Mozgó Képek, 1987 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-01 / 6. szám

1987. JUNIUS Karinthy Frigyest a film már fiatalon foglal­koztatta mind elméletileg (cikkek), mind gyakorlatban (szkeccsek, filmfeliratok írása). Számos művét filmre, televízióra vitték. Ismertebb filmek 1913 Robinson Krausz (szkeccs). Rendező: Rónay Dénes. 191­4 Csuporék formába jönnek (szkeccs). Fixírozzák a feleségem (szkeccs). Rendező: Fodor Aladár. Mese a közkatonáról (szkeccs). A bátor ember (szkeccs). 1917 A gólyakalifa. Rendező: Korda Sán­dor. Babits Mihály regénye alapján a forga­tókönyvet írta: Karinthy Frigyes-Korda Sán­dor. A riporterkirály. Rendező: Pásztory M. Mik­lós. Heltai Jenő Jaguár című regénye alapján a forgatókönyvet írta: Karinthy Frigyes. Egy krajcár története. Rendező: Kertész Mi­hály. Mágia. Rendező: Korda Sándor. Forgató­könyvíró: Sztrókay Kálmán írása nyomán Karinthy Frigyes. 1922 Halálos szerelem (szkeccs). Rendező: Rónay Dénes. Forgatókönyvíró: Siklósi Iván. Nyomozom a detektívet - Mozibolond (szkeccs). Rendező: Balogh Béla. A színpadi jeleneteket rendezte: Iványi Dezső. 1930 Magyarázom a bizonyítványom. (A Ne­vető Budapest című összeállítás epizódja.) Rendező: Kovács Gusztáv. 1935 Barátságos arcot kérek! Rendező: Kar­dos László. Forgatókönyvíró: Karinthy Fri­gyes—Mihály István. 1954 A bűvös szék (rövid játék). Rendező: Gertler Viktor. Forgatókönyvíró: Karinthy Ferenc. Ugyanaz férfiban. Rendező: Rényi Tamás. Forgatókönyvíró: Karinthy Frigyes nyomán Rényi Tamás, Palásthy György 1956 Tanár úr, kérem! Rendező és forgató­­könyvíró: Mamcserov Frigyes. 1963 Szeretem az állatot (bábjáték). Rende­ző: Imre István. 1968 Különös melódia (rövid játék a Cirkusz alapján). Rendező és forgatókönyvíró: Lu­­gossy László. 1970 Utazás a koponyám körül. Rendező és forgatókönyvíró: Révész György. Bengt Ahlforsról és a finn színházról „Egyedül a színház becsületes, minden más csak színház”, hangzik el egy hamarosan képernyőre kerülő, svéd nyelven íródott finn darabban, Bengt Ahlfors Színházkomédia cí­mű művében. Akár Molnár Ferenc is írhatta volna. De vajon ez a darab jellemző a finn színházra? Egyáltalán mit is tudhat a magyar közönség rokonaink drámairodalmáról, szín­házkultúrájáról? Néhány évvel ezelőtt Miskolcon játszották Tanno Yliruusi Börtönkarrier című darabját, a ’85-’86-os szezonban Debrecenben a Szín­házkomédiát, a közelmúltban a Katona Jó­zsef Színházban vendégszerepelt a Helsinki Városi Színház egy dán klasszikus darabbal, a Jeppe Niilenpolkával... s ezzel vége is a sornak. Az idősebbek talán még kiegészíthe­tik egy-két háború előtti emlékkel, de így se lesz sokkal hosszabb. Családi okok miatt elég sok időt töltök Finnországban, és mivel gyógyíthatatlan kí­váncsiság él bennem a színház iránt, minden utamba eső előadást megnézek. A finnül író-­­­dott darabok többnyire komorak, balladiszti­­kusak, és még a vígjátékok is valami egészen más dramaturgia szerint működnek, mint ami nálunk megszokott. Bár a legizgalma­sabb színházi víziókat itt láttam, és kétségkí­vül sok eredeti, őserejű mű van köztük, még m­ is,úgy gondolom, hogy a mi színházainkba nehezen lehetne őket átültetni. A finn szín­ház alig öregebb száz évnél. Mióta Kaarlo Bergbom létrehozta az első finn nyelvű szín­­társulatot, a fejlődés napjainkig figyelemre méltó: 33 hivatásos színház alakult és 13 kis színházi csoport, amelyeket fiatal, tehetséges művészek hoztak létre. A finn-svéd (ez a ka­tegória a Finnországban élő svéd nyelvű ki­sebbséget jelöli) még ennél is fiatalabb, 1894-től létezik hivatalosan. Az országban négy színház működik, kettő vidéken, kettő pedig Helsinkiben. Mikor a helsinki Svenska színházban megnéztem Bengt Ahlfors darab­ját, szinte otthon éreztem magam. Ez a kultú­ra sokkal közelebb áll az európaihoz, s mint­hogy a darab - ahogy a címéből sejthető - színházban játszódik, úgy éreztem, megtalál­tam az „igazit”. Bengt Ahlfors a svéd kisebbség legismer­tebb, legnépszerűbb színházi személyisége. 