Műemlékvédelem, 1989 (33. évfolyam, 1-4. szám)

1989 / 3. szám - Feld István - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, Kossuth u. 9-11. számú épületek kutatása

SZÉKESFEHÉRVÁR, KOSSUTH U. 9-11. SZÁMÚ ÉPÜLETEK KUTATÁSA Az évek óta folyó belvárosi rekonstruk­ció során 1988-ban vált szükségessé a püs­pöki székesegyház dombjának DK-i lábá­nál elhelyezkedő - a városban egyedülálló módon mélyen a telkek hátsó részére behú­zott - két,­emeletes lakóház tudományos kutatása. Először az álló falak vizsgálatára került sor, amit Juan Cabello, Feld István, László Csaba és Somorjai Selysette végez­tek, majd később Siklósi Gyula folytatta a környéken korábban megkezdett ásatásait, elsősorban a 9. számú épület Ny-i homlok­zata előtt és a 11. számú háztól D-re. A területről középkori írott forrás nem állt rendelkezésre, az újkori adatokat Somkúti Éva, Móra Magda és Lővéi Pál gyűjtötték össze.­ A házak a belváros történelmi város alap­rajzain feltüntetett legnagyobb háztömbjé­ben állnak, a Kossuth utca (Vicus Teutoni­­calis), a Géza nagyfejedelem tér (a közép­korban csak utca volt e helyen), az Arany J. utca (Vicus S. Petri) és a mai István király tér által határolt területen. Ezt a tömböt a Petőfi utcával a török kort követően vágták ketté. A háztömb m-i részének a belváros egyéb területeitől eltérő beépítettségére már Fügedi Erik rámutatott.­ A város utca­hálózatának kialakulása után kiépített utca­rendszer e helyütt egy korábbi épületkomp­lexum létére utalt. Az 1980-as években végzett leletmentések nem véletlenül tisz­tázták egy feltehetően négyzetes formájú építmény alaprajzát, mely a korai királyi várral volt azonosítható. E várat K-en és Ny-on keskeny zwingerrel, D-en félköríves terasszal bővítették. E külső falakat az ásatási megfigyelések szerint legalább egy alkalommal átépítették, majd a magát a korai királyi várat a tatárjárást követően, a latin polgárok betelepítésével (1249)­ foko­zatosan lebontották. Elbontott falainak pusztulási törmelékében 13. századi, bekar­colt csigavonallal díszített fazék töredékei is előfordultak. A falakra, az öntött habar­­csos járószintekre azután a késő középkor 1. Székesfehérvár 1691. évi német városalaprajza (5-tel jelölve a két ház háztömbje)

Next