Mozgó Képek, 1988 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1988-01-01 / 1. szám

Betlehemi CSAPÓ Ettila Csapó: a beállítás azonosítására szolgáló a film címét, a jelenet és a beállítás számét, a filmfelvétel idejét ismertető, egyúttal az összetartozó kép és hang kezdetének pontos összeillesztését elősegítő, lecsapható léccel felszerelt tábla A szobor és az énekes A szobor, mint tudjuk, életre kel Mozart Don Giovanni című operájában. Maár Gyulának azonban egy szobor nem elég. Ő azt szereti, ha hemzsegnek a szobrok a színpadon. Pontosabban a tévéstúdióban, ahol Polgár László önál­ló műsorát készíti. Az énekes az egyik ilyen szoborral va­lahogy nehezen tud megbarátkozni. Ha a közelébe ér, vagy a szöveget felejti el, vagy az ária ritmusából esik ki. A felvé­tel szünetében bosszúsan ül rá a szobor talapzatára, s haragos megjegyzésekkel illeti. - Ha ennyire utálod, mért ülsz rá? - kérdezi a rendező. - Legalább addig nem látom - hang­zik a válasz A kőszobrok megelevenednek? Nagymama kendője A Néprajzi Filmstúdió munkatársai mintegy tíz év óta filmre viszik a még fellelhető magyarországi népszokáso­kat. Munkájuk kiegészítéseként össze­gyűjtik a valaha készült hazai néprajzi filmeket - az amatőr felvételeket is. Századik filmjüket forgatták A viselet változásai Mezőkövesden címmel, s ma­gukkal vitték a korábban készült hason­ló filmek videomásolatát, hogy riport­alanyaik azt is megtekinthessék. Az egyik asszonynak azt kellett be­mutatnia, hogyan kötik meg a fejkendőt Mezőkövesden. Csakhogy mozdulatai különböztek a régi felvételen látottak­tól. Melyek az igaziak, a hitelesek? Az asszony egy ideig értetlenül nézte a videót, majd hirtelen felkiáltott: - De hiszen ez a nagyanyám! Ő kö­tötte meg rosszul a kendőt, nem én. Isiá­sza­ volt, alig tudta már mozgatni a ke­zét így kell helyesen megkötni a kendőt 87 ! ! Szőts István a róla készülő filmben Péterffy András 1976 óta tervezi, hogy filmet forgat Szőts Istvánról, bemutatva a rendező személyét, műveit és elmúlt négy évtizedének történetét. A forgatáshoz csak az idén kezdhetett hozzá. Munkájának címe: A leghosszabb film, az 1944-ben készült Tűz a hegyenre utal. Szőts filmje akkor torzóban ma­radt, mintegy megelőlegezve a rendező későbbi konfliktusait. Az elkészült és a meg nem valósult filmekről többek között Tatay Sándor, Makay Árpád, Morell Mihály, Herskó János, Újhelyi Szilárd, Révai Dezső be­szél Péterffy András filmjében. Csak Szőts István zárkózott el sokáig attól, hogy ő maga is beszéljen az életé­ről. A forgatás utolsó napjaiban azon­ban ő is kötélnek állt. Végül Szőts István is nyilatkozott Egyes dokumentumok játékfilmes módszerrel elevenednek meg. Szőts István, Tóth Tamás, Szellay Alice, Tallós Rita Oberhausenból Kecskemétre A legutóbbi oberhauseni filmfesztiválon egy Bukarestben élő animációs rendező, Szilágyi Varga Zoltán filmjei sikerrel szerepeltek. Az egyik Szent György és a sárkány gigantikus küzdelmét ábrázolja, azt sugallja: ez a viadal sosem érhet vé­get. Gordiuszi csomó című nyolcperces munkájában pedig a gubancot nem ket­tévágni kell, hanem türelmesen kibo­gozni. A fiatal művész tarsolyában még ezernyi megvalósulatlan ötlet