Műemlékvédelem, 1960 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1960 / 4. szám - Horler Miklós: Új épületek műemléki környezetben
Az áttekintő vári rajzmellékletet szemlélve látjuk, hogy a jövő kertészeti feladatai élesen körülhatároltak , megvalósulásuk párhuzamosan halad a Várpalota és a Várnegyed helyreállításával. A Vár újjáépítése és fejlesztése különleges városképi és műemlékvédelmi feladatok figyelembevételével történik, melyek között a zöldterületek és a parkvédelem kérdése is komoly helyet kap, további, szélesebb zöldövezet biztosítása, a Vár hangsúlyozott gyújtópontba állítása révén. Csorna Antal (A szerző felvételeivel.) IRODALOM Budapest műemlékei, I. kötet 1955. — Gerő László : A budai Vár helyreállítása, 1951. — Hauszmann Alajos : A magyar királyi Vár építésének története, 1900. ÚJ ÉPÜLETEK MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBEN A MŰEMLÉKVÉDELEM 1960. évf. 2. számában Nagybákay Péter tollából megjelent levél a magyar műemlékvédelem egyik legjelentősebb munkájának, a budai Várnegyed helyreállításának eddigi eredményeit vizsgálva, igen fontos alapvető elvi kérdést érint. Ez a kérdés már hosszabb ideje foglalkoztatja nemcsak a szakemberek körét, hanem — az építkezések előrehaladása nyomán — a nagyközönség széles rétegeit és a napi sajtót is. Ideje tehát, hogy műemlékvédelmünknek ebben az igen fontos és napjainkban legtöbbet vitatott kérdésében, a műemléki környezetben építendő új házak építészeti felfogásának ügyében lerögzítsük azt az elvi álláspontot, melynek alapján ma a munkák haladnak. A kérdés megvilágítása, s az általunk helyesnek vallott elvek körvonalazása már csak azért is sürgető, mert e téren meglehetősen nagy adósságaink vannak. A műemlékvédelem igen fiatal tudomány, társadalmi mozgalomként kezdődött a múlt század második felében, s csak mostanában jutott el oda, hogy létének, működésének mélyebb, filozófiai alapjait keresse, megkísérelje meghatározni mivoltát, létrejöttének indítékait, feladatait, helyét az ember és a társadalom 2. Táncsics Mihály utca 6. Neobarokk homlokzat 1933-ból. A neobarokk másik irányzata, mely nem importált elemeket használ, hanem a környező városképből meríti formáit, s így másolataival tudatosan meghamisítja azt. A homlokzat a Dísz tér 10. sz. eredeti barokk ház utánzata. 1. Dísz tér 14. Későeklektikus homlokzat. A környezet egyéniségétől idegen történelmi stílust importál, és túldíszített architektúrájával nincsen tekintettel a városkép valódi történelmi hagyományaira. (A helyreállítás során eredeti egyszerűbb homlokzatát visszaállították.)