Műemlékvédelem, 1999 (43. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 6. szám - Pusztai László: A Magyar Építészeti Múzeum jövője
Pusztai László A múzeum jövőjéről nem lehet anélkül írni, hogy fel ne merüljön a kérdés: van-e valójában jövője Magyarországon az Építészeti Múzeumnak? A közelmúlt híradásaiból úgy tűnik, hogy talán van, s ha igen, akkor hazánk csatlakozhat a világ és Európa azon országaihoz, ahol hasonló múzeumok alakultak, főleg az 1960- as évek végétől az 1990-es évek elejéig. Az Építészeti Múzeum gondolatát annak idején olyan egyetemi tanárok és szaktekintélyek vetették fel, mint Zádor Anna és Rados Jenő. A következő nemzedék volt a kivitelezője ennek a gondolatnak s a gyűjtő- és kutatómunka a Múzeum keretei között az elmúlt harminc évben töretlenül folyik. Mint az európai társgyűjtemények történetében szinte mindenütt, a legnagyobb nehézséget egy megfelelő épület biztosítása jelentette. Sem a külföldi kollégák, sem mi nem értjük, hogy miért van az, hogy éppen az építészeti múzeumok méltó elhelyezése okoz nehézségeket. Vannak kivételek: az 1933-ban Moszkvában alapított, Scsuszevről elnevezett Építészeti Múzeum, az 1979-ben alapított Kanadai Építészeti Központ, az 1988-ban alapított rotterdami Holland Építészeti Intézet és az 1991-ben alapított Észt Építészeti Múzeum, amelyek röviddel alapításuk után megfelelő elhelyezést kaptak. A harminc év távlatából felvetődik a kérdés, hogy a Magyar Építészeti Múzeum miért nem? Sokat gondolkodtam azon, hogy személyem és a régi OMF valamennyi igazgatójavezetője „köldökzsinórral” volt összekötve (1995) az ÉVM-mel és utódaival, amelyek mind a Hivatal, mind az Építészeti Múzeum pénzügyi lehetőségeinek határt szabtak. Nem árulok el titkot, hogy egyetlen egy miniszter sem volt a 30 év alatt, akit érdekelt volna a Magyar Építészeti Múzeum megfelelő kiállítóhelyiséget is magában foglaló, méltó épületben való elhelyezése. Csak két építész kollégát tudok megemlíteni: Merényi Ferencet és Mendeze Ferencet, az OMF korábbi igazgatóit, akik magukénak érezték a Magyar Építészeti Múzeum ügyét, de nem volt lehetőségük arra, hogy az épület kérdését megoldják. Mendele Ferenccel együtt - aki később a múzeum első igazgatói címmel felruházott vezetője lett - 1985-ben végeztük az óbudai Zichy-kastélyban az Építészeti Múzeum elhelyezésével kapcsolatos első terepbejárást. A programtervet Móga Sándor készítette. Ha minden igaz, Mendele elképzelése megvalósulni látszik, és 2000-ben megkezdődik az óbudai Zichy-kastély helyreállítási programja. A legfrissebb előterjesztés szerint az épület északi szárnyában és nyugati szárnyának egy részében kapna helyet a Magyar Építészeti Múzeum. A jövő csak a múltra épülhet. Mögöttünk van 30 év. Háttérben számos kiadvány, kiállítások itthon és külföldön. Közel százezer építészeti terv és műtárgy. Az elmúlt évtizedek során a múzeumban felnőtt egy olyan szakembergárda, amelyiknek ismeret- és tudásanyaga ma már nem mellőzhető a hazai építészettörténet kutatásában. De a jövő és a megvalósulás csak akkor lehetséges, ha az A MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUM JÖVŐJE Dusán Jurkovic kiállításának megnyitója Weichinger-Rimanóczy kiállítás (1994) 346