zsúfoló­dik. Minthogy kevés alkalma nyílt a filmkészítésre, festő-grafikusként dolgo­zott. Szilágyi Varga Zoltán animációs munkáit látva Mikulás Ferenc, a Pannó­nia Film Kecskeméti Műtermének veze­tője két új forgatókönyvet kért tőle. ■ ‘MZ / Együttműködésük azonban ennél is tartósabbnak ígérkezik. Szilágyi Varga Zoltán egy idő óta Magyarországon él, s együtt dolgozik a kecskemétiekkel. Gordiuszi csomó A szerkesztőség tagjai: Ábel Péter, Baráth Katalin, Bitay Zsuzsanna, Csala Károly, Fenyves György, Lukács Györgyi, Molnár Gál Péter, Pongrácz Zsuzsa, Todero Frigyes, Vilmon Gyula. Állandó külső munkatársak: Bársony Éva, Bernáth László, Tihanyi Sándor, a P­­urán. MOZGÓ KÉPEK Beszkárt- Talán még sokan emlékeznek a Besz­­kártra, a BKV elődjére. Akik nem, azok Karády Katalin közvetítésével szerez­hetnek róla hamarosan tudomást a Mu­zsikáló mozi című tévéműsorból. Szilágyi György és Nemlaha György ritkán vetített filmek között válogatott, hogy régi filmdalokat gyűjtsön, így akadt kezükbe egy kópia, amelyen Ka­rády József Attila megzenésített versét, a Betlehemi királyokat, énekli. S hogy mi köze van mindennek a Beszkárthoz? A felvétel végén egy fel­irat javasolja a nézőközönségnek: közle­kedjék a vállalat villamosaival. Mint kiderült, reklámfilm volt az is­meretlen filmtekercs. U­bör Egy órán át: 1946 Furcsa jelenséget észleltek a Józsefvá­ros lakói. Egy vasárnap délután gyanús külsejű, szakadt ruhás férfiak és nők árasztották el a Teleki teret és környé­két. Mindegyikük szorongatott valamit a kezében. Nagy zsákot, valami féltve rejtegetett dobozkát. Voltak vagy ezren. Meg-megmutatták egymásnak portékái­kat, aztán némán továbbindultak. Az utcák torkolatában karszalagos alakok álltak, megakasztva az arra hala­dó gyanútlanok útját. Filmforgatás? De akkor hol a kame­ra? Hol a stáb? És mégis filmet forgattak: az Eldorá­­dót. A történet a háború utáni időkben játszódik, s gyakori helyszíne a Teleki tér. Bereményi Géza író-rendező úgy vél­te, túl költséges minden jelenethez el­árasztani a teret statisztákkal. Inkább fölvettek egyszerre egyórányi „hátte­ret”. Ahogy egy koncertet vagy hídrob­­bantást szokás. Több kamerával, folya­matosan. És hol voltak a kamerák? Az egyik egy daru tetején, a másik egy lakás abla­kában, a harmadikat elrejtve mozgatták a statiszták között. Adok-veszek a Teleki téren mozgóképek 1988. január Felelős szerkesztő: Csala Károly. Szerkesztőség: Budapest, Bimbó út 131.1026. Levélcím: Bp. Pf. 223. 1906. Telefon: 355-122. Kiadja a Pallas Lap- és Könyvkiadó Válla­lat, Budapest, Lenin krt. 9-11. 1073. Felelős kiadó: Siklósi Nor­bert vezérigazgató. 87—1958. Budapest, Szikra Lap­nyomda. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalban, a Posta hírlapüzle­teiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Bu­dapest, József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalvá­nyon, valamint átutalással a HE­LIR 215-96162 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj egy évre: 180 Ft, fél évre: 90 Ft, negyedévre: 45 Ft. Egyes szám ára: 15 Ft. Meg­jelenik havonként. Külföldön terjeszti a Kultúra Kül­kereskedelmi Vállalat. H-1389, Bu­dapest, Postafiók 149. HU ISSN 0237-059X­ 2­8 * * *

Next