Műemlékvédelem, 1989 (33. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 3. szám - Feld István - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, Kossuth u. 9-11. számú épületek kutatása
SZÉKESFEHÉRVÁR, KOSSUTH U. 9-11. SZÁMÚ ÉPÜLETEK KUTATÁSA Az évek óta folyó belvárosi rekonstrukció során 1988-ban vált szükségessé a püspöki székesegyház dombjának DK-i lábánál elhelyezkedő - a városban egyedülálló módon mélyen a telkek hátsó részére behúzott - két,emeletes lakóház tudományos kutatása. Először az álló falak vizsgálatára került sor, amit Juan Cabello, Feld István, László Csaba és Somorjai Selysette végeztek, majd később Siklósi Gyula folytatta a környéken korábban megkezdett ásatásait, elsősorban a 9. számú épület Ny-i homlokzata előtt és a 11. számú háztól D-re. A területről középkori írott forrás nem állt rendelkezésre, az újkori adatokat Somkúti Éva, Móra Magda és Lővéi Pál gyűjtötték össze. A házak a belváros történelmi város alaprajzain feltüntetett legnagyobb háztömbjében állnak, a Kossuth utca (Vicus Teutonicalis), a Géza nagyfejedelem tér (a középkorban csak utca volt e helyen), az Arany J. utca (Vicus S. Petri) és a mai István király tér által határolt területen. Ezt a tömböt a Petőfi utcával a török kort követően vágták ketté. A háztömb m-i részének a belváros egyéb területeitől eltérő beépítettségére már Fügedi Erik rámutatott. A város utcahálózatának kialakulása után kiépített utcarendszer e helyütt egy korábbi épületkomplexum létére utalt. Az 1980-as években végzett leletmentések nem véletlenül tisztázták egy feltehetően négyzetes formájú építmény alaprajzát, mely a korai királyi várral volt azonosítható. E várat K-en és Ny-on keskeny zwingerrel, D-en félköríves terasszal bővítették. E külső falakat az ásatási megfigyelések szerint legalább egy alkalommal átépítették, majd a magát a korai királyi várat a tatárjárást követően, a latin polgárok betelepítésével (1249) fokozatosan lebontották. Elbontott falainak pusztulási törmelékében 13. századi, bekarcolt csigavonallal díszített fazék töredékei is előfordultak. A falakra, az öntött habarcsos járószintekre azután a késő középkor 1. Székesfehérvár 1691. évi német városalaprajza (5-tel jelölve a két ház háztömbje)