Mozgó Képek, 1987 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-01 / 6. szám
1987. JUNIUS Karinthy Frigyest a film már fiatalon foglalkoztatta mind elméletileg (cikkek), mind gyakorlatban (szkeccsek, filmfeliratok írása). Számos művét filmre, televízióra vitték. Ismertebb filmek 1913 Robinson Krausz (szkeccs). Rendező: Rónay Dénes. 1914 Csuporék formába jönnek (szkeccs). Fixírozzák a feleségem (szkeccs). Rendező: Fodor Aladár. Mese a közkatonáról (szkeccs). A bátor ember (szkeccs). 1917 A gólyakalifa. Rendező: Korda Sándor. Babits Mihály regénye alapján a forgatókönyvet írta: Karinthy Frigyes-Korda Sándor. A riporterkirály. Rendező: Pásztory M. Miklós. Heltai Jenő Jaguár című regénye alapján a forgatókönyvet írta: Karinthy Frigyes. Egy krajcár története. Rendező: Kertész Mihály. Mágia. Rendező: Korda Sándor. Forgatókönyvíró: Sztrókay Kálmán írása nyomán Karinthy Frigyes. 1922 Halálos szerelem (szkeccs). Rendező: Rónay Dénes. Forgatókönyvíró: Siklósi Iván. Nyomozom a detektívet - Mozibolond (szkeccs). Rendező: Balogh Béla. A színpadi jeleneteket rendezte: Iványi Dezső. 1930 Magyarázom a bizonyítványom. (A Nevető Budapest című összeállítás epizódja.) Rendező: Kovács Gusztáv. 1935 Barátságos arcot kérek! Rendező: Kardos László. Forgatókönyvíró: Karinthy Frigyes—Mihály István. 1954 A bűvös szék (rövid játék). Rendező: Gertler Viktor. Forgatókönyvíró: Karinthy Ferenc. Ugyanaz férfiban. Rendező: Rényi Tamás. Forgatókönyvíró: Karinthy Frigyes nyomán Rényi Tamás, Palásthy György 1956 Tanár úr, kérem! Rendező és forgatókönyvíró: Mamcserov Frigyes. 1963 Szeretem az állatot (bábjáték). Rendező: Imre István. 1968 Különös melódia (rövid játék a Cirkusz alapján). Rendező és forgatókönyvíró: Lugossy László. 1970 Utazás a koponyám körül. Rendező és forgatókönyvíró: Révész György. Bengt Ahlforsról és a finn színházról „Egyedül a színház becsületes, minden más csak színház”, hangzik el egy hamarosan képernyőre kerülő, svéd nyelven íródott finn darabban, Bengt Ahlfors Színházkomédia című művében. Akár Molnár Ferenc is írhatta volna. De vajon ez a darab jellemző a finn színházra? Egyáltalán mit is tudhat a magyar közönség rokonaink drámairodalmáról, színházkultúrájáról? Néhány évvel ezelőtt Miskolcon játszották Tanno Yliruusi Börtönkarrier című darabját, a ’85-’86-os szezonban Debrecenben a Színházkomédiát, a közelmúltban a Katona József Színházban vendégszerepelt a Helsinki Városi Színház egy dán klasszikus darabbal, a Jeppe Niilenpolkával... s ezzel vége is a sornak. Az idősebbek talán még kiegészíthetik egy-két háború előtti emlékkel, de így se lesz sokkal hosszabb. Családi okok miatt elég sok időt töltök Finnországban, és mivel gyógyíthatatlan kíváncsiság él bennem a színház iránt, minden utamba eső előadást megnézek. A finnül író-dott darabok többnyire komorak, balladisztikusak, és még a vígjátékok is valami egészen más dramaturgia szerint működnek, mint ami nálunk megszokott. Bár a legizgalmasabb színházi víziókat itt láttam, és kétségkívül sok eredeti, őserejű mű van köztük, még m is,úgy gondolom, hogy a mi színházainkba nehezen lehetne őket átültetni. A finn színház alig öregebb száz évnél. Mióta Kaarlo Bergbom létrehozta az első finn nyelvű színtársulatot, a fejlődés napjainkig figyelemre méltó: 33 hivatásos színház alakult és 13 kis színházi csoport, amelyeket fiatal, tehetséges művészek hoztak létre. A finn-svéd (ez a kategória a Finnországban élő svéd nyelvű kisebbséget jelöli) még ennél is fiatalabb, 1894-től létezik hivatalosan. Az országban négy színház működik, kettő vidéken, kettő pedig Helsinkiben. Mikor a helsinki Svenska színházban megnéztem Bengt Ahlfors darabját, szinte otthon éreztem magam. Ez a kultúra sokkal közelebb áll az európaihoz, s minthogy a darab - ahogy a címéből sejthető - színházban játszódik, úgy éreztem, megtaláltam az „igazit”. Bengt Ahlfors a svéd kisebbség legismertebb, legnépszerűbb színházi személyisége. 