Mozgó Világ, 2019. július-december (45. évfolyam, 7-12. szám)
2019 / 10. szám - -RÓL, -RŐL - Vadas József: Zsinagóga hidraulikus bimával - A felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
csak pár napos betekintésre kaptam kézhez sutyiban, hogy átnézhessem, jegyzeteljek, az újabb kiadásától minden kiadó elzárkózott.) Szinte lehetetlen ügy az elrabolt zsidó vagyon teljes feltárása. Ahogy én tudom, a fosztogatás jóval ’44 előtt kezdődött. Egyik szálát Nádas Péter Párhuzamos történetek c. regényének egyik epizódsorában találtam. Valamikor a második és harmadik zsidótörvény között egy miniszterközeli kormánybiztos elutazik Bajára, és a polgármester vendégeként megismerkedik a helybéli nagyságokkal. Ebédelnek, iszogatnak, közben jól körülnéz, és mindent feljegyez. Arra kíváncsi, hogy melyik zsidó villában milyen fontos értékek vannak. Nem bicikliket és néprádiókat rögzít a papírjain. Vagyis a magyar kormány egy része már akkor készült a nagy kifosztásra, mikor még szóba se került a deportálás és Auschwitz. Ügyes csel volt, a későbbi lerabláshoz jó előre készen álltak a listák, minden összeállt, név, cím, műtárgyak, arany- és ezüstneműk, szőnyegek leírása, később csak ki kellett szállni a helyszínre, megvárni, amíg a tulajdonost és családját bevagonírozzák. Aztán meg lehetett tömni egy másik szerelvényt a rabolt cuccal, aminek kalandjait Dunai Andrea pontosan rekonstruálja. Részleteiben és egészében szomorú történet. Nekem az jött le e históriából, hogy amit egyszer elloptak, az csak a legritkább esetben kerül vissza eredeti tulajdonosához vagy annak leszármazottjához, ki-ki örül, hogy múzeumai mesterművekkel gazdagodtak. Dunai Andrea e keserű sztorit levéltári és más dokumentációjával teszi szinte filmszerűen átélhetővé, akkor is, ha sajnálatos módon a hazai kutatási anyagokat csak szűrten foglalja könyvébe. Dunai Andrea: Javak sorsa. Az 1944/45-ben Magyarországról elvitt értékek nyomában. Budapest, 2019, Nagyvilág, 372 oldal, 3500 forint. Vadas József Zsinagóga hidraulikus bimával Gazda Anikó 1980 és 1987 között készült felméréséből tudjuk, mintegy ezer zsinagóga, imaház és imaszoba létesült egykor a mai Magyarország területén. Az épületek, ha átvészelték is a második világháborút, mégis életveszélybe kerültek, mivel alig kéttucatnyi maradt szakrális funkcióban a holokauszt következtében s nem mellékesen a vallásgyakorlás egyetemleges visszaszorulása miatt a hitéletet amúgy minden felekezet kapcsán margóra szorító szocializmus időszakában. Erre a veszteségre legmegrázóbb formában először Jancsó Miklós háromrészes dokumentumfilmje hívta fel a figyelmet, a Jelenlét ugyanis a deportálás miatt elhagyatott olaszliszkai zsinagóga rommá foszlását örökíti meg. Csak a hetvenes években kezdődött meg szerencsésebb sorstársainak fel- 111