Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám - Pereházy Károly: Egy aranykoszorús budapesti műlakatos: Sima Sándor
Vidéki városaink közül elsősorban a művészi vasművességéről ismert Egerben lévő műveivel kell foglalkoznunk. Itt a Wälder Gyula tervezte épületek műlakatos munkáit végezte. A Klapka György u. 8. sz. házra (Park-szálló) kovácsoltvas kaput, bejárati faajtóra rácsot, lunettarácsot, zászlótartót, kávés cégért kovácsolt. A Klapka György u. 10. előlépcsőrácsa, valamint a fakapu rácsa való tőle. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola gyakorlóiskolájának bejárati kapurácsa fűződik nevéhez, a Beloiannisz u. 1—3. kovácsoltvas ablakrácsai, erkélyrácsa és a bejárati kapurács őrzi kezemunkáját, és ő a mestere a Rózsa u. 19. fakapujára helyezett rácsának.18 Székesfehérváron a Szent Istvánmauzóleum részére kovácsolt kapuja csaknem a régi német vasfaragók technikai gyakorlatához mérhető teljesítmény. Az oromzatán elhelyezett, attribútumaikkal ábrázolt Árpád-házi szentek szobrait kovácsolással és faragással formálta: Istvánt karddal és országalmával, Lászlót a vizet fakasztó bárddal, Imrét liliommal, Erzsébetet rózsával. Középre, ötödik szoborként, Mária — karján a gyermek Jézussal — került.19 Más vidéki munkái közül a máramaros-szigeti és a Csíkszeredai városi szálloda részére 1943-ban készített csillárt, zászlótartót és világítótesteket,20 de főleg a pécsi pálos templom keresztelőkápolnájának figurális és ornamentális motívumokkal 1934-ben kovácsolt rácsát i1 emeljük ki. Az architekturális feladatokon kívül igen jelentős iparművészeti tárgyainak sora, így elsősorban az állatkörös óraszámlapját említjük, mellyel Berlinben a Nemzetközi Kézműipari Kiállítás I. díját nyerte. Budapesten a Nemzetközi Vásárokon rendszeresen részt vett, csillárokat, falikarokat, asztalokat és más lakásfelszerelési tárgyakat mutatott be. A második világháború után az építészetben a művészi kovácsolásnak nem jutott feladat, műlakatosaink használati valamint lakberendezési tárgyak készítésével foglalkoztak, és bőven kaptak megbízást templomok felszerelési tárgyaira. Mesterünk is részt vállalt a szakrális jellegű feladatokból, és legkitűnőbb e munkái közül a máriaremetei kegytemplom szabadtéri oltárának 1959-ben kovácsolt fülkeajtaja.22 Sima Sándor munkáit vizsgálva egyértelmű, hogy miként korának műlakatos mesterei, ő is a barokk minták óriási tárházából merítette ötleteit. Ez főleg saját tervei után készült alkotásokra vonatkozik. Műveit rusztikusság jellemzi, mely elsősorban a német mesterek saját 5. Kovácsoltvas óraszámlap, 1938. 6. Budapest, a máriaremetei kegytemplom szabadtéri oltár fülkeajtajának tervrészlete. (Bardon Alfréd terve)