1937-ben született Helsinkiben és ma is ott él. Kritikus volt, ez színházi karrierjének kez­dete. Kritikusi tevékenysége közben egyete­mi tanulmányokat folytat irodalomból, skan­dináv nyelvekből és politikai tudományok­ból. Dolgozott a „diákszínházban", amit igen fontosnak tart pályáján. 1963-ban tette az első lépéseket a hivatásos színház felé az­zal, hogy írt és rendezett egy kis musicalt, „commedia dell’arte” stílusban. Ez azonnal sikert hozott és több finn és svéd színházban is bemutatták. Ettől fogva főállású író és ren­dező, néha zeneszerző, esetleg színész. Ren­dezett Shakespeare-t,Moliére-t (a kedvence) és Brechtet, valamint saját összes színpadi művét és majdnem minden tévédarabját. Egy verseskötetet publikált, megjelent négy pró­zai munkája és húsz színdarabja. Többnyire komédiákat írt. Legnagyobb sikere Verne 80 1963 Emlékezés Karinthyra. Rendező Zsurzs Éva. 1964 Flóra (rövid játék). Rendező: Bednai Nándor. 1965 Gyula bácsi (jelenet). Rendező: Kígyós Sándor. Ketten beszélgetnek (jelenet). Rendező: Kí­gyós Sándor. 1966 Ugyanaz férfiban. Rendező: Hajdufy Miklós. Az asszony és az igazság (opera). Rendező: Bednai Nándor. Forgatókönyvíró: Kristóf Károly. Zeneszerző: Firdas Frigyes. 1967 Énekóra (kisopera). Rendező: Florváth Ádám. Zeneszerző: Tamássy Zdenkó. Visszakérem az iskolapénzt! - Miniatűrök. Rendező: Nemere László. 1969 Hasműtét. Rendező: Horváth Ádám. Holnap reggel. Rendező: Horváth Jenő. 1970 Júlia és Juliska (rövid játék). Rendező: Kalmár András. 1972 A bűvös szék (opera). Rendező: Vámos László. Forgatókönyvíró: Devecseri Gábor. Zeneszerző: Lendvay Kamilló. Krétarajz Karinthy Frigyesről. Rendező: Len­gyel György. Tessék pontosan kérdezni! Rendező: Csente­­rics Ágnes. 1974 A nagy drámaíró (opera). Rendező: Bednai Nándor. Zeneszerző és forgató­könyvíró: Láng István. 1976 Hőköm Színház I­II. rész. Rendező: Kabay Barna. Forgatókönyvíró Gyöngyössy Imre, Kabay Barna. 1977 Barabás (opera). Rendező: Fehér György. Forgatókönyvíró: Sárospataky Csa­ba. Zeneszerző: Vajda János 1979 A nagy ékszerész. Rendező: Karinthy Márton. Forgatókönyvíró: Majoros István, Ungvári Tamás. 1980 Agyrémek I­II. rész. Rendező: Révész György, nap alatt a Föld körül című regényének zenés adaptációja volt, amelyet több mint harminc színházban játszottak már. 1975—78-ig művé­szeti vezetője a Svenska színháznak, Helsin­kiben. 1978 óta szabadúszó rendező, dolgo­zik a tévében, Finnországban és Svédország­ban egyaránt. A Radnóti Színpadon hamarosan találkoz­hatnak megint vele, most kezdtük el próbálni egy, az AIDS-ről szóló, egyórás, kétszemé­lyes darabját Bálint Andrással. Ezt a darabot barátjával, Johan Bargummal együtt írták. Én, sajnos nem tudok svédül, úgyhogy fe­leségemmel - aki ismert finn színésznő - el­vonultunk néhány hétre egy tanyára és a vi­lágtól távol, napi három-négy órát dolgoz­tunk a fordításon (a többi időt a ház körüli teendőkkel töltöttük, ami télen arrafelé, egy erdei házban nem csekély fáradság). Ültünk egymással szemben a jó meleg kályha mel­lett, és nagyokat nevettünk. Feleségem elő­ször angolra fordította a mondatokat, én er­ről magyarra, és mivel ő ezt a nyelvet is jól tudja, együtt ízlelgettük a mindkettőnk által jól ismert világról szóló szöveget. A darab egy skandináv kisváros színházá­ban játszódik, de természetesen nem csak er­re érvényes. Remélem, hogy a tévéváltozat nézői is meg fogják találni a maguk mulatsá­gát és tanulságait a debreceni művészek elő­adásában, és talán abból a jókedvből is fog­nak érezni valamit, amiben ez a magyar vál­tozat készült. MÁRTON ANDRÁS Filmek m ill.LyjTigye$ műveiből Barátságos arcot kérek - A fényképész Szőke Szakáll, a lánya Szörényi Éva Krétarajz Karinthy Frigyesről­­ Feleki Kamil­ és Márkus László A bűvös szék című epizódban­­ Karinthy Frigyes Fruttkai Éva, Tomanek Nándor és Latinovits Zoltán az Utazás a koponyám körül című filmben Ismertebb tévéfilmek 1958 Hőköm Színház. Rendező: Apáthy Imre. 1959 A nagy ékszerész. Rendező: Szinetár Miklós. Karinthy Frigyes színművének társ­írója: Majoros István. 1962 Viselkedjünk úri módon. Rendező: Zsurzs Éva.

Next