egy ismerős orvos-házaspártól pedig karkötőket kapott kölcsön. S miután együtt volt minden, Váradi Hédi felöltözött, és elégedetten nézett a tükörbe. Ilyen nálunk egy kölcsönkérő milliárdos­nő! Verekedés, pontos koreográfia alapján (Szarka András, Kaszás Géza, Kaszás Attila) Egy régi fénykép Ez a fotó Szabó Istvánt, a fiatalon elhunyt novellistát szülőfalujában, Cserszegtomajon örökítette meg földijei, egy rokona és egy ba­rátja társaságában. Az író középütt, az asztal szemközti sarkánál foglal helyet. A kép 1959-ből való. Kevés fotó készült Szabó Istvánról ebben a környezetben. Életútjának sajátos vonása, hogy miközben novellái rendre a szülőföld MOZGÓ­KÉPEK emlékét, gyermekkori, ifjúkori élményeit tük­rözik, ő maga mégis szinte menekült ebből a környezetből, ahol még traktorosként vetette papírra első műveit. Az író, akit Jankovich Ferenc fedezett fel az ötvenes években, s akinek tiszta nyelvét, erőteljesen tömör stílusát, novelláinak klas­­­szikus szerkezetét Déry Tibor méltatta elő­ször, hamarosan Budapestre költözött. Otthonra azonban nem talált. Az Eötvös Kollégium nem fogadta be (vagy talán ő nem fogadta be az Eötvös Kollégiumot?), egyetemi tanulmányait félbeszakította. A nagyvárosban talán csak a könyvtárak fa­lai között érezte jól magát. Kizárólag az írásra koncentrált. Egyre job­ban és egyre nehezebben írt, már teljesen el­szakadva a tomaji barátoktól és a pesti segí­tőtársaktól is. 1974-ben negyvenhárom éve­sen halt meg tüdőgyulladásban. Az egyre ritkábban emlegetett író novellái­ból most Gaál készített tévéfilmet Isten te­remtményei címmel. DEÁK DÉNES Egy furcsa lány­­ és sok különös helyszín E furcsa terasz falait nem a tévések mázolták át, pontosan ebben a formában találtak rá a főváros VII. kerületében - Ha elkészül a nagylemezed, veled is készí­teni fog egy show-műsort a tévé - biztatták Kishonti Ildikót jó gyakorlati érzékkel meg­áldott barátai. A színésznő ugyanis régóta szerette volna már a televízióban is bizonyí­tani énekesi kvalitásait. De nem egy készülő lemez illusztrációjára,­­ hanem olyan portréműsorra vágyott, amely­ben a zene mellett a képek szinte egy játék­film eszközeivel szólnának sorsáról, életének epizódjairól, szerepeiről, szerepálmairól. New York, New York! Kulisszák: a vasúti híd traverzei Nagylemezről még szó sem volt, amikor Koltay Beáta rendezővel hónapokon át ke­resgélték a tévéshow megfelelő helyszíneit. Különös udvarokat kutattak fel Óbudán, lichthófokat szemrevételeztek a Klauzál té­ren. Még az északi összekötő vasúti hídig is eljutottak .. . Az előkészítés - mit ad a televízió istene! - túlságosan elhúzódott. Az Egy furcsa lány cí­mű tévéshowban elhangzó számokkal mégis­csak előbb ismerkedhetünk meg hangleme­zen. CSA­PÓ UTAL MOZGÓKÉPEK 1987. Január Felelős szerkesztő: Csele Károly. Szerkesz­tőség: Budepest, Bimbó út 131.1026. Levél­cím: Bp. Pf. 223. 1906. Telefon: 851-091. Ki­adja a Lapkiadó Vállalat, Budapest, Lenin tat 9-11. 1073. Felelős kiadó: Siklósi Nor­bert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója. 86-4630. Budapest Szikra Lapnyomda. Fele­lős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bér­­mely hírlapkézbesítő postahivatalban, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest, József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HE­­LR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 180 Ft fél évre: 90 Ft negyedévre: 45 Ft Egyes szám ára: 15 Ft Megjelenik havonként. Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedel­mi Vállalat H-1389. Budapest Postafiók 149. HU ISSN 0237-059X 1 2­­­8­16 * * *

Next