Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám - Pereházy Károly: Egy aranykoszorús budapesti műlakatos: Sima Sándor
ja volt, és a vas faragásában is azokat követte. Nem művelte olyan színvonalon miként azt a legendás nürnbergi vasfaragó Gottfried Leggebe vagy a Frankfurt am Mainban munkálkodó Armbruster testvérek tették, de a székesfehérvári Szent István-mauzóleum kapuján lévő szobrok a vas formálásában elért nagy technikai gyakorlatát hirdetik. Sima munkáinak javán szembetűnő a kézi munka rangossága, és ez különös hangsúllyal jelentkezik a székesfehérvári kapu öt remek szobrán. A máriaremetei kegytemplom szabadtéri oltárának fülkeajtaját a tervező elképzelésével egyezően — részletrajzát pontosan követve — a nagy elődök alkotásain látott és megtanult módszerekkel kovácsolta göcsörtössé. A fülkeajtó minden apró részletéről az anyaggal való küzdelmes birkózás nyomai olvashatók le. A volt ciszterci gimnáziumon és templomon, valamint az egri munkáin fedezhetők fel igazán a lánghegesztéssel végzett rögzítéseknél alkalmazott sajátos gyakorlata. Golyók közbeiktatásával kötötte egymáshoz az elemeket, így tüntette el a lánghegesztésből adódó varratokat. A trébelés technikájában is járatos volt. Kalapácson ügyesetlen keze az ötvösszerszámokat is biztosan használta. E műfajba sorolható munkáinak nagy számából a Parlament részére domborított címert emeljük ki. Sima Sándor iskolát teremtő munkásságáról aligha beszélhetünk, ám műhelye a tanoncnevelésben jelentős szerepet játszott. Az évenként megrendezett segéd- és tanoncmunka kiállításokon a Sima-műhely alkalmazottai nyerték el igen gyakran az ipartestületi aranyérmet. Egyes írások tudni vélik, hogy mintegy kétszáz tanoncot nevelt.24 Ez azonban önállóságának négy évtizedébe (néhány évet mint a Főv. Tanács Művészi Kézműves Vállalatának művészeti vezetőjeként dolgozott) nehezen fér bele, ki fi. Budapest, a máriaremetei kegytemplom szabadtéri fülkeajtajának részlete, 1959. 7. Budapest, a máriaremetei kegytemplom szabadtéri fülkeajtajának részlete, 1959. 67