Mozgó Világ, 2019. július-december (45. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 10. szám - -RÓL, -RŐL - Vadas József: Zsinagóga hidraulikus bimával - A felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

csak pár napos betekintésre kaptam kézhez sutyiban, hogy átnézhessem, jegyzeteljek, az újabb kiadásától min­den kiadó elzárkózott.) Szinte lehetetlen ügy az elrabolt zsidó vagyon teljes feltárása. Ahogy én tudom, a fosztogatás jóval ’44 elő­tt kezdő­dött. Egyik szálát Nádas Péter Párhuzamos történetek c. regényének egyik epizódsorában találtam. Va­lamikor a második és harmadik zsi­dótörvény között egy miniszterközeli kormánybiztos elutazik Bajára, és a polgármester vendégeként megis­merkedik a helybéli nagyságokkal. Ebédelnek, iszogatnak, közben jól körülnéz, és mindent feljegyez. Arra kíváncsi, hogy melyik zsidó villá­ban milyen fontos értékek vannak. Nem bicikliket és néprádiókat rögzít a papírjain. Vagyis a magyar kor­mány egy része már akkor készült a nagy kifosztásra, mikor még szóba se került a deportálás és Auschwitz. Ügyes csel volt, a későbbi lerabláshoz jó elő­re készen álltak a listák, min­den összeállt, név, cím, műtárgyak, arany- és ezüstneműk, szőnyegek le­írása, később csak ki kellett szállni a helyszínre, megvárni, amíg a tulaj­donost és családját bevagonírozzák. Aztán meg lehetett tömni egy másik szerelvényt a rabolt cuccal, aminek kalandjait Dunai Andrea pontosan rekonstruálja. Részleteiben és egészében szomorú történet. Nekem az jött le e históri­ából, hogy amit egyszer elloptak, az csak a legritkább esetben kerül vissza eredeti tulajdonosához vagy annak le­származottjához, ki-ki örül, hogy mú­zeumai mesterművekkel gazdagod­tak. Dunai Andrea e keserű sztorit levéltári és más dokumentációjával teszi szinte filmszerűen átélhető­vé, akkor is, ha sajnálatos módon a hazai kutatási anyagokat csak szűrten fog­lalja könyvébe. Dunai Andrea: Javak sorsa. Az 1944/45-ben Magyarországról elvitt értékek nyomában. Bu­dapest, 2019, Nagyvilág, 372 oldal, 3500 forint. Vadas József Zsinagóga hidraulikus bimával Gazda Anikó 1980 és 1987 között ké­szült felméréséből tudjuk, mintegy ezer zsinagóga, imaház és imaszoba létesült egykor a mai Magyarország területén. Az épületek, ha átvészel­ték is a második világháborút, még­is életveszélybe kerültek, mivel alig kéttucatnyi maradt szakrális funk­cióban a holokauszt következtében s nem mellékesen a vallásgyakorlás egyetemleges visszaszorulása miatt a hitéletet amúgy minden felekezet kapcsán margóra szorító szocializ­mus időszakában. Erre a veszteség­re legmegrázóbb formában először Jancsó Miklós háromrészes doku­mentumfilmje hívta fel a figyelmet, a Jelenlét ugyanis a deportálás miatt elhagyatott olaszliszkai zsinagóga rommá foszlását örökíti meg. Csak a hetvenes években kezdő­dött meg szerencsésebb sorstársainak fel- 111

Next