Műemlékvédelem, 1960 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1960 / 4. szám - Horler Miklós: Új épületek műemléki környezetben
hasson. Az ember többféle olyan dolgot őriz meg múltjából, amelynek valamiféle kulturális értéket tulajdonít, ezek egy részét továbbra is gyakorlati célokra használja mindennapi életében, más részét nem hasznosítja, ezeket tudományos gyűjteményekben múzeumokban, vagy más módon helyezi el és őrzi. Egy városrész, melynek falai között ma is élnek és dolgoznak az emberek, természetszerűleg gyakorlati célt szolgál, de ezt a mai kor történelemszemléletének, kultúrájának megfelelően úgy kívánjuk biztosítani, hogy annak történeti és esztétikai értéke minden részletében csorbítatlan maradjon. Ezért áldozatokat hozunk : életét és fejlődését bizonyos korlátok közé szorítjuk, de az életet nem száműzzük falai közül, a fejlődést nem állítjuk meg egy időpontban, hogy arculata megmerevedjék. A feladatból következik teendőnk is. Ahhoz, hogy megszabhassuk életünknek medrét, meg kell vizsgálnunk azokat a jellegzetességeket, amelyek a város szerkezetének és arculatának lényegét jelentik, s amelyekben értéke rejlik. Ezeket kell megőriznünk s ezekhez kell alkalmazkodnunk, ha az élet megkívánja, hogy hozzátegyünk, vagy változtassunk rajta valamit. (Ezt a célt szolgálják a városépítészettörténeti kutatások, a városképi és műemléki vizsgálatok, stb.) Mindebből az építészre kettős kötelezettség hárul. Egyrészt minden meglevő eredetinek megóvása, konzerválása, illetve restaurálása a legszigorúbb történeti hitelességre törekedve, a valódi értékeit meghamisító és eltorzító rétegeket lehántva róla, másrészt mindenütt, ahol a mai életnek kell megszólalnia, a mai ember 7. Fortuna utca 12—14—16. A 16. sz. épületet a jól megválasztott nyílásarányok, és ritmus, az osztásnélküli üvegtáblás fémszerkezetű ablakok és modern plaszikai dísz már egyénivé és korszerűvé teszik (Tervező : Dragonits Tamás).