1937-ben született Helsinkiben és ma is ott él. Kritikus volt, ez színházi karrierjének kezdete. Kritikusi tevékenysége közben egyetemi tanulmányokat folytat irodalomból, skandináv nyelvekből és politikai tudományokból. Dolgozott a „diákszínházban", amit igen fontosnak tart pályáján. 1963-ban tette az első lépéseket a hivatásos színház felé azzal, hogy írt és rendezett egy kis musicalt, „commedia dell’arte” stílusban. Ez azonnal sikert hozott és több finn és svéd színházban is bemutatták. Ettől fogva főállású író és rendező, néha zeneszerző, esetleg színész. Rendezett Shakespeare-t,Moliére-t (a kedvence) és Brechtet, valamint saját összes színpadi művét és majdnem minden tévédarabját. Egy verseskötetet publikált, megjelent négy prózai munkája és húsz színdarabja. Többnyire komédiákat írt. Legnagyobb sikere Verne 80 1963 Emlékezés Karinthyra. Rendező Zsurzs Éva. 1964 Flóra (rövid játék). Rendező: Bednai Nándor. 1965 Gyula bácsi (jelenet). Rendező: Kígyós Sándor. Ketten beszélgetnek (jelenet). Rendező: Kígyós Sándor. 1966 Ugyanaz férfiban. Rendező: Hajdufy Miklós. Az asszony és az igazság (opera). Rendező: Bednai Nándor. Forgatókönyvíró: Kristóf Károly. Zeneszerző: Firdas Frigyes. 1967 Énekóra (kisopera). Rendező: Florváth Ádám. Zeneszerző: Tamássy Zdenkó. Visszakérem az iskolapénzt! - Miniatűrök. Rendező: Nemere László. 1969 Hasműtét. Rendező: Horváth Ádám. Holnap reggel. Rendező: Horváth Jenő. 1970 Júlia és Juliska (rövid játék). Rendező: Kalmár András. 1972 A bűvös szék (opera). Rendező: Vámos László. Forgatókönyvíró: Devecseri Gábor. Zeneszerző: Lendvay Kamilló. Krétarajz Karinthy Frigyesről. Rendező: Lengyel György. Tessék pontosan kérdezni! Rendező: Csenterics Ágnes. 1974 A nagy drámaíró (opera). Rendező: Bednai Nándor. Zeneszerző és forgatókönyvíró: Láng István. 1976 Hőköm Színház III. rész. Rendező: Kabay Barna. Forgatókönyvíró Gyöngyössy Imre, Kabay Barna. 1977 Barabás (opera). Rendező: Fehér György. Forgatókönyvíró: Sárospataky Csaba. Zeneszerző: Vajda János 1979 A nagy ékszerész. Rendező: Karinthy Márton. Forgatókönyvíró: Majoros István, Ungvári Tamás. 1980 Agyrémek III. rész. Rendező: Révész György, nap alatt a Föld körül című regényének zenés adaptációja volt, amelyet több mint harminc színházban játszottak már. 1975—78-ig művészeti vezetője a Svenska színháznak, Helsinkiben. 1978 óta szabadúszó rendező, dolgozik a tévében, Finnországban és Svédországban egyaránt. A Radnóti Színpadon hamarosan találkozhatnak megint vele, most kezdtük el próbálni egy, az AIDS-ről szóló, egyórás, kétszemélyes darabját Bálint Andrással. Ezt a darabot barátjával, Johan Bargummal együtt írták. Én, sajnos nem tudok svédül, úgyhogy feleségemmel - aki ismert finn színésznő - elvonultunk néhány hétre egy tanyára és a világtól távol, napi három-négy órát dolgoztunk a fordításon (a többi időt a ház körüli teendőkkel töltöttük, ami télen arrafelé, egy erdei házban nem csekély fáradság). Ültünk egymással szemben a jó meleg kályha mellett, és nagyokat nevettünk. Feleségem először angolra fordította a mondatokat, én erről magyarra, és mivel ő ezt a nyelvet is jól tudja, együtt ízlelgettük a mindkettőnk által jól ismert világról szóló szöveget. A darab egy skandináv kisváros színházában játszódik, de természetesen nem csak erre érvényes. Remélem, hogy a tévéváltozat nézői is meg fogják találni a maguk mulatságát és tanulságait a debreceni művészek előadásában, és talán abból a jókedvből is fognak érezni valamit, amiben ez a magyar változat készült. MÁRTON ANDRÁS Filmek m ill.LyjTigye$ műveiből Barátságos arcot kérek - A fényképész Szőke Szakáll, a lánya Szörényi Éva Krétarajz Karinthy Frigyesről Feleki Kamil és Márkus László A bűvös szék című epizódban Karinthy Frigyes Fruttkai Éva, Tomanek Nándor és Latinovits Zoltán az Utazás a koponyám körül című filmben Ismertebb tévéfilmek 1958 Hőköm Színház. Rendező: Apáthy Imre. 1959 A nagy ékszerész. Rendező: Szinetár Miklós. Karinthy Frigyes színművének társírója: Majoros István. 1962 Viselkedjünk úri módon. Rendező: Zsurzs Éva.