Mozgó Világ, 1996. január-június (22. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 2. szám - INTERJÚ - Bossányi Katalin: "Nem állítom, hogy ez egy sikertörténet" - Beszélgetés Fodor Gáborral
más megoldások is születhetnek, pl. a jelenlegi normatívák feladathoz igazodó átstrukturálása, ezért véleményünk szerint a határozati javaslat azt tartalmazza, hogy a kormány a tárcaközi bizottság javaslata alapján hozza meg döntését az adott időpontban. Szeretném továbbá emlékeztetni Miniszter Urat az egyetemek rektoraival folytatott megbeszélésen elhangzottakra, amely szerint ha az MRK augusztus 20-áig elfogadható tervet dolgoz ki a felsőoktatás működése hatékonyságának javítására, úgy Miniszter Úr megvizsgálja a további támogatás elvonás elhalasztásának lehetőségét. A kormányelőterjesztésben rögzített tervezési menetrend ezt a „kötelezettséget” nem veszi figyelembe. Egyetértünk azzal, hogy a kultúra többcsatornás finanszírozási rendszerében cél legyen az államháztartáson kívüli forrásbevonás növelése, azzal azonban nem, hogy alapvető cél legyen a közvetlen állami tehervállalás csökkentése. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a tárca nem ért egyet a Nemzeti Kulturális Alap költségvetésbe történő integrálásával. Megítélésünk szerint ezzel nem érvényesülhet az a fontos törekvés, hogy a kormányzat egyre kisebb mértékben legyen jelen a kulturális mecenatúra keretében meghozott döntésekben. Ennek fontos eszköze a Nemzeti Kulturális Alap, amelynek elkülönített jellege is biztosítja az említett elv érvényre juttatását. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy szakmai szempontokon túl bizonyos politikai összefüggéseket is mérlegelni kell. Budapest, 1995. június Dr. Fodor Gábor - Összevesztek Bokrossal? - Helyenként kemény, de nem személyeskedő hangvételű vitáink voltak. Ami természetesen belefér egy ilyen szűkös for-1orásokat tartalmazó költségvetési tervezet kormányzati vitájába. Ami - nézetem szerint - nem fér bele, az az, hogy sohasem születtek egyértelmű döntések De ez nem Bokros Lajoson múlt, hanem a kormányfőn. (Egyébként mind Békesivel, mind Bokrossal alapvetően jó viszonyom volt, s a helyzetünk, nézőpontjaink különbözőségéből fakadó vitáinkon túl úgy érzem, mindig tudtuk: alapvetően ugyanazt akarjuk. S azon a legeslegutolsó kormányülésen - aminek folyományaként beadtam lemondásomat - végül is úgy döntöttek, hogy az A/1-es bértábla emelése a felsőoktatásra is érvényes, de a források egy részét ki kell gazdálkodniuk, ami viszont leépítést jelent, vagyis a nyári ígéretünk indirekt megszegését. A pénzügyminiszter többször hangsúlyozta, hogy ő csak a kereteket kívánja megszabni, ennyi a bevétel, ennyit lehet belőle elosztani, de nem kíván beleszólni abba, hogy mit kíván a kormány preferálni. Ha a felsőoktatást, akkor ám legyen, de akkor mondják meg, hogy honnan - melyik területről - vegye el ehhez a pénzt. Sőt azt is mondta, hogy nem kíván szakmai koncepciókat gyártani a szaktárcák helyett. Az államháztartási reform végigvitelét is úgy képzeli, hogy egy-egy szakterület - a saját szakmai és érdekegyeztetési hátterével - kialakítja a reform részleteit, s ezt a pénzügy csupán koordinálja. Igaz, hozzátette: ha viszont nem készülnek el a reformtervek - s itt emlékezetem szerint nem a kultúra és az oktatásügy, hanem a tb és az egészségügy koncepcióját hiányolta - akkor kénytelen olyan döntéseket is hozni, amely nem a kompetenciája. Voltaképpen ez történt a felsőoktatással is? Nem, hiszen a felsőoktatásban volt érvényes megállapodás, s erre épülő koncepció is. De a szimpatikus deklarációk ellenére a Pénzügyminisztérium beleszólt a szakmai koncepciókba is. A mi területünkön kidolgozott reformok voltak az egész finanszírozási kérdéskörre és az ehhez kapcsolódó szakmai reformokra. Én sokakkal ellentétben még most sem vitatom Bokros jó szándékát, de azt azért látni kell: az ő szemüvegén keresztül nézve nem mindig az a reform, amit mi annak tekintünk, amikor hosszabb távon változik meg egy-egy kulturális vagy oktatási terület belső tartalma, finanszírozása, működése. Hanem az a reform, ha az oktatási, vagy kulturális rubrikába az idén kevesebb központi pénzt kell adnia, mint tavaly. De ez csak a változás pénzügyi oldala, s egy művelődési minisztert nemcsak ez kell hogy érdekeljen. S a dolgok ilyetén alakulását szó nélkül hagyta?