Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 1. szám - Pereházy Károly: Egy aranykoszorús budapesti műlakatos: Sima Sándor

Vidéki városaink közül elsősorban a művészi vasművességéről ismert Eger­ben lévő műveivel kell foglalkoznunk. Itt a Wälder Gyula tervezte épületek műlakatos munkáit végezte. A Klapka György u. 8. sz. házra (Park-szálló) ko­vácsoltvas kaput, bejárati faajtóra rá­csot, lunettarácsot, zászlótartót, kávés­ cégért kovácsolt. A Klapka György u. 10. előlépcsőrácsa, valamint a fakapu rácsa való tőle. A Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola gyakorlóiskolájának be­járati kapurácsa fűződik nevéhez, a Beloiannisz u. 1—3. kovácsoltvas ablak­rácsai, erkélyrácsa és a bejárati kapu­rács őrzi kezemunkáját, és ő a mestere a Rózsa u. 19. fakapujára helyezett rá­csának.18 Székesfehérváron a Szent István­­mauzóleum részére kovácsolt kapuja csaknem a régi német vasfaragók tech­nikai gyakorlatához mérhető teljesít­mény. Az oromzatán elhelyezett, attri­bútumaikkal ábrázolt Árpád-házi szen­tek szobrait kovácsolással és faragással formálta: Istvánt karddal és országalmá­val, Lászlót a vizet fakasztó bárddal, Imrét liliommal, Erzsébetet rózsával. Középre, ötödik szoborként, Mária — karján a gyermek Jézussal — került.19 Más vidéki munkái közül a mára­­maros-szigeti és a Csíkszeredai városi szálloda részére 1943-ban készített csil­lárt, zászlótartót és világítótesteket,20 de főleg a pécsi pálos templom keresztelő­kápolnájának figurális és ornamentális motívumokkal 1934-ben kovácsolt rá­csát i1 emeljük ki. Az architekturális feladatokon kívül igen jelentős iparművészeti tárgyainak sora, így elsősorban az állatkörös óra­számlapját említjük, mellyel Berlinben a Nemzetközi Kézműipari Kiállítás I. díját nyerte. Budapesten a Nemzetközi Vásárokon rendszeresen részt vett, csil­lárokat, falikarokat, asztalokat és más lakásfelszerelési tárgyakat mutatott be. A második világháború után az építé­szetben a művészi kovácsolásnak nem jutott feladat, műlakatosaink használati valamint lakberendezési tárgyak készí­tésével foglalkoztak, és bőven kaptak megbízást templomok felszerelési tár­gyaira. Mesterünk is részt vállalt a szak­rális jellegű feladatokból, és legkitűnőbb e munkái közül a máriaremetei kegy­templom szabadtéri oltárának 1959-ben kovácsolt fülkeajtaja.22 Sima Sándor munkáit vizsgálva egy­értelmű, hogy miként korának műlaka­­tos mesterei, ő is a barokk minták óriási tárházából merítette ötleteit. Ez főleg saját tervei után készült alkotásokra vo­natkozik. Műveit rusztikusság jellemzi, mely elsősorban a német mesterek saját­ 5. Kovácsoltvas óraszámlap, 1938. 6. Budapest, a máriaremetei kegytemplom szabadtéri oltár fülkeajtajának tervrészlete. (Bardon Alfréd terve)

Next