Műemlékvédelem, 1961 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1961 / 2. szám - Pereházy Károly: Új épületek a budai várban

tükrözi az alkotó társadalmi környezethez való viszonyát, felfogását, ideológiáját, hitét, szándékait, munkaeszközét stb. vagyis magát a teremtő embert. ,,A stílus maga az ember”, ahogy ezt a közismert francia eredetű mondás idézi. Ha pedig a stílus maga az ember, akkor a ma embere csak a XX. század stílusában alkot­hatja művészi produktumait. És ez az alapvető szemlélet írja elő kötelezően a modern építészeti formák alkalmazását a budai várnegyedben. A várat élőbbé és hitelesebbé fogjuk tenni, ha határozott karakterű egyéni hangú modern épületet építünk fel a megsemmisült régiek helyén és az új épületek­kel nem mossuk el, ellenkezőleg : kiemeljük a különbséget a régi és az új között. A régi értékesebbé, patinásabbá válik, az új kellemes változatosságot ad. Az alkotá­sok régisége nem egyetlen értékmérő és az épületek régiesítését megsínyli a többi mű történelmi hitele. Felvetődik azonban még egy igen fontos szempont. Vannak esetek, amikor már nem látszik ennyire egyértelműnek a megoldás. Nem is közvetlen várnegyedi problémáról van szó, de más történelmi épület­együttesekkel kapcsolatban fel­merülhet. A műemléki házsorok, mint együttesek is védendő értéket jelentenek. Olyan kis közökben, utcácskákban azonban, ahol a rövid utca egyik oldalán eredetileg csak 1—2 ház állott és az elpusztult, felvetődik annak féltő gondolata, hogy a köz a modern házak beépítésével teljesen elveszti eredeti jellegét, ilyen esetekben már engedékenyebbek lehetünk és ha az elpusztult háznak csupán csekély része, töredéke maradt meg, továbbá az eredeti tervek és fényképek rendelkezésre állnak, akkor a megsemmisült épület állítandó vissza. Az épület történeti hitelessége ugyan elenyésző, de az 1—2 házból álló utcácska visszakapja eredeti utcaképét, amit egyébként örökre elvesztettünk volna. Tar- 1. Fortuna u. 7. helyreállítás közben. 2. Fortuna u. 7. helyreállítás után.

Next