Műemlékvédelem, 1963 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1963 / 4. szám - Prokopp Gyula: Adatok az elpusztult nemespécselyi templomról
az új templom építéséhez, de azért a községben elszórtan még ma is találhatók faragott kövek, melyek a hagyomány szerint a lebontott templomból valók. Szükségesnek látszik, hogy néhány adatot közöljünk Bergh Károly és Hencz Antal személyére vonatkozóan is, főként azért, hogy azokból következtethessünk munkájuk alaposságára és tudósításuk megbízhatóságára. Hencz Antal 1839-ben a győrmegyei Csikvándon, Bergh Károly pedig ugyancsak ezidőtájt a veszprémmegyei Varsányban született. Mindketten 1858-ban iratkoztak be a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályára, ahol négy évet töltöttek. Tanulmányaik befejezése után közös építészeti irodát nyitottak Győrött, amely fennállott mindaddig, amíg az 1870-es években Bergh Pestre nem költözött, Hencz pedig Nagykanizsára tette át irodáját. Nevük széles körben ismertté vált, nevezetesebb alkotásaik Nagykanizsán és Keszthelyen találhatók. Mindketten írtak építészeti és művészeti tárgyú cikkeket, részt vettek a műemlékek felvételében, 1864-ben pedig 300 forintot ajánlottak fel a Képzőművészeti Társulatnak folyóirat megindítására. Hencz Antal utóbb a Műemlékek Országos Bizottságának kültagja lett. Bergh Károly 1889-ben halt meg Budapesten. Hencz Antal halálozási éve ismeretlen, 1910. körül halhatott meg.7 I. Nemes Pécsel. Márt. 16-kán 1862. Tekintetes Bizottmányi Titkár Úr! A pécsek régiségéről elhírhedett Egyház érdemében hozzám küldött részint felkérő, részint letiltó levelét a t. c. Magyar Academia Archeológiai Bizottmányának Tekintetes Uraságod aláírásával vettem. Sajnálom, hogy a mélyen tisztelt Bizottmány úgy lett értesítve, mint ha én a vandalismusnak szabad tért engedtem volna. Ez nem úgy áll. Mert anélkül, hogy tudomásom lett volna arról, hogy a t. c. Bizottmány az ily régi épületekhez szakértő rajzolókat szokott kiküldeni, csupán a tisztes régiség iránti kegyeletből érintetlen hagyattam azon részeit, melyek a haza tudósait főkép érdekelhetik, úgymint a boltos szentélyt az ó templom tornyával együtt, s már fel is kértem t. c. Járdánházy Dienes nálunk működött Mérnök Urat a még fenálló épületnek, különösen a vakolás alól felszabadított oltárképnek lerajzolására, mi ha pesti hivatalos levelet nem kapom, meg is történik. Szükségesnek a lerombolt rész lerajzolását ezért nem tartottam, mivel azt már főtiszt, Römer Floris Úr lerajzolta, de nem is lett volna igen érdemes a lerajzolásra, mivel a külsőkből ítélve alig 60 — 70 éves épületnek látszott, mely a még fennállott régi épület köveiből lett alapítva. Az épületből csak a nevezett szentély, és torony legérdeklőbbek. Míg a t. c. kiküldöttséghez szerencsénk lehetne, eleve jelentem, hogy a Szentély keletre fekszik, mintegy 6 hüvelyk széles, és 3 láb hosszú ablak által világosíttatva. Az oltárkép a falra igen durva sárga, veres, és kék festékkel van rajzolva, de hihető még akkor, mikor századokig romjaiban hevert, fájdalom annyira összekarcolva, s vagdalva, hogy az egészből igen keveset lehet tisztán kivenni. Látható az oltárképen a bemenőnek jobb keze felől egy állványon álló mint öltözékéről gyanítható egyházi személy hosszú talárban, övvel, de fő nélkül, ki jobbjával az alatta álló oltárra mutat, melyen egy fehér kereszt, egy kebel, s abba illesztett patina áll, de két jel között csüng alá két angyal kéz által tartott tömjénező. Az oltár bal részén áll egy koronás királyi kép, véleményem szerint Szent István, mint a templom volt védszentje, jobbja felett ennek két térdig látható lábak szemlélhetők. Az oltáron felírva van az 1268-dik év egyike IV. Béla királyunk két utolsó éveinek, miből kitetszik, hogy az egyház a mongol pusztítás után mintegy 25 évekkel készült. Ennyit előre, majd többet szóval ha a tisztelt küldöttséghez szerencsénk leend. Többire magamat becses hajlamiba ajánlva, kiváló tisztelettel maradtam Tekintetes Uraságodnak kész kötelességű szolgája Oláh János helybeli Lelkész és Esperes. 1 1. A pécseli templom. Torony-ajtó. Ablak oldal. Bergh és Hencz építészek rajzai .-