Műemlékvédelem, 1961 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1961 / 1. szám - Gerő László: Történelmi városok épületegyütteseinek és megújításuknak problémái

TÖRTÉNELMI VÁROSOK ÉPÜLETEGYÜTTESEINEK ÉS MEGÚJÍTÁSUKNAK PROBLÉMÁI A sok műemléket magába foglaló történeti városközpont Magyarországon is bonyolult feladatok elé állítja az építészeket és a műemlékek konzervátorait. A háborús pusztulások után e műemlékegyütteseket, értékes utcaképeket, tereket, esetleg egész városnegyedet, sőt teljes városokat is Európában ma már mindenütt fokozottan védik. Azok egésze képezi a „védett együttes” fogalmát. Az új magyar építésügyi szabályzatban az együttesek védelme megfelelő helyet kap. A településekre irányuló figyelem és a lefolytatott helyszíni kutatások a védett együttesek feltárásán kívül sok legendáris és okmánybeli építési adat igazolására vezettek. A romok között addig beépített védőművek , falak, tornyok és rondel­lák, a kapualjakban gótikus díszű ülőfülkék láttak napvilágot, amelyeknek méltó bemutatása nemcsak a műemlékeket védő szakhatóság feladata, de a lakosság kívánsága is lett. Kedvező városképi megjelenésük érdekében, több jeles műem­lékünk környezetének kialakítására városrendezési tervek készítése indult meg (Pécs-belváros, Visegrád fürdő­ település, Sopron belváros , Nagyvázsony, Diós­győr és Gyula településen belüli várak, Zsámbék románkori temploma környezetei). Az ország sokszázados háborús pusztulásai közepette csak kevés műemlék­együttes maradt meg, ami annál féltőbb gondosságra kötelez bennünket meg­óvásukat, helyenként feltárásukat illetően. 1. Visegrád látképe